Újra nyakunkba szakadt a jégeső

Írta: Barna Ferenc - 2021 július 13.

A kánikulában érkező hidegfront nem mindig csak enyhülést, és az áhított csapadékot hozza. Így volt ez a pénteki lehűlés kapcsán is: nagy mennyiségű nedvességet, hűvös levegőt hozott magával, ami berobbantotta a légkört, így ismét több szupercella alakult ki hazánkban, volt, ahol jégeső okozott károkat.

 

Mezőgazdaság, jégeső
A hidegfront hozott jeget is
(Fotó: Pixabay)

 

A talajgenerátoros országos jégkármérséklő rendszer országszerte működött

Azonban a szupercellák ellen nem tudott teljes mértékű hatékonysággal védelmet nyújtani – mint a legutóbbi esetben – pedig a létező legmodernebb technológiát képviseli.

A 2021. július 9-i hidegfront ez év harmadik hőhullámát zárta le: Kelet-Közép-Európában egy megközelítőleg 800 km hosszú zivatarlánc fejlődött ki, ami határainkon túl hatalmas, a magyarországinál jóval nagyobb károkat okozott, Csehországban halálos áldozatai is voltak a viharnak.

 

Magyarországon a légköri viszonyok kedvezőek voltak a heves zivatarok kialakulásához, hét szupercella fejlődött ki:

  • Sopron térségében,
  • Tata környékén,
  • Baranya megyében
  • Tolna megyében,
  • Budapest északnyugati agglomerációjában,
  • Dél-Pesten,
  • Aggtelek környékén.

 

Mezőgazdaság, jégeső
Kell a földeknek, a növényeknek a csapadék, de nem ilyen formában
(Fotó: Pixabay)

 

Egy nap alatt 195 ezer villám

Az extrém időjárást jól jellemzi, hogy egy nap alatt közel 195 ezer villámot regisztráltak az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) műszerei, szemben a két héttel ezelőtti hidegfront érkezésekor mért 93 ezerrel (ami akkor fele annyi volt, mint addig az egész esztendőben összesen).

A zivatar hevességét és ezáltal a jégképződés valószínűségét az mutatja, hogy a felhőben található jégszemek méretét jellemző úgynevezett dBZ érték milyen magasságban éri el a 45-öt. Amennyiben ez 3.000-4.000 méteres magasságban mérhető, már jégveszélyes felhőről beszélhetünk, és ez minél magasabbra emelkedik, annál intenzívebb a jégképződés a felhőben.

Amint az a baranyai, a tatai és a budapesti szupercelláról készített animációban is látható, a 45 dbz érték 10.000 méter, sőt esetenként 13.000 méter magasságban volt mérhető.

 

Hazánkban pénteken 21 helyen észleltek jeget

Az előzetes adatok szerint 2021. július 9-én összességen 21 helyről érkezett jégbejelentés hazánkban. Jellemzően borsó és cseresznye nagyságú jég hullott, dió nagyságú jég főként Baranya, Fejér és Komárom-Esztergom megyében, illetve Budapesten és Pest megyében fordult elő.

 

Mezőgazdaság, jégeső
Meghaladta a húszat a területek száma, ahol jégesőt észletek
(Fotó: Pixabay)

 

Egyelőre nem áll rendelkezésre olyan technológia, amellyel teljes mértékben kiküszöbölhető a jégeső

A határon túlról érkező, jéggel teli zivatarfelhők ellen nem lehet védekezni, ahogy a szupercellák ellen sem, ezek ugyanis több mint 10 kilométeres magasság fölé tornyosulnak, és folyamatos bennük a jégképződés.

Az azonban garantálható, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által választott legmodernebb és leghatékonyabb, talajgenerátoros jégkármérséklő rendszer alkalmazásával a lehulló jégszemek mérete kisebb lesz, mint amik a rendszer működtetése nélkül alakulnának ki.

 

Forrás: NAK, Sajtóközlemény