A belvízben taposunk, aztán meg porzik a föld

Kárpát-medence gyorsabban melegszik a világátlagnál, ez az éghajlatváltozásból fakadó szélsőségek fokozódását is erősíti évről-évre. Az ország jelentős területein egyidőben jelentkezik az aszály, a belvíz és árvíz kockázata. A nagymennyiségű víz nemcsak az ott élő embereket és infrastruktúrát, de a természetes ökoszisztémákat és a mezőgazdasági tevékenységet is veszélyezteti.

Aszály vagy belvíz, a jelenlegi rendszer a gyors megoldásokra épül, hosszú távon nem kedvez az ökoszisztémának (Fotó: Barna Ferenc)

A jelenlegi vízgazdálkodási rendszerekkel nem lehetünk kellően hatékonyak

Az egyre szélsőségesebb csapadék hatásait, az árvizeket, aszályokat a jelenlegi rendszer nem képes megfelelően kezelni, ezért paradigmaváltásra van szükség – állapítja meg a Másfélfok, éghajlatváltozással foglalkozó tudományos weboldal cikkében.

„Komplex, integrált vízgazdálkodási rendszerekben kell gondolkodnunk, melyekben kulcsszerepet kapnak azok a természetalapú megoldások, melyek helyreállítják és megerősítik a talaj, az erdők, a gyepek és a vizes élőhelyek vízmegtartó képességét” – összegzik a szerzők (Kis Anna, Szabó Amanda Imola, Pieczka Ildikó, Lehoczky Annamária, Vigh Péter) az éghajlatváltozás hatásait elemezve.

A csapadék éven belüli eloszlása módosulni fog

Az elkövetkező évtizedekben a nyár egyre szárazabbá, a tél pedig egyre nedvesebbé válik, egyre több „nagycsapadékú” esemény várható – állapítják meg a szakemberek.

„A hirtelen, nagy mennyiségben lezúduló csapadék villámárvizekhez vezethet, a gyors tavaszi hóolvadás és heves esőzések pedig megnövelik az árvíz és belvíz kialakulásának valószínűségét” – figyelmeztetnek a kutatók.

Magyarország vízgazdálkodása ma az árvizek és belvizek gyors elvezetésére van berendezkedve, és többek között ezért nagy mennyiségű vizet veszít évente az ország, azaz egyre szárazabbá válik. Ezzel szemben a vízvisszatartásra kell a hangsúlyt fektetni, így védekezve a szélsőségek okozta vízkockázatok ellen és javítva a helyi közösségek és a mezőgazdaság éghajlatváltozással szembeni ellenállóképességét.

A természetalapú megoldások kellenek

Az eddig elterjedt szürkeinfrastruktúra-megoldásokkal szemben költséghatékonyabbak és számos járulékos hasznot is hordoznak. „A szürke-infrastruktúra beruházások rendszerint nagyléptékű földmunkát és technológiai alapú megoldásokat igényelnek, amik drágák. Emellett üzemeltetésük és karbantartásuk is költséges és szakértelmet követel, illetve tervezésükhöz, előkészítésükhöz sok idő szükséges, továbbá rendszerint csak egy feladatot képesek ellátni és járulékos hasznaik nincsenek” – írja a klímaváltozás szélsőségeit figyelemmel kísérő portál.

A természetes alapú megoldások előnye, hogy egyszerre több problémát képesek kezelni.

Ahol nincs elegendő csapadék a kultúrnövényeknek, ott mesterségesen pótoljuk, máshol meg belvíz van (Fotó: Barna Ferenc)

Ez mellett számos járulékos hasznuk van:

• a talajvíz pótlása,
• a vizek helyben tartása,
• a mikroklíma szabályozása,
• a vízminőség javítása,
• élőhelyteremtés,
• biológiai sokféleség támogatása,
• rekreáció,
• állattartás támogatása.

A cikkben bemutatnak öt, az éghajlatváltozás hatásaival szemben különösen sérülékeny magyarországi kistelepülést, ahol természetes vízmegtartó megoldásokat alkalmaztak egy projektben.

Forrás: MTI