A kávé az egyik legkedveltebb élvezeti cikk világszerte, emberek százmillióinak indul a napja egy csésze elfogyasztásával. Nem csoda, hogy az egyenlítő mentén végighaladó kávéövben mintegy 15 milliárd kávécserje található. A Coffea nemzetségen belül nagyjából 25 fajtát termesztenek és fogyasztanak, a termelés és a világkereskedelem 99%-át azonban két fajta, az arabica és a robusta teszi ki.
Sokan anélkül fogyasztják el a reggeli kávéjukat, hogy tudnák, arabicából, robustából, esetleg a kettő keverékéből készült a frissítő ital. Pedig az otthoni kávézás élménye egy új, a korábbinál jóval magasabb szintre emelhető, ha tudjuk, milyen alapanyagot használjunk, és pontosan hogyan készítsük el kedvenc italunkat. Az arabica ugyanis aromásabb és kevésbé erős, a robusta viszont koffeinben gazdagabb és íze markánsabb. Szerencsére már Budapesten is indulnak színvonalas barista-tanfolyamok, ahol a kávékészítés minden kulisszatitka és fogása elsajátítható.
A két fő kávéfajta azonban nem csak ízében különbözik: környezeti igényeik és a termesztéshez ideális körülményeik is jelentősen eltérnek.
Arabica kávé (Coffea arabica)
Arabica kávécserje – fotó: Pexels
Az arab kávé az etióp magasföldről származó, eredetileg alacsony növésű, örökzöld cserje. Ez a fajta adja a világtermelés mintegy 70%-át. Az arabicacserje akár 12 méter magasra is megnőhet, de az ültetvényeken nyeséssel, metszéssel általában sűrű növésű, legfeljebb 2 méter magas bokorrá alakítják. Így könnyebb az érett kávégyümölcsök betakarítása, de a metszés a túl nagy mennyiségű kávétermést, így a következő évi hozamcsökkenést is meggátolja. A termő ágakat, vesszőket bizonyos időközönként (4-10 évente) teljesen levágják, hogy friss hajtások fejlődjenek a növényen.
Az arabica a magasabban fekvő, hűvösebb éghajlatot kedveli. Az egyenlítő környékén 1000-2000 méteres tengerszinti magasságon érzi magát a legjobban, 20 fok körüli hőmérsékleten. A Bak-, illetve a Ráktérítő felé haladva már 500 méteres magasságtól is termesztik. Nem kedveli a direkt napfényt, a félárnyék az ideális a számára.
Vízigényes növény, évi 1300-1500 mm csapadékra van szüksége, a száraz évszakban szükséges az öntözés. Mivel a kávécserje gyökere több mint egy méter mélyre hatol, a nagy humusztartalmú, jó vízáteresztő-képességű, középkötött, enyhén savas, vulkanikus eredetű talajokat kedveli.
A trágyázás tekintetében nitrogénpótlásra van leginkább szükség, ezzel jelentős hozamnövekedés is elérhető. A káliumigény a talajtól függ: van, ahol egyáltalán nem szükséges. Vasból és foszforból az arabica növény kevesebbet igényel, ezek felszívódása levéltrágyázás útján eredményesebb.
Szaporítása jellemzően magról történik, a csírázás 4-5 hétig tart. A palántákat fél-egy év után ültetik ki, az esős évszak kezdetén a jól megtrágyázott földbe. Egy hektárra vetítve átlagosan 1400-2500 kávécserjével számolhatunk az arabica esetében, bár egyes ritka alfajok esetében ez a szám akár a négyszeresére is nőhet. Az első virágzás 1-1,5 év múlva várható, és a cserjék a 3. év közepén fordulnak termőre.
Ezután 6-8 hónap elteltével érnek meg az újabb termések. A piros színű, teljesen érett kávétermés az arabica estében lehullik a földre, ahol hosszú ideig eláll károsodás nélkül. Betakarításkor vagy a növényekről szedik le, vagy a földről gyűjtik össze. Az arabica terméshozama 1500-3000 gramm.
Robusta kávé (Coffea Canephora)
Virágzó robusta kávéültetvény – fotó: bestmixer.hu
A robusta növényt a 19. század végén az akkori Kongóban fedezték fel. Az arabicával ellentétben 800-1000 méter alatti magasságban érzi magát igazán otthon. A legjobb hozamot trópusi alföldeken, síkságokon. alacsony dombvidékeken adja.
Talajigénye hasonló az arabicáéhoz, vízigénye viszont magasabb: minimum 2000 mm csapadékot igényel, egyenletes eloszlásban. A számára optimális átlaghőmérséklet 22-26 fok, de elviseli a 30 fokos hőséget is, és kedveli a direkt napsugárzást.
Szaporítása megegyezik az arabicáéval, hektáronként azonban csak 1000-1300 robustacserje a jellemző.
A kávé betakarítása jellemzően kézzel történik mindkét fajta esetében. A robustaültetvények némelyikét azonban úgy telepítik, hogy a művelés és a szüret gépekkel is elvégezhető. (A magasabban elhelyezkedő arabicaültetvényeket általában nehéz vagy lehetetlen gépekkel megközelíteni). Ez olcsóbbá teszi a termesztést, a kávé minőségét azonban rontja, mert így az éretlenebb szemeket is begyűjtik. Az érési folyamat a robusta esetében 9-11 hónap, terméshozama 2300-4000 gramm.
Évi 150 millió zsáknyi babkávé – Brazília az élen
A világ legjelentősebb kávétermelő országai. Jelmagyarázat: a – arabica; r – robusta; m – mindkettő – forrás: Wikipédia
Mivel az arabica magasabban fekvő, nehezebben megközelíthető területeken termeszthető és a kártevőknek kevésbé ellánálló fajta, ráadásul terméshozama is alacsonyabb, a robusta átlagosan kb. feleannyiba kerül. Utóbbi íze, minősége ugyanakkor általában jóval gyengébb az arabicáénál – koffeintartalma viszont magasabb.
A világ teljes kávétermelését 2016-ban 9,22 millió tonnára becsülték. Ez nagyjából 150 millió zsák babkávé, amelynek körülbelül a 70%-a arabica. A világ első számú kávétermelője Brazília, 3 millió tonnával, ami a világtermelés 32,75%-a. Az első öt ország (Brazília, Vietnám, Kolumbia, Indonézia, Etiópia) pedig a világtermelés 68,71%-át adja.
