A gomba és a szúnyog esete

A csiperke termesztésében a kétszárnyúak rendjébe tartozó gombaszúnyogok tekinthetők a legveszélyesebb kártevőknek, sokszor kémiai úton védekeznek ellenük. Magyar kutatók új technológián dolgoznak: a termesztett gombákat fénycsapdák alkalmazásával védenék meg a kártevőktől.

A csiperke egyik kártevője a gombaszúnyog (Fotó: Pixabay)

A hatékony fénycsapda – megfelelő hullámhosszúságú fény

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK), az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem munkatársai azt vizsgálták, hogy milyen hatással van a különböző hullámhosszúságú fény a gombaszúnyogok szervezetére, illetve viselkedésére. A vizsgálat célja, hogy hatékony fénycsapdázási módszereket fejlesszenek ki a termesztett gombakultúrák védelmére.

A mezőgazdaságban a gombaszúnyogok általában csak marginális kártevőnek számítanak, kártételük akkor válhat jelentőssé, ha igen nagy számban szaporodnak fel. A gombatermesztésben azonban rendkívül nagy károkat képesek okozni ezek az apró rovarok, illetve lárváik.

Ugyanazon környezeti feltételeket kedveli, mint a gomba

Mivel a gombaszúnyogok fejlődéséhez a legfontosabb környezeti feltétel a nedves, nyirkos élőhely, vagyis a komposzt, a gombatermesztés kimondottan ideális életteret biztosít számukra akár egész évben. A kifejlett rovarok a különböző gombás és bakteriális betegségek kórokozóit hurcolják szét a termesztőházon belül, míg a lárvák a termesztett gombák termőtestét károsítják.

„Az egyoldalú növényvédőszer-használat következtében már régen megjelentek rezisztens, illetve toleráns populációk külföldön, így a kémiai szerek már nem mindig biztosítanak megfelelő védelmet a kártevők ellen” – mutat rá a problémára Kecskeméti Sándor, az ATK tudományos segédmunkatársa.

Az összegzés szerint hazánkban konvencionális, kémiai készítmény már nincs is engedélyezve a különböző termesztett kultúrákban, és új készítmény megjelenésére sem lehet számítani.

A gombaszúnyog elleni megfelelő védekezés sokat jelentene, de még nincs teljes értékű megoldás (Fotó: Pixabay)

A védekezés lehetőségei:

• A vegyszeres védekezés a fenti bekezdésben jelzettek szerint aggályos.
• Magyarországon a termesztésben fonálférgeket használnak a gombaszúnyogok ellen. Azonban ezek a készítmények sem biztosítanak teljes védelmet.
• Az agrotechnikai megoldások – sárga ragacslapokat vagy ragasztócsíkokat helyeznek el a termesztőház megfelelő pontjain, valamint ultraibolya fényű csapdákat is kihelyeznek a folyosókra és termesztőblokkokba.
• A gombakomposzt kezelése, de ez sem hoz mindig megfelelő eredményt.

Ultraibolya fényű fénycsapdák

A termesztők használnak ugyan ultraibolya fényű fénycsapdákat, azt azonban korábban még nem vizsgálták, hogy a csapdák által kibocsátott sugárzás valóban hatékony-e, illetve van-e olyan más spektrális tartomány, amely hatékonyabban vonzza a gombaszúnyogokat.

A kutatók most az egyik leggyakoribb gombaszúnyog (Lycoriella ingenua) spektrális érzékenységét és a fényhez való vonzódásának hullámhosszfüggését vizsgálták kísérleteikben.

A kísérlet során vizsgált fényingerek (Fotó: Scientific Reports)

Egri Ádám, az ÖK tudományos munkatársa

„Részletesen megvizsgáltuk, hogy miként függ a gombaszúnyog fényhez való vonzódása a fény hullámhosszától és intenzitásától, majd arra az érdekes eredményre jutottunk, hogy a vonzódás hullámhosszfüggése intenzitásfüggő: igen alacsony fényintenzitások mellett a zöld spektrális tartomány, míg magasabb fényintenzitások esetén az ultraibolya tartomány bizonyult a legvonzóbbnak.”

A vizsgálati eredmények alapján olyan fénycsapdákat érdemes alkalmazni a termesztőházakban, amelyek az ultraibolya spektrális tartomány mellett a zöld tartományban is sugároznak.

A kutatók egy ilyen, a korábbiaknál hatékonyabb fénycsapa kifejlesztésével szeretnék segíteni a gombatermesztőket a gombaszúnyogok elleni védekezésben.

Az eredményeket összefoglaló tanulmány a Scientific Reports című folyóiratban jelent meg.

Forrás: MTI