Így szaporítják a szikipontyot Akasztón (videóval)

Az uniós védelem alatt álló Akasztói Szikiponty tenyésztése során a szarvasi pikkelyes pontyok ikráit amuri vadponty tejesével termékenyítik meg. Így születnek a betegségeknek jól ellenálló, zsírszegény, vöröshúsú hibridek. Cikkünkben és videónkban bemutatjuk a különleges halszaporítási eljárást.

Erősen fickándoznak a tárolómedencében a szaporításra befogott tenyészpontyok. Az akasztói halgazdaság keltetőházában végzik a halak szaporítását. Ehhez először szegfűszegolajjal elkábítják a kiválasztott példányokat, majd az előző nap bevarrt ivarnyílás kiszabadítása után óvatos, enyhe nyomással feji ki az ikrákat Szabó Róber, az Akasztói Szikiponty Termelő Konzorcium Halászati Ágazatvezetője (képünkön).

Szabó Róbert ikrával teli elkábított pontyot tart a kezében (kép: Kristóf Imre)

– Ha egy ilyen 12 kilós anyahal megsérül, akár el is pusztulhat, ezért mindenképpen el kell altatni, hogy kíméljük őket. Nem mindig ugyan azokat a halakat használjuk szaporításra, mert elég nagy anya állománnyal rendelkezünk. Az adott év tavaszán 10-15 fokos vízhőmérsékletnél leválogatjuk az anyákat és a tejeseket, és külön kisebb tavakba tesszük nehogy leívjanak, amíg mi szaporítani szeretnénk őket – mondja Szabó Róbert.

4 kiló ikra volt eddig a csúcs

Egy 10 éves anyahal 1,2-1,5 kg ikrát ad átlagosan, amit egy tálba fejnek le, gondosan vigyázva, hogy a víz ne érje még őket. Az ikrások után a szintén elkábított tejesek fejése hasonlóan történik. A fehér hímivarsejtekkel meglocsolják az ikrákat, és óvatosan összekeverik őket. Ezután adják csak hozzá a vizet, hogy a megtermékenyülés bekövetkezzen.

Hímivarsejtekkel termékenyítik az ikrákat az akasztói halgazdaságban (kép: Kristóf Imre)  

Új élet egy perc alatt

– Mi vízzel termékenyítünk, és elkezdjük keverni. A víz aktiválja az ikrákat meg a hímivarsejteket. Körülbelül 1 perc alatt bekövetkezik a termékenyülés. Amelyik ikratétel nem termékenyült meg ennyi idő alatt, az már nem is fog. Egy perc után pedig rakunk a sós-karbamidos oldatból hozzá. Ez elveszi az ikrának a ragadósságát. Természetes körülmények között az ikra a fűszálakra fölragad. Nekünk ez a tulajdonság nem jó, mert amikor a Zuger-edényekbe berakjuk őket, összeragadnak nagy csomókba, és a középsők nem jutnak oxigéndús vízhez és elpusztulnak. Ezért a magyar technológia szerint megduzzasztjuk az ikrákat, és elvesszük a ragadósságát. Sós-karbamidos oldatot használunk hozzá, majd pedig egy tanninos kezelést kap, és utána kerülnek be a kelesztő üvegekbe – ismerteti a technológiát Szabó Róbert.

Zuger edényben fejlődnek

Zuger edényekben kelnek ki az ikrák (kép: Kristóf Imre)

Az ikrák keléséhez átlag 3 nap szükséges. Ehhez oxigéndús, tiszta vízzel folyamatosan kevertetik őket, speciális Zuger-üvegekben. A kis lárvák ezután hasonló elven kevertetett, 200 literes tartályokba kerülnek, ahol szintén 2-3 napot töltenek a még csak a szikanyagaikból élő lárvák. Ahogy kialakulnak a táplálkozáshoz szükséges testnyílásai, majd az úszóhólyagját is megtölti levegővel, újabb helyre viszik őket.

3 napos pontyivadékok (kép: Kristóf Imre)

 – A zsenge pontyok kikerülnek innen a halnevelő tavakba, ahol előzőleg már gondoskodtunk a táplálékukról. Mivel a szájnyílásuk még nagyon kicsi, a legkisebb planktont szaporítottuk fel számukra a tóban. A táplálkozó zsengének ilyenkor az élő rotatória a fő tápláléka, és látszik még az átlátszó hasán, hogy piros színű, amikor megeszi azt. Ahogy nőnek majd a kis halak, úgy térhetnek át a nagyobb eleségre.

3 éves Akasztói Szikiponty Szabó József kezében (kép: Kristóf Imre)

A 3 éves hal a nyerő

– Ők a háromnyaras pontyaink. Az első évben volt a szaporítás, a következő évben a „nyújtás”, amikor neveltük a kétnyarast, majd az 50-60 dkg-osokból a harmadik nyár végére érték el ezt a 2-3 kg közti súlyt. Minden évben szaporítunk, mert csak így van meg a folyamatosság. Ezek a 3 nyaras halaink kerülnek a horgásztavakba, és a halascsárda asztalára a vendégeinknek, illetve élő és feldolgozott állapotban is értékesítjük őket – mondja Szabó József (felső képünkön), az Akasztói Szikiponty Termelő Konzorcium elnöke, az Akasztói Halascsárda és Horgászpark tulajdonosa.

Halfogás az Akasztói Horgászparkban (kép: Kristóf Imre)

Küzdeni kell vele

Három szép, méretes ponty és 14 dévérkeszeg eddig Eszenyi Tibor horgász (lenti képünkön) délelőtti zsákmánya. Tibor nemcsak megfogni, megenni is szereti a halakat. –  Évente átlag 14-15 alkalommal szoktam itt, az Akasztói Horgászparkban horgászni. Elégedett vagyok a fogással, és a családom és én is szeretjük a halhúst. Meg tudom erősíteni, hogy az Akasztói Szikipontynak kiváló minőségű, nagyon finom húsa van – teszi hozzá.

Eszenyi Tibor horgász (kép: Kristóf Imre)

Az Akasztói Szikiponty titka

Az Akasztói Szikiponty több elismerést is szerzett már: Aranyszalagos Minőségi tanúsítóvédjegy elismerésben részesítette a Magyar Gasztronómiai Egyesület (MGE), valamint ­– a magyar élelmiszerek között – 8.-ként kapta meg az uniós védettséget. Uniós oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termék lett – Az Akasztói Szikipontynak sajátos ízvilága van, ami köszönhető a termőhelyi adottságnak, a termeléstechnológiának, és részben a fajtának. A szikes területen lévő halastavak nagyon kevés iszapot tartalmaznak, jók a körülmények. A másik, hogy mindössze 2 kiló abraktakarmányt használunk fel egy kiló pontyhúsnak az előállításához, tehát nem zsírosodhatnak el. A 3. pedig, hogy ez a Szarvasi P34-es, amit mi a szaporítással előállítunk, egy amuri vadpontynak és a szarvasi pikkelyesnek a hibridje. Nagyon erőteljes a növekedése, és egy nagyon izmos hal, nagyon tud küzdeni, ezért a horgászok nagyon szeretik. Finom a húsa, kevésbé zsíros, a hús színe rózsaszín, majdnem a borjúéhoz hasonló, és ez nem esik össze sütés közben, jó az állaga – foglalta össze Szabó József.

Akasztói Szikiponty tálalva (kép: Kristóf Imre)