Az enyhülő idő miatt mind az Alföld, mind az észak-keleti búza-termőterületeken fenyegető probléma a felgyűlt belvizek mennyisége. A mezőgazdaságot érintően most az a döntő kérdés, mennyi idő alatt csökken a vízborítás…
5-10 ezer hektáron áll a víz
A fagyok elmúltával a Tisza vízgyűjtőterületein is olvad, jelentkezik az enyhébb időjárás. Az elmúlt napokban az ATIVIZIG 8 belvízvédelmi szakaszából hármon volt-van I. fokú belvízvédelmi készültség. A belvizes terület még mindig csaknem 10 ezer hektár, melyből 5540 hektár a mezőgazdasági művelésű vetés és szántó. A legnagyobb elöntés Csongrád megyében van, nagysága 8330 hektár. A beérkezett információk alapján az igazgatóság területén Nagymágocs településen van I. fokú belvízvédelmi készültség érvényben. Jó hír ugyan, hogy a következő pár nap sem ígér jelentősebb csapadékot, de Alföldön nagy területeit borító belvíz kiterjedésének lassú csökkenésére lehet csak számítani.
Erősek a vetések, de meddig bírják…?
Az őszi vetések – az OMSZ agrometeorológiai jelentése szerint – relatíve jól átvészelték az elmúlt napok mínusz 10-20 fokos hidegeit. Jelentősebb, nagyobb területet érintő kárt nem jelentettek, amiben szerepe volt a hótakarónak is. Az őszi vetések jellemzően fejletten és jól telelnek, csak a csapadékos október miatt későn vetett búzaállományok fejletlenebbek kissé. A belvíz azonban gond lehet. Bár a búza 4 fok hideg alatt bírja a vízborítást, 5 fok fölött már csak pár hétig. Így a következő hetek csapadékmennyisége döntő lehet az érintett területek termésátlagait illetően.
Fotó: Horizont Média/Kohout Zoltán
Nem csak a havon-esőn múlik a belvíz
A belvíz ugyanakkor nem csak az időjárás, a bőséges csapadék mennyiségének következménye. Az elhibázott talajművelés is előidézheti az érkező víz pangását. A nehéz talajművelő- és erőgépek, az eketalp-jelenség, a talaj káros tömörödöttsége tönkreteheti a talaj szerkezetességét, porózusságát. Ez akadályozza nemcsak a gyökér fejlődését, hanem a levegő és a termőtalaj nedvességtartalmának mozgását, a talaj nedvességmegtartó-kapacitását. Végső soron pedig kedvez a belvíz kialakulásának is, ha a talaj nem képes elvezetni azt. Az egyre terjedő „új” talajművelési eljárások – szántásnélküli vagy minimum művelési mód, takarónövény-technológia stb. – ellensúlyozhatják a klímaváltozással mind szeszélyesebbé váló időjárási hatásokat. Így a talajszerkezet romlása mellett az extrém mértékű csapadék következményeit is enyhíthetik.
