A szármaradvány érték: így jár a legjobban a gazda és a talaj is

Az aratás után a mezőgazdasági területen visszamaradó szár- és gyökérmaradványok komoly tápanyag-utánpótlást jelenthetnek a talajnak, jelentős mennyiségben tartalmaznak ugyanis kötött állapotban lévő nitrogént, foszfort és káliumot is.

A hazai mezőgazdasági melléktermékek közül a kukoricaszár és a búzaszalma éves mennyisége a 20 millió tonnát is megközelítheti, ám ennek sajnálatos módon csak a töredéke humifikálódik, jelentős része lekerül a szántóföldekről. Pedig a leghelyesebben akkor járunk el, ha a szármaradványokat a szántóföldeken hagyjuk, lebomlásukat pedig a megfelelő baktériumkészítményekkel segítjük, ezáltal a fejlődő növények számára könnyedén felvehetővé tesszük a maradványokban rejlő káliumot, foszfort, illetve egyéb mezo- és nyomelemeket is.
Az elmúlt évtizedekben folytatott, talajt kizsigerelő sajnálatos gyakorlat miatt – az intenzív növénytermesztés következményeként jelentős mértékben csökkent a mikroorganizmusok száma és diverzitása – különösen fontos, hogy ily módon is javítsuk a termőföld tápanyag-szolgáltató képességét, valamint fizikai-biológiai állapotát. Mindehhez már Magyarországon is évről évre bizonyító, hazai fejlesztésű termékekből álló paletta áll a gazdák rendelkezésére. Ezeknek a termékeknek a gyártóit tömöríti a Magyar Talajvédelmi Baktérium-gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége, mely küldetéseként tekint a magyarországi termőtalajok megóvására, és kitűzött célja, hogy szemléletváltást hozzon a hazai mezőgazdaságba.
A szövetséget alkotó cégek által gyártott és forgalmazott baktériumkészítményekben több olyan baktériumtörzs is megtalálható, amelyek kiváló cellulózbontó képességekkel bírnak. Felhasználásuk a növények számára felvehető tápanyagot jelent, csökkenő pentozánhatást és egyszerűbb talajművelést eredményez.
A továbbiakban sorra vesszük a fenti folyamat ellenében leggyakrabban felhozott érveket – és megmutatjuk azt is, azok miért nem állják meg a helyüket.

Veszélyes?

Az elővetemény szármaradványainak, törmelékének jelentős szerepe lehet a különféle betegségek kialakulásában, ezeken ugyanis fennmaradhatnak a kórokozók. A hazai gazdálkodási gyakorlatban általánosságban elmondható, hogy közös kórokozókkal bíró növények szűk intervallumban követik egymást. A kalászosok és a kukorica esetén kiemelt jelentőségű a fuzárium elleni védekezésben a szárbontás, hiszen a betegségnek a kukorica is tápnövénye. A megfelelő készítmények használatával azonban elősegítjük a szármaradványok bomlását, így a növényt is megvédjük a fertőzéstől. A szklerotínia megelőzése szempontjából is nagy jelentősége van a szárbontásnak, ugyanis a betegség széles tápnövénykörét figyelembe véve szinte képtelenség csak vetésváltással védekezni ellene. A kórokozó kitartóképleteit bizonyos baktériumkészítmények igazoltan gyérítik, pusztítják, így segítve a megelőzést.

Nehezíti a talajmunkákat?

A lassan bomló maradványok nehézségeket okozhatnak a talajmunkák során, a megkötött nitrogént pedig épp a vetésben lévő növények elől vonhatják el. A megfelelően megválasztott szárbontó baktériumkészítményeknek köszönhetően azonban a bomlási folyamat jelentősen felgyorsul, és a fejlődő növények számára könnyen felvehetővé válnak a tápanyagok.

Anyagilag előnyösebb a szármaradványok bebálázása?

Hibás, elavult szemléletmód! Rövid távon ugyan valóban haszonra lehet szert tenni a termőföldek ily módon történő kiürítésével, hosszabb távon azonban a talaj tápanyagtartalma kimerül, bizonyítottan csökken a humusztartalom, és a terméseredményeket csak növekvő műtrágyázással lehet fenntartani. A tapasztalati adatok szerint akkor marad biológiailag is aktív és produktív a talajunk, ha a tápanyagokat természetes módon is „visszapótoljuk”. A szárbontó készítményeknek köszönhetően ráadásul a megnövelt biológiai aktivitással bíró talaj már rövid távon is meghálálja a kezelést: a szántóföldi kísérletek eredményei évről évre akkora terméstöbbletet mutatnak a kezeletlen kontrollparcellákhoz képest, hogy a kezelés költsége a legtöbb esetben gyakorlatilag azonnal megtérülhet, sőt, extra bevételre is szert tehetünk.

Magyar Talajvédelmi Baktérium-gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége