Működtek az ezüst-jodid generátorok, mégis esett jégeső

Írta: Barna Ferenc - 2021 június 29.

Gőzerővel működött a jégkármérséklő rendszer június 25-én. Pénteken a generátorok országszerte folyamatosan termelték az acetonos ezüst-jodid tartalmú hatóanyagot, melyet aztán a meleg levegő felvitt a zivatarfelhőkbe. Az extrém időjárás mégis több helyütt okozott problémát, jött a jégeső.

 

Mezőgazdaság, jégeső
A hosszabb ideje uralkodó hőséget lezáró hidegfront hatására jégeső is volt az ország több területén (Fotó: Barna Ferenc)

 

A szélsőséges időjárási helyzet

A napok óta fennálló hőséget lezáró hidegfront okozott rendkívüli időjárási helyzetet, ugyanis nagy mennyiségű nedvességet, hűvös levegőt hozott magával. Ennek hatására labilissá vált a légkör, és zivatarok, jégesők formájában érkezett a csapadék. A jégkármérséklő rendszer 2018. évi indulása óta még nem volt példa ilyen szélsőséges és nagykiterjedésű időjárási anomália kialakulására.

 

Néhány óra alatt 10 szupercella alakul ki:

  • Dunaújváros;
  • Felsőpáhok;
  • Fonyód;
  • Kalocsa;
  • Pécs;
  • Siófok;
  • Szeged;
  • Szombathely;
  • Zalaegerszeg;
  • Zselic térségében.

 

Mezőgazdaság, jégeső
A működő generátorok száma megyei bontásban (Grafika: NAK)

 

Az extrém időjárást jól mutatta a villámcsapások száma is

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) műszerei egy nap alatt fele annyi (93 ezer) villámot regisztráltak, mint eddig az egész esztendőben összesen.

A szupercellák nagysága is rendkívüli volt. Egy átlagos zivatarfelhő jégveszélyes része 5-10 négyzetkilométeres általában. Azonban most a Zselic felett kialakult szupercella mérete megközelítőleg 750 négyzetkilométer volt, a Balaton felett összeolvadó, illetve a Szeged alatt elvonuló, majd a makói járást elérő cella nagysága pedig meghaladta az ezer négyzetkilométert.

Mindezek mellett több, 100-200 négyzetkilométeres cella is végighaladt a déli országrészen, komoly károkat okozva. A csapadék intenzitását, illetve a felhőben található jégszemek méretét mutató úgynevezett dBZ érték is rendkívül nagy volt. A Makói járásban elvonuló szupercellában 71 dBZ értéket mértek, ami szintén rekord volt a jégkármérséklő rendszer történetében, illetve ilyen magas érték jellemzően hurrikánok esetében tapasztalható.

 

Mezőgazdaság, jégeső
A generátorok működése órában meghatározva, megyei bontás (Grafika: NAK)

 

Az előzetes adatok szerint

  1. június 25-én összességen 69 jégbejelentés érkezett hazánkból. Nagyméretű jég a határon átjövő cellákból esett, a legnagyobbak – tojás nagyságúak – Baranyában. A jégkármérséklő rendszernek köszönhetően az ország belseje felé haladó felhőkben csökkent a jégszemek mérete, itt már jellemzően borsó, esetleg cseresznye nagyságú jég hullott.

Egyelőre nem áll rendelkezésre olyan technológia, amellyel teljes mértékben kiküszöbölhető a jégeső. A határon túlról érkező, jéggel teli zivatarfelhők ellen nem lehet védekezni, ahogy a szupercellák ellen sem, ezek ugyanis több mint 10 kilométeres magasság fölé tornyosulnak, és folyamatos bennük a jégképződés. Az azonban garantálható, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által választott legmodernebb és leghatékonyabb, talajgenerátoros jégkármérséklő rendszer alkalmazásával a lehulló jégszemek mérete kisebb lesz, mint amik a rendszer hiányában alakulnának ki.

 

Mezőgazdaság, jégeső
A rendszer hatására vagy nincs jégeső, vagy csökken hatása, nélküle nagyobbak lennének a károk (Fotó: Barna Ferenc)

 

A rendszer adatai alapján jól követhető, hogy az országban Bács-Kiskun Megye területei a legveszélyeztetettebbek. Számítások szerint a jégkármérséklő rendszer minden évben több tízmilliárd forint kárt előz meg a mezőgazdaságban, a lakossági, ipari, állami létesítményekben, ingatlanokban és ingóságokban.

 

Forrás: NAK