Magyarországon évente nagyságrendileg 55-60 millió tonna, az agráriumban elvileg felhasználható hulladék keletkezik. Könnyen belátható, hogy nagyon komoly mennyiségekről van szó, így ennek észszerű hasznosítása nemcsak a mezőgazdaság, hanem a környezetvédelem számára is kiemelten fontos feladatokat jelent.
A mezőgazdasági termelés során hatalmas mennyiségű hulladék képződik
A gazdaságos termelésre törekvés és a fenntarthatósági szempontok figyelembevételével napjainkban egyre inkább fókuszba kerülnek az olyan technológiák, amelyek anyagtakarékos és környezettudatos jellegűek. Az ideális állapot a hulladékmentes termelés lenne, ez viszont többnyire nem valósítható meg. A helyes megközelítés az, ha a keletkező melléktermékekre úgy tekintünk, mint egy másik termelési folyamat kiindulási anyagára (nyersanyagára). A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (későbbiekben Nébih) adatai szerint hazánkban 70-75 millió tonna hulladék képződik évente. Ennek mintegy a felét a mezőgazdaság termeli meg. Ezenkívül van még közel 25 millió tonna nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék. Könnyen belátható, hogy nagyon komoly mennyiségekről van szó, így ennek észszerű hasznosítása nemcsak az agrárium, hanem a környezetvédelem számára is kiemelten fontos feladatot jelent. A hulladékok hasznosítása számos módon történhet. Mi most ezek közül a nem veszélyes hulladékok mezőgazdasági területen történő felhasználásának lehetőségeit és szabályait járjuk röviden körül.
Milyen hulladékcsoportok hasznosíthatóak a mezőgazdaságban?
Az agráriumban történő hasznosíthatóság szempontjából két nagy hulladékcsoportot különböztethetünk meg. Az egyikbe a mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladékok, a másikba pedig a nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladékok tartoznak. Az előbbiek felhasználásának egyszerűbb feltételei vannak. Felhasználásuk szempontjából döntően három nagyobb terület körvonalazható. Ez a takarmányozás, trágyázás-talajjavítás és az energetikai célú felhasználások.
A takarmányozási célú felhasználás kapcsán például a kertészeti, gabona- és tejágazatban keletkező hulladékok sertés- és baromfitakarmánnyá történő átalakítására érdemes gondolnunk. A szervestrágya-féleségek alkalmazásának pozitív hatásaival már nagyon régóta tisztában vannak a gazdák. Ezek egyrészt kielégítik a haszonnövények tápanyagigényét, másrészt jelentős szerepük van a termőföld szerkezetének és humusztartalmának megőrzésében, valamint javításában.
Az energetikai felhasználás legismertebb területe a biogáz-előállítás és a tüzelőanyag célzatú pelletgyártás. A nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladékok agrárcélú felhasználásának az előbbi csoporthoz képest szigorúbbak a feltételei. A hasznosítható anyagokat a 72/2013. (VIII. 27.) VM-rendelet a hulladékjegyzékről szóló 1. számú melléklete tartalmazza. Ilyen módon például számos élelmiszeripari melléktermék és hulladék hasznosítható (de nem minden!). Egyes élelmiszeripari hulladékok a komposztálás vagy trágyázás révén a talajerő-gazdálkodásban jutnak szerephez.
Mind a két hulladékcsoportra – vagyis a mezőgazdasági és a nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladékokra – igaz az az elvárás, hogy a kihelyezésükkel/felhasználásukkal nem idézhetnek elő kedvezőtlen változást sem a talajban, sem a felszíni vagy felszín alatti vízkészletben, vagyis a szűkebb és tágabb értelemben vett környezetben.
A talajvédelmi hatóság engedélyével történhet
A nem veszélyes hulladék termőföldön történő felhasználásához a talajvédelmi hatóság engedélye szükséges. Az erre vonatkozó kérelemnek – amely bármelyik kormányablaknál vagy az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságánál benyújtható – központi eleme az úgynevezett talajvédelmi terv. Erről fontos tudni, hogy kizárólag arra jogosult, és a Nébih nyilvántartásában szereplő szakértő készítheti el. Az ilyen jellegű mérnöki tevékenységnek természetesen van költségvonzata, amit érdemes számításba venni a beruházás szempontjából. A világhálót böngészve több tucat olyan céget találunk, amelyik rendelkezik ilyen jogosultsággal. A nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladékok termőföldön történő felhasználásához talajvédelmi terv, míg a mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladékok termőföldön történő felhasználásához egyszerűsített talajvédelmi terv szükséges. Függetlenül attól, hogy a kihelyezni kívánt hulladék az előbb említett kettő közül melyik kategóriába tartozik, meg kell felelnie a Nébih által definiált feltételeknek. Vagyis: „Termőföldre csak olyan nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék juttatható ki, melynek származási helye, képződésének módja és mennyisége, termelője, illetve birtokosa, kezelője, szállítója ismert, és szakszerű felhasználásával elkerülhetővé válnak a talajra, a felszíni és felszín alatti vizekre, valamint az emberek egészségére, a növényekre és az állatokra gyakorolt káros hatások” (forrás: Nébih).
Hatósági díjak és ügyintézési határidők:
- A talajvédelmi hatósági eljárás díja 60 000 Ft (az ismételt engedélyezés díja 30 000 Ft).
- Ügyintézési, hatósági határidő: 21 nap (ebbe nem számít bele az esetleges hiánypótlás határideje).
- Az engedély érvényessége legfeljebb 5 év (ami meghosszabbítható).
Vonatkozó jogszabályok:
– 2007. évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről 2. §, 31. § 37. §, 49. § (1) bekezdés a), 49. § (4) bekezdés, 51/A. §;
– 90/2008. (VII. 18.) FVM-rendelet a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól 1. § (3) bekezdés a), 1. melléklet, 3. melléklet 3.2., 5. melléklet 5.2.4.;
– 63/2012. (VII. 2.) VM-rendelet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól 1. § (1) bekezdés, 2. § (2) bekezdés, 1. melléklet, 12.1.8., 12.18.;
– 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről melléklet;
– 59/2008. (IV. 29.) FVM-rendelet vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről 4. § (1) bekezdés;
– 72/2013. (VIII. 27.) VM-rendelet a hulladékjegyzékről 1. számú melléklet;
– 36/2006. (V. 18.) FVM-rendelet a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról 16. § (6) bekezdés;
– 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről;
– 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól;
– 71/2003. (VI. 27.) FVM-rendelet az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól.
Czékus Mihály
