Európa legegészségtelenebbül táplálkozó országa vagyunk. Talán nem is fogyatkozna a nemzet, és a mezőgazdasági növénytermesztés is jobban járna, ha bölcsebben állítanánk össze a menüt.
Kevés egészség = sok betegség
Az európai népek közül a magyarok eszik a legkevesebb zöldséget – derült ki az EU 2019-ben nyilvánosságra hozott jelentéséből (a felmérések egy 2017-es kutatás alapján készültek). Szintén rosszul állunk a gyümölcsfogyasztással: ebben ugyan nem az utolsók, de a 27 EU-tagállama közül az utolsó 4-be tartozunk. Ha csupán azt vesszük, hogy az átlagéletkor a nagy gyümölcstermesztő és -fogyasztó országokban (Spanyol-, Francia- és Olaszország, Ciprus, Málta) a legnagyobb, máris adódik az összefüggés. A másik tényező, hogy a magyarok egészségügyi mutatói messze elmaradnak az európai átlagtól. Szintén az EU jelentéséből tudható, hogy az egészségi állapot mutatói rosszabbak a legtöbb uniós országétól, az egészségügyi rendszer pedig krónikusan alulfinanszírozott. A legtöbb probléma a dohányzás és az alkoholfogyasztás, az elhízás, a szív- és érrendszeri betegségek és a rák. Mivel az éves népességfogyás nálunk 20-30 ezer fő, mindezt meg lehetne, lehetett volna előzni pusztán egészséges életmóddal (és persze hatékonyabb népegészségügyi és prevenciós beavatkozásokkal, jobb állami egészségüggyel).
Tavaszi munkálatok egy intenzív almaültetvényen Észak-Magyarországon
A világ legkövérebbjei közé tartozunk
De miért lenne jó, ha minél több hazai zöldséget ennénk? Elsősorban azért, mert a bevitt étel általános felfogás szerint kétharmadában meghatározza az elhízás mértékét. Legyinthetnénk erre, hogy a németek kövérebbek, pedig nem: az amcsik után kettővel már mi jövünk a listán: Magyarország a világ 4. legkövérebb nemzete. A KSH szerint a 16 éven felüliek bő felének súlytöbblete van, sőt, 36 százalékuk túlsúlyos, és majdnem ötödük elhízott. Az pedig közismert, hogy az elhízás nemcsak esztétikai, önértékelési zavarokat okozhat, hanem elsősorban egészségügyieket: a zsír terheli a szívet, az ereket, a csontrendszert, másodlagosan pedig egy sor halálos vagy krónikus betegség előzménye.
Megy a dobozokba a méltán népszerű szentesi paprika
A hazai rostok előnyei
Hazait enni nemcsak azért fontos és jó, mert az ember rágás közben hazafias elégtételt érezhet, hogy a magyar gazdák jövedelmét gyarapította a vásárlással. Fontos azt is tudni-tudatosítani, hogy minél közelebbről származik a zöldség vagy a gyümölcs, annál frissebb, jobbak a beltartalmi értékei, több a vitamintartalma (ezek vitamin- és ásványianyag-tartalma a szedés utáni napon elvész). Márpedig naponta érdemes legalább szűk fél kiló rostokban, hasznos tápanyagokban gazdag zöldséget-gyümölcsöt enni, lehetőleg eredeti (nem feldolgozott, hámozott, bontott, főtt stb.) formában.
Fóliaházi mustra egy dél-magyarországi kertészetben
Ennyit esszük hetente
A magyar évente (a 2015-2018-as KSH-adatok alapján) durván hetente bő 1 kiló, évente 61-63 kiló húst eszik. Ezzel szemben zöldséget csak nagyon lassan emelkedő mértékben, 46-52 kilónyit fogyaszt (burgonya nélküli adat!), és a gyümölcsfogyasztásunk sem rugaszkodik el a heti 1-1,5 kilóról, ami nagyon kevés.
Illusztrációk: Horizont Média/archív, Kohout Zoltán
