Magma: hatékonyan a repce tavaszi kártevői ellen

Az őszikáposztarepce-termesztés egyik sarkalatos pontja a rovarkártevők elleni védekezés, melynek egyik leghatékonyabb módja a kémiai növényvédelem alkalmazása.

A rovarkártevők ellen eredményesen használható növényvédőszer-hatóanyagok száma azonban az elmúlt néhány évben jelentősen csökkent. Ennek a folyamatnak legutóbbi áldozata volt több neonikotinoid típusú hatóanyag, valamint a megmaradt szerves foszforsav-észterek. Ha megnézzük a jelenleg elérhető rovarölő szerek listáját és azon belül is az engedélyezett hatóanyagcsoportokat, akkor azt látjuk, hogy igen korlátozott lehetőségek állnak rendelkezésre a megfelelő védekezésre a rovarkártevők ellen. Tulajdonképpen csak néhány piretroid és az acetamiprid hatóanyagot tartalmazó készítmény maradt állománykezelés formájában kijuttatható hatékony megoldásként a termelők kezében.

A fent említett hatóanyagcsoportok közül a piretroidok látványos és hatékony megoldást jelentenek. Az elmúlt néhány évben elvégzett vizsgálatok azt mutatják, hogy hazánkban is már évek óta jelen van a piretroid rezisztencia (lásd 1. grafikon), de jó azt tudni, hogy a piretroidok között vannak különbségek!

A nemzetközi irodalom a piretroidok két típusát különbözteti meg kémiai szerkezetük alapján:

Az I-es típusú piretroidok esetében a molekula éter kötésben van, míg a II-es típusú piretroidoknál a hatóanyag észter kötésben található. A Magyarországon engedélyezett piretroid típusú hatóanyagok túlnyomó többsége a II-es csoportba tartozik!

Ezen kémiai szerkezetbeli különbség miatt a piretroid-rezisztenciával rendelkező rovarok esetében hatékonyságbeli különbség is van a két csoport tagjai között. A II-es típusú piretroid hatóanyagokat a rezisztens rovar enzimrendszere inaktiválja, melynek eredményeként a kezelt rovar túléli a kezelést. Az I-es típusú piretroidokat, egyedi molekulaszerkezetüknek köszönhetően, a rezisztens kártevő enzimrendszere nem tudja hatástalanítani, ezért az a kezelés hatására elpusztul.

A Corteva Agriscience által forgalmazott Magma^® hatóanyaga az etofenprox, az I-es típusú piretroidok közé tartozik, tehát egyedi molekulaszerkezetének köszönhetően megbízható megoldást jelent piretroidrezisztens repcefénybogár ellen is. Németországban az 1990-es évek eleje óta vizsgálják a piretroidok repce-fénybogár elleni hatékonyságát laboratóriumi körülmények között. A kísérletek eredményei azt mutatják, hogy a II-es típusú piretroidok hatékonysága jelentős mértékben csökkent az idő előrehaladtával, míg az etofenprox hatóanyag-tartalmú Magma® hatékonysága egyenletes volt az évek során, tehát nem alakult ki vele szemben rezisztencia (lásd 2. grafikon).

Ennek az állapotnak a fenntartása azonban csak úgy lehetséges, ha a termesztéstechnológiába rezisztencia kialakulásának csökkentését célzó technológiai elemek vannak beépítve. Ezek közül az egyik legfontosabb az előrejelzésre alapozott kezelések pontos időzítése. Nem tanácsos a rovarok elleni kezelés idejét csak azért eltolni, hogy egy másik technológiai elemmel (pl. gyomirtással) egyszerre végezhessük el. Ezzel igaz, hogy megtakarítható egy kijuttatási költség, de a késedelem miatt elszenvedett kártételből adódó veszteség ennek többszöröse is lehet. A táblaszintű döntéseket érdemes rendszeres határszemlékre alapozni, amely bár meglehetősen időigényes, de mindenképpen kifizetődő ráfordítás.

A kora tavasztól folyamatosan betelepedő ormányos fajok közül a nagy repceormányos (Ceutorhynchus napi) és a repceszár-ormányos (Ceutorhynchus pallidactylus) okozza a legjelentősebb gazdasági kárt. Később, amikor a hőmérséklet néhány órára 15 °C fölé emelkedik, megjelenhetnek az első repcefénybogarak (Meligethes aeneus). A kártevő fő kártételi ideje a virágzást meg-előző, zöldbimbós állapot, virágzás idején a fénybogárkártétele már elenyésző, mert a bibe megsértése nélkül hozzájut a táplálékául szolgáló virágporhoz.

A fent említett tavaszi kártevők ellen kiváló hatékonysággal alkalmazható a Magma^® 0,2 l/ha-os dózisban. A Magma^® látványos és gyors hatást biztosít repce-fénybogár és az ormányosbogarak ellen is, és ennek következtében a kijuttatást követő néhány órán belül a kártevők elpusztulnak. További előnye a terméknek, hogy már 5°C feletti hőmérsékleten is hatékony, melynek akkor van jelentősége ha a betelepülés után lehűl az idő, és a permetezés elvégzésére ebben a hűvös időszakban van szükség.

A repce termesztésének egyik sarkalatos pontja a rovarkártevők elleni védekezés (Fotó: Pixabay)

Magma technológiai javaslat:

• Az első ormányosok észlelése után 1 héttel permetezzünk Magmával (0,2 l/ha)! A betelepülése után a nagy repceormányos kb. 7-10 nap múlva, míg a repceszár-ormányos 14-16 nap múlva kezdi meg a tojásrakást. Az előrejelzés pontossága nagyon fontos, mert a lerakott tojásokból kikelő lárvák ellen már nem tudunk védekezni, mivel azok berágják magukat a szár belsejébe, ahová már semmilyen készítménnyel nem tudunk a kártevők után „nyúlni”.
• A repcefénybogarak esetében a védekezés szükségességének megítéléséhez azonban nem a csapdák fogása, hanem a növényvizsgálat nyújt megbízhatóbb információt. Átlagosan 3-5 db repcefénybogár imágó/növény észlelésénél permetezzünk 0,2 l/ha Magmával!

Részletes információval kapcsolatban keresse a Corteva Agriscience szaktanácsadóit, akik örömmel segítenek Önnek, vagy keresse a Corteva Agriscience termékeiről szóló információs honlapot a https://www.corteva.hu/ címen az interneten!

Perényi József
fejlesztőmérnök