Alig 10 hónappal azután, hogy Brandenburg tartományban izolálták az afrikai sertéspestis vírusát egy vaddisznóban, Németország elesett a kórral szemben. Mi lesz most, ha már az első esemény is felkavarta a világ sertéspiacát?
A brandenburgi duplakerítés sem volt elég (forrás: Jagderleben)
A veszélyzónában is szabadtartásban
A Friedrich-Loeffler Intézet laborja hivatalosan is megerősítette: Németországban először jelent meg házi sertésben az afrikai sertéspestis (ASP). Két brandenburgi állományból is kimutatták a kórt. A pozitív minták egyike egy ökogazdaságból származik, ahol 200 kocát tartottak szabad, kifutós rendszerben, a másik egy háztáji gazdaságból, ahol mindössze két disznó élt. Az állományok felszámolása megindult.
Mindkét gazdaság a fertőzés szempontjából kritikus, lengyel határ közvetlen közelében fekszik. A körzetben a vaddisznók fertőzöttsége miatt már eleve védő- és megfigyelési zónákat jelöltek ki. Most a szigorúan korlátozott és fertőzési körzeteket is kijelölték. A németek az ASP első észlelése óta 670 kilométernyi (!) kerítést húztak fel javarészt a határon, illetve a hat fertőzött góc körül. A vírus kiszorítása mégsem sikerült. A németek számítottak erre az eshetőségre, hiszen 10 hónap alatt csaknem 1300 új esetet diagnosztizáltak a térségben és további 1560-at a lengyelekkel szintén határos Szászországban. A német hatóság hónapok óta gyakorolja az állományok gyors felszámolását – most eljött az idő, hogy az első akciót végrehajtsa.
Milyen hatása lesz a kereskedelemre?
A német mezőgazdasági minisztérium tájékoztatása szerint a kereskedelemre a mostani eseteknek nem lesz hatásuk, mivel már eleve korlátozások alá eső körzetekben léptek fel. A regionalizáció értelmében a fertőzéssel nem érintett országrészekből továbbra is ki lehet szállítani és a határokon túl értékesíteni a sertéshúst – legalábbis Európán belül. Harmadik országokba viszont erősen kétséges, hogy eljuthat-e a német húsáru. Vagyis továbbra is a spanyolokon, hollandokon keresztül indulhat el a sertés a külpiacokra, illetve Európán belül – például hazánkban – keresi a helyét. Ez rossz hír a hazai sertéstartóknak: kevés az esély az emelkedő költségek érvényesítésére.
Kitörési pontok Magyarországon a vad állományban (forrás: Nébih)
Nyomás alatt
Hazánkban 2018-ban jelent meg az afrikai sertéspestis, az ország keleti és északi része a legfertőzöttebb vele. (Romániában több mint 26 ezer házisertést öltek már le a kimutatott vírusfertőzés miatt.) Hazánkban csak idén mintegy 3400 esetben igazolták a vírus jelenlétét elhullott vaddisznókban. Házi sertésekben hivatalosan egyik minta sem tartalmazta még a kórt, noha 2018 óta már közel 10 ezer állatot ölhettek le „elővigyázatosságból” a Nébih munkatársai. (2019 végén léptük át a 6 ezres számot.)
Mindeközben a fertőzés kiinduló pontján, Kínában, továbbra is fenyegeti az állományokat a sertéspestis. Az ország mostanra tudta visszaépíteni a pestisben erősen megcsappant állománylétszámot, de a háztáji telepeken továbbra sincs biztonságban a sertés.
