20 éve élnek vegán koszton a mindenevő disznók

Ismét felröppent a hír, hogy Európa újra bevezeti az állati fehérjék felhasználását a takarmányokban. Áprilisban lehet róla szavazni. Kérdés, van-e még értelme ennek a 20 éves dilemmának?

Sertésliszt mehetne nekik (forrás: Horizont Média)

Óvatos nyitás

Már 20 éve, hogy a marhák szivacsos agyvelőgyulladását követő tömeges marhapusztulás, majd állatmészárlás után Európa elfordult az állati eredetű fehérjék etetésétől. Azt gondolnánk, hogy azóta a szójaimport meredeken emelkedik az unióban. Meglepő, de 2001-ben az Európába beszállított szójabab és -dara mennyisége még jóval több volt, mint most. Az egyiket 10, a másikat 18 százalékkal kisebb mennyiségben igényli most a közösség. 2013-tól a nem kérődző állatokból készített liszteket halak etetésére lehet használni, amit a tengerparti országok praktikusan a tengeri halak tenyészállományaiban hasznosítanak, lévén a természetes vizek halkészlete folyamatosan szűkül.

Feldolgozott állati fehérjéből, hallisztből, tejsavóporból és a sovány tejporból az EU 8,2 millió tonna terméket állított elő az utóbbi években, de ennek is csak a negyede került valamilyen takarmányba. Hogy mennyire apró szegmens az állati fehérjék feldolgozása, jól érzékelteti, hogy csak a növényolaj-gyártásból jóval több, 21 millió tonna termék (pogácsa, dara) keletkezik az EU-ban. Az állattartás teljes fehérjeigénye viszont ennek a négyszerese, 84 millió tonna, amiből 66 millió tonnát tud belső forrásból biztosítani az unió, azaz 78 százalékos az önellátottsága. (Repcedarából 72, napraforgódarából 52 százalékban önellátó a közösség.)

Megváltozott a világ

Most a topagrar.com szerint megnyílt az esélye annak, hogy újra megjelenjenek a baromfilisztek a sertéstakarmányban és megfordítva: sertéslisztek a szárnyasok tápjában. Idén áprilisban szavazhatnak a kezdeményezésről a tagállamok. A Bizottság jóváhagyására számít az ügyben. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) már évekkel ezelőtt rábólintott a nem-kérődzők fajidegen nem-kérődzővel való etetésére, a vérliszt például etethető lenne. Elméletben. A gyakorlatban a kiskedvencek állateledeleinek gyártása olyan mértékben felfutott, hogy ma már ezek a fehérjék is drágák a piacon. A húslisztek ára a szójáét magasan meghaladja, ami érthető, hiszen ezek akár 70 százalék fehérjét is tartalmazhatnak.

Egyszóval lehet, hogy most, amikor a „körforgásos” gazdálkodás hívószóvá vált, Európa újra a feldolgozott állati fehérjék mellé áll, de kérdés, hogy ez valóban növelheti-e a részarányukat a takarmányban. A hulladékok újrahasznosítása valószínűleg továbbra is a társállatok eledeleiben és a szervestrágya-gyártásban lesz a legkifizetődőbb. A mindenevő haszonállat pedig továbbra is be kell hogy érje a vegetáriánus étrenddel.

Ez a cikk is érdekelheti: 2021 is erős év lesz a sertéságazatban.