Az őszi búza tudatos tápanyag-utánpótlása levélen keresztül

Napjaink sikeres növénytermesztésének alapja a tudatos tápanyag-utánpótlás. A tápanyag-utánpótlás megtervezése egy széles körű, hosszú távú célt szolgáló, összetett és átgondolt feladat egésze. Nemcsak a növény igényeit kell figyelembe vennünk, hanem a kijuttatni kívánt készítmények környezetre és talajra gyakorolt hatásait is. Ezen alapszik a tudatosság lényege.

A hazánkban egyik legnagyobb területen termesztett gabonafélénk, az őszi búza esetében sincs ez másként. A tavalyi évben valamivel több mint 930 ezer ha került betakarításra. A hazai gazdaságokat tekintve az őszi búza termesztése mindenhol jelen van, a vetésforgóban jelentős arányban megtalálható. Ennek okán nagymértékben befolyásolhatja egy-egy vállalat gazdasági sikerességét. Az őszi búza nem tartozik a legtápanyagigényesebb növényeink közé. 1 tonna szemtermés eléréséhez 27 kg N, 11 kg P₂O₅, 18 kg K₂O, 6 kg CaO, illetve 2 kg MgO hatóanyag felvétele szükséges. Ezeknek a makroelemeknek a kijuttatását azonban nem egy időben és nem egyszeri alkalommal kell megtenni. A növény fejlődési menetét figyelembe véve elvégezzük az őszi alaptrágyázást, mellyel megfelelő kondíciót, feltételeket biztosíthatunk a búza kedvező átteleléséhez.

Napjaink hektikus időjárását figyelembe véve azonban egyre több kérdés merül fel a tavaszi fejtrágyázás kijuttatásánál, mégpedig a szilárd vagy folyékony műtrágyák, valamint a növénykondicionálók, illetve kelátos levéltrágyák használata kapcsán. Az egyre szárazabb tavaszokat tekintve folyamatosan növekszik azoknak a gazdaságoknak a száma, amelyek áttérnek a folyékony műtrágyák több menetben történő kijuttatására, illetve növénykondicionálók használatára. A búza fejtrágyázása mellett fontos gondoskodni azoknak az elemeknek a pótlásáról is, melyeket a növény a fejlődése során a talajból nem megfelelő mértékben vagy egyáltalán nem tud felvenni. Ebben az esetben helyezzük előtérbe a növénykondicionálók, kelátos levéltrágyák használatát.

Ezeknek a készítményeknek az egyik előnye, hogy általában egyéb növényvédő szerekkel is keverhetőek, ezért nem kell külön egy permetezést beiktatni, így a költségeket nem emelik meg. Emellett ezeket a készítményeket a növények azonnal fel tudják venni, hasznosítani tudják. Egy növényinedv-analízisre alapozva célzottan tudunk akár több elemet is egyszerre kijuttatni. A növénykondicionálók és levéltrágyák esetében figyeljünk arra, hogy az adott készítmény tartalmazzon kelátokat! A kelátok sajátos szerkezetű fémkomplexek, melyek erős stabilitással rendelkeznek, ennek hatására gyors és optimális biológiai hatást eredményeznek. A speciális kelátok felvételét az erősen lúgos környezet sem befolyásolja, ezeket a növény képes felvenni akár magasabb pH felett is, jól érvényesülnek. Ugyanakkor a semleges vagy savanyú tartományban is kiválóan fejtik ki hatásukat. Nagyon extrém körülmények között is felvehetőek a növény számára.

Az őszi búza számára fontos makro- és mikroelemek

Megszokhattuk, hogy a foszfort és káliumot a búza esetében ősszel, alaptrágyaként juttatjuk ki. Azonban ezeknek az elemeknek a felvételére tavasszal is nagy szüksége van a búzának. A foszfor és kálium utánpótlása tavasszal is megoldható, mégpedig folyékony formában. Léteznek nagy mennyiségű foszfort és káliumot tartalmazó folyékony lombtrágyák. A foszfor a búzánál a bokrosodást, a kalászt hozó szárak számát, illetve a termésmennyiséget is javítja. Hiánya késlelteti a virágzást, az érést, ami jelentős termésveszteséget von maga után. Mivel a búza esetében a hűvös tavaszi időszak a kritikus fejlődési szakasz, ezért érdemes a foszfor utánpótlását folyékony formában erre az időszakra is betervezni. A kálium nagymértékben befolyásolja a növények vízfelhasználásának hatékonyságát, a nitrogén-anyagforgalmat. Növeli az aszálytűrést, a hideg időszakot jobban átvészeli a növény. Csökken a bakteriális, valamint gombabetegségekkel szembeni fogékonyság. A búza esetében nagy szerepe van a réz és kén pótlásának. A réz többek között fontos szerepet játszik a légzési anyagcserében, a fehérjeszintézisben, valamint a szénhidrát-anyagcsere folyamataiban. A kén növeli a növények biotikus és abiotikus stresszellenálló képességét. A növények ellenállóbbak lesznek a betegségekkel szemben, csökkenthetjük a növényvédő szerek felhasználását. A kén javítja a nitrogénfelvételt is. A kén, mivel nem mobilis anyag, ezért a búza idősebb szövetei felől nem képes a fiatalabbak felé mozogni. Mindkét elem pótlása levélen keresztül megoldható, a búza azonnal képes azokat felvenni.

A búza fejlődésében nagy szerepet játszik a magnézium. A magnéziumhiány esetén anyagcserezavarok lépnek fel, lassul a fehérjeképződés, csökken a fotoszintézis aktivitása, valamint lassul a növekedés. A magnézium a klorofill központi eleme. A magnézium-utánpótlás legegyszerűbb módja a levélen keresztüli utánpótlás lombtrágyázás keretein belül.

A humin- és fulvosavak szerepe

A búza számára fontos a tavaszi folyamatos tápanyagellátás a bokrosodás időszakától a zöld vagy más néven tejesérés szakaszáig. Nagyon kritikus időszaknak számít a kalászhányás, valamint az az előtti körülbelül két hét. Ebben az időszakban a tápanyaghiány, valamint a szárazság jelentős termésveszteséget okozhat. Egy erős, egészséges növénynek nagyobb esélye van ezt az időszakot átvészelni. Itt kerül előtérbe a humin- és fulvosavval rendelkező növénykondicionálók használata. Ugyanis a növénykondicionálók egy részében a makro- és mikroelemek mellett huminsavak, fulvosavak is megtalálhatóak. Ezek együttesen indirekt módon erősítik a növény immunrendszerét, növelik a gyökértömeget, valamint javítják a gyökér regenerálódó képességét. A fulvosavak elősegítik a növényvédő szerek beépülését.

A búza a számára stresszes időszakot könnyebben átvészeli, időt és energiát spórolhatunk a növénynek, az egyenletes fejlődésre, termésképzésre tud koncentrálni.

A huminsavak, fulvosavak szerepe nélkülözhetetlen a növény tápanyag-gazdálkodásában, a mikro- és makroelemek felvételében, felszívódásában. A fulvosavak bármely pH-érték mellett képesek kifejteni hatásukat, felszívódásukat a pH nem befolyásolja. A búza esetében a virágzás időszakában esetlegesen fellépő fényhiány is nagy termésveszteséget okozhat. A fulvosavak növelik a klorofilltartalmat a növényben, ezáltal a fényhiányosabb, fényszegényebb időszakokban is aktivizálva a fotoszintézist. A nagy vetésterület, valamint az élelmezési és takarmányozási jelentősége miatt is az őszi búza esetében igenis, oda kell figyelnünk a tudatos tápanyag-utánpótlásra, mellyel a környezeti terhelés csökkenthető, a termesztés gazdaságossága növelhető, a folyékony lombtrágyák, növénykondicionálók használatával a kritikus időszakokban is beavatkozásra van lehetőség, valamint egy harmonikusabb tápanyagellátást biztosíthatunk a búza számára.

A felhasznált irodalom a szerkesztőségben érhető el.
Hornich Ilona
AlphaVet