Corteva: az innováció eredményei 2021-re

Szezonnyitó online konferenciasorozatot tartott a Corteva február első napjaiban, melynek célja az új technológiai elemek ismertetése volt. Az első két alkalmat a napraforgónak és a kukoricának szentelték. Mint kiderült, a parlagfű ellen jolly jokernek bizonyuló Viballa idén már bejelentés nélkül is felhasználható.

Napraforgó: erős keresletre számítanak

Az utóbbi években a magas olajsavas napraforgók térnyerése figyelhető meg hazánkban (is). Nem csoda, hiszen az ipari felhasználása során elvárás, hogy a növényi olaj ne oxidálódjon, és magas hőfokon is stabil maradjon. A növényi olajok telítetlen zsírsavakat tartalmaznak, ami a fogyasztók szemében egy egészségesebb zsiradékforrást jelent. Tavaly azt láttuk, hogy elképesztő árnövekedésen ment át minden olajosmag. Elemzők szerint ez a helyzet nem átmeneti jelenség, már csak azért sem, mert a pálmaolaj európai felhasználása fokozatosan visszaszorul. A Corteva előadásában elhangzott, hogy egyetlen gén felel a magas olajsavtartalomért, ennek kifejeződését azonban más gének is támogatják. A nemesítőház HO hibridjeiben az időjárási körülményektől függetlenül mindig 85 százalék felett van az olajsavtartalom, de jellemzően 90 százalék feletti. A cég tavaly igen sikeres évet zárt: 30 százalékkal növekedett a vetőmag-értékesítés forgalma. Idén arra számítanak, hogy még fokozódhat is a kereslet, hiszen a magas olajosmagárakon túl a kisebb búzaterület is a kapásnövények térnyerésének kedvez tavasszal. Új hibridként a P64LE137es napraforgót mutatták be, amelyik egy linolsavas, Express-toleráns növény. Egy erős szárú, korai hibridről van szó, amelyik nagyon jól tolerálja a szárazságot és korán betakarítható. Csávázószere három hatóanyagot is tartalmaz, ebből az egyik egy biostimulátor. A járványhelyzet nem befolyásolja a Corteva vetőmagszállításait, mivel beszerzési forrásai Európában találhatóak – hangzott el. Megkapta a szükséghelyzeti engedélyt a Viballa Napraforgó esetén a vetőmaggal együtt gyomirtási technológiát is választunk, ezért elsődleges a helyi gyomflóra ismerete. Országosan a parlagfű, a libatop, szulákfélék, a szerbtövis és a kakaslábfű okozza a legtöbb problémát. Mint a cég vezetője, Borsos László rámutatott: a parlagfű visszaszorítása humán-egészségügyi, környezeti szempontból is fontos. Ahogy azt Benécsnédr. Bárdi Gabriella PhD, a gödöllői Agrár- és Élettudományi Egyetem címzetes egyetemi docensétől megtudtuk: helyi szinten egyre nagyobb kihívást jelent a vadkender, a vadzab és az ALS-gátlókra, szulfonil-ureákra rezisztens fenyércirok. Sajnos a szerkivonások nyomán a gyomszabályozás és deszikkálás terén egyre kevesebb a hatékony beavatkozási lehetőség. A preemergens gyomirtás érvényesülése a hol túl száraz, hol túl csapadékos időjárás miatt vált kiszámíthatatlanná, a posztemergens beavatkozás pedig a több hullámban kelő és ellenálló gyomok miatt válik egyre nehezebbé. A forgatás nélküli művelés terjedése is támogatja a mélyről csírázó, évelő gyommagvak felhalmozódását a talajban. A nőivarú kender elképesztően dacol a gyomirtókkal, a parlagfüvet pedig a többhullámos kelés és a különböző fejlettség miatt nehéz „elcsípni”.

Jó hír, hogy a már két éve bizonyító Viballa^TM idén is megkapta a szükséghelyzeti engedélyt, sőt, már bejelenteni sem kell a felhasználását. A készítmény az egészen fejlett gyomok ellen is hatásos, legyen az parlagfű, selyemmályva, libatop vagy szerbtövis. A kender nővirágú egyedei erősen torzulnak tőle. A napraforgót – akár hagyományos, akár herbicidtoleráns – nem károsítja, egészen csillagbimbós állapotig kijuttatható az állományban. A Viballa^TM nedvesítőt is tartalmaz, ezt nem kell hozzáadni. Fontos, hogy egyszikűirtókkal és ALS-gátlókkal tilos egy tankba keverni. És bár jól irtja a fejlett gyomokat, nem célszerű sokáig meghagyni a gyomkonkurenciát. A szer nem befolyásolja a vetésforgót, nincs káros utóhatása – mutatott rá Dr. Lukács Domonkos herbicid-termékmenedzser. A készítmény már most előrendelhető, kiszállítása május elseje után kezdődik. Elhangzott az is, hogy a magról kelő fenyércirok ellen védelmet nyújtó Perenal^TM-t idén lehet utoljára megvásárolni, felhasználása a jövő évben még lehetséges.

Gyomirtási technológiák hatása a napraforgó termésére, Nagybajom, Somogy, 2020

Gombaölő szeres kezeléskor gondoljunk a zöldítő hatásra is!

Magyar Péter fejlesztőmérnök a szár- és tányérbetegségek elleni védelemtől tartott előadást. Ide tartozik a diaportés szárfoltosság, az alternáriás levél- és szárfoltosság, a fómás szárfoltosság és a fehérpenészes szártő- és tányérrothadás. Gombás betegségek esetén elsődleges a megelőzés. A Corteva Optimo^® Care programjában az első kezelésen van a hangsúly. Hat levélpáros korban, nagy lémenynyiséggel (3-400 liter) ajánlják a készítményt 0,7 l/ha dózisban kipermetezni. Ekkor ugyanis nemcsak gombaölő hatása érvényesül, de a benne lévő strobilurin zöldítő hatása is: a hosszan zöld, nagy fotoszintetizáló felület serkenti a nitrogén-anyagcserét, a tápanyagok beépülését, és több időt biztosít a szemképzéshez. Kipermetezése még teljesen egészséges állományokban is akár 8 százalékos terméstöbbletet eredményez. Tankombinációban a ViballaT^M-val együtt is kijuttatható. Csillagbimbós korban a termésnövelő hatás kevésbé kifejezett, és elnyújtja a tenyészidőt. Aszályos nyarakon viszont esélyt ad a terméspotenciál kibontakoztatásához.

Kukorica: az egyik legtápanyagigényesebb növény

Szántóföldi növényeink közül az egyik legtöbb nitrogént a kukorica igényli. Virágzásig veszi fel a N-szükségletének 63%-át, ezért a tápanyag-kijuttatás döntően április-május között zajlik. A talaj nitrogénvesztesége közvetlenül ezután a legmagasabb, mivel a kiadott tápanyag egy része kimosódik, más része a denitrifikáció révén a légkörbe távozik. Emiatt Európában az éves becsült nitrogénveszteség 6,5–8 millió tonna lehet, a nitrátkimosódás pedig a vizek 18%-át érinti károsan – hangzott el a szezonnyitó konferencián. A cégvezető, Borsos László a Corteva kiemelt céljaként mutatta be a nitrogén természetes vizekbe jutásának csökkentését.

Hazánkban a szántók kétharmada nitrátérzékeny, viszonylag kevés a hozamfokozásra kiadható nitrogén mennyisége. Ezért különösen fontos, hogy a kiadható tápanyag a lehető legjobban hasznosuljon. A cég termékpalettáján az N-lock az, ami 28 százalékkal képes növelni a rendelkezésre álló nitrogén mennyiségét a talajban, ezzel csökkentve az üvegházhatású gázképződést és a vizek nitrátosodását. Ami a termelő szempontjából még fontosabb: a növény számára 6–8 héttel hosszabb ideig elérhető ezt a fontos tápanyag, ami 7 százalékos termésnövekedést tud eredményezni.

Minden a maggal kezdődik

A jó termés záloga azonban a kiváló minőségű és genetikai potenciálú vetőmag. Szarvason található Európa legnagyobb vetőmagüzeme. A Corteva vetőmagokat 15 ezer hektáron állítják elő Magyarországon, majd feldolgozásra a szarvasi üzembe kerülnek. A vetőmagtermelésben csak az vehet részt, aki meg tud felelni a cég szigorú elvárásainak. A hibridkukorica-előállítás alapvetően öntözhető táblákon történik. A világcég a termelés szinte minden mozzanatában jelen van. A talajvizsgálat része a talajszkennelés is, a nemesítőház szakemberei ezután a tápanyag-gazdálkodási terv elkészítésében is segítenek. A Corteva világszerte egy 400 drónos flottával rendelkezik, amely a tőszámlálásban és az állomány növény-egészségügyi felmérésében segíti a mérnököket. „Munkatársaink digitális agronómusok és drónpilóták is” – fogalmazott Gesztesi László termelési igazgató. Ezen felül műholdas fényképek is támogatják az állapotfelmérést. Az öntözés indítása talajnedvesség-mérés alapján zajlik. A termelésben résztvevő partnerekkel a kommunikáció (pl. vetésbejelentés, virágzás ideje, inputok kiadása) Corteva-applikációkon keresztül történik. Végül a várható termést is egy program becsüli meg, egy nedvességmérés és a csövön lévő szemek megszámolása révén. A hazai Corteva-táblákon 8 olyan kombájn dolgozik, amelyik hozamtérképet is készít. A magok ezután a vetőmagüzembe kerülnek, ahol a fosztás minőségének ellenőrzését a szemek minőségi átvizsgálása, majd szárítása követi. Cél, hogy a kész vetőmagtételek prémium minőséget képviseljenek. Mi a helyzet a vetőmag-ellátással?2020-ban európai szinten több országban is terméskiesést okozott az aszály, illetve az őszi esőzések. Különösen Románia szenvedett el nagy károkat. Ezért az uniós vetőmagkínálat is csökkent – ismerte el Tímár Béla vetőmag-értékesítési vezető. Magyarországon ugyan elegendő vetőmag termett, de a Corteva a nemzetközi ellátási lánc része, külföldre is kötelezettségei vannak. Itthon még nőtt is a vetőmagkereslet, mégsem tudni, hogy elég lesz-e. Idén szokatlanul korán jelentkezett egy rendkívüli vetőmagigény. Betudható ez annak, hogy kiváló a kukorica pozíciója az árupiacon, másrészt kisebb a búza és a repce területe. Nagyjából 70-80 ezer hektár szabadult fel kapásnövények vetésére az őszi időjárás miatt. Harmadrészt megfigyelhető egyfajta Covid-hatás is: csak azt érezzük biztosnak, ami már nálunk van. A Pioneer-magok iránt egyébként is nő a kereslet, de ezek a hatások együttvéve nagyon korai rendeléseket eredményeztek. Az árukiszállítás január óta zajlik. „Normális esetben a vetőmagcégek egy 20 százalékos átmenő készlettel dolgoznak, de idén szinte nullára ürülnek a forgalmazói raktárak. Válaszul mi is növelni akarjuk a vetőmag-előállító területet, amihez új partnereket is keresünk” – zárta a helyzetértékelést Tímár Béla.

Rezisztens gyomok és többfrontos támadás

A konferencián ismertették a legújabb országos gyomfelvételezés eredményét. Tízévente végzünk ilyen kutatást, a második világháború óta ez volt a hatodik. Novák Róbert, a Nébih NTAI gyombiológiai mérnökszakértője elmondta, hogy sokat csökkent a gyomborítottság az utolsó felvételezés óta. A búzavetésekben ellenben nagyon terjed a több hatóanyagra is rezisztens parlagi ecsetpázsit. Kukoricában szintén egy rezisztens biotípusokkal rendelkező faj, a fenyércirok előretörése figyelhető meg. A 11. helyről ugrott a negyedikre, előtte változatlan a sorrend: parlagfű, kakaslábfű, fehér libatop. Egyes régióknak sajátos gyomflórájuk van, a köles például tipikusan Hajdú-Bihar megyei probléma. A gyomirtásnak több problémával is szembe kell néznie. Mivel egy- és kétszikűek több hullámban is kelnek a táblában, széles hatásspektrumot és hosszú hatástartamot várnak el a felhasználók. A Corteva a jól ismert Principal^® Plus Python technológiai csomagot ajánlja megoldásként – tudtuk meg Rikk Istvántól, a Corteva marketingvezetőjétől. A Principal^® Plus fő hatóanyaga a kétszikűirtó dikamba, emellett nikoszulfuront és rimszulfuront tartalmaz, melyek remekül visznek olyan problémás egyszikűeket, mint a fenyércirok, kakaslábfű, tarackbúza, vadköles, muhar. A Python^® fő komponense a mezotrion, amely talajon és levélen keresztül is gátolja a kétszikű gyomok csírázását, emellett floraszulamot tartalmaz, ami leginkább levélen keresztül hat a magról kelő kétszikűekre. A Corteva többi technológiai csomagjában is az a törekvés, hogy egyszerre 4-5 hatóanyag több hatásmechanizmussal dolgozzon, csökkentve ezzel a rezisztencia kialakulásának esélyét. Lényeges szempont a technológiai rugalmasság. A Principal-termékeket a kukorica hétleveles koráig fel lehet használni, bár a legtöbb termelő 3-4 leveles korban kikapcsolja a gyomkonkurenciát. A hosszú tartamhatást a talajon keresztül ható herbicidkomponens garantálja. Természetesen elérhetők a Victus^® és a Colombus^TM gyomirtók is. Gombaölőként a napraforgóban is alkalmazott Optimo^® Care-t ajánlják, mely azon túl, hogy fungicid, vitalizáló, zöldítő hatással is bír.

A konferenciasorozat másik két tagja a búzára és a repcére koncentrált. E két növényt érintő tavaszi növényvédelmi megoldásokról társlapunk, a MezőHír számol be.

Gönczi Krisztina