Bezárás

Komposztalapú talajjavító szerek

Írta: Agrárágazat-2022/08. lapszám cikke - 2022 szeptember 01.

Az erodálódott talajokat (köznyelven talajuntság) mikroszkóp alatt vizsgálva a kutatók 3 alapvető bajt tártak fel: vészesen alacsony szervesanyag-tartalom, alacsony mikrobiológiai változatosság és mennyiség és a humuszképződés teljes hiánya. Minden további probléma, úgymint tápanyaghiány, szerkezeti problémák, vízmegtartási problémák, pH-eltolódás, kórokozók megjelenése, extrém gyomosodás stb. erre a három területre vezethető vissza.

A három terület szoros összefüggésben áll egymással: szerves anyag nélkül csökken a mikrobiológiai aktivitás, a humuszképződéshez pedig magas szintű talajélet és sok szerves anyag kell, amely feltételek kvázi teret biztosítanak a humifikáló baktériumok nyugalmat és stabilitást igénylő munkájának.

A problémát a gazdák okozzák: túlművelés, szervesanyag-pótlás hiánya, talajtakarás hiánya, szintetikus vegyszerek túlzásba vitele, a biológiai beavatkozások szinte teljes hiánya. Ezek mind a talajélet ellen dolgoznak.

Összetett megoldás összetett problémára

A fentiekben az erodálódott talaj három alapvető hiányát állapítottuk meg: szerves anyag, mikrobiális élet, humifikáció. Az inputanyag- és gépkereskedők jellemzően egy-egy részterületre nyújtanak megoldást. Ebbe a körbe tartoznak a mikrobiológiai oltószerek is, amelyek a hiányos és nem hatékonyan működő talajélet egy-egy funkcióját támogatják: nitrifikáció, patogének kiszorítása, szárbontás stb. Ezek a szerek egy átgondolt technológiában adnak támogatást a sikeres gazdálkodáshoz, de csak egy-egy pici szegmensében. Valójában a talajban egy egészen összetett, szinte felfoghatatlan intelligenciában és együttműködésben zajlik a talajélet. A működést eddig legjobban leíró rendszer Elaine Ingham talaj-táplálékháló modellje (soil food web), amely feltárja, hogy az egészséges, jól funkcionáló talajhoz nemcsak a sokat emlegetett baktériumok és gombák kellenek, hanem az egysejtű élőlények (ostorosok, amőbák, csillósok), fonálférgek, mikroízeltlábúak, giliszták, rovarok, madarak, emlősök és persze élő növényi gyökér egyaránt szükséges. Mikrobiológiai szinten milliós (!) fajgazdagságról beszélhetünk, ami szuperintenzíven reagál a biotikus és abiotikus változásokra. A legnagyobb mikrobiológiai változatosságnak és mennyiségnek a reprodukálására üzemi körülmények között leginkább a professzionális komposztálás képes.

Nem minden komposzt egyforma

A komposztok nagy különbséget mutatnak mind tápanyag, mind mikrobiológiai szem-pontból. A minőség és beltartalom alapvetően függ a gyártási technológiától, az alapanyagoktól és azok minőségétől és természetesen a komposztmester szakmai felkészültségétől és elhivatottságától. A komposzt-minőségspektrum egyik oldalán a szerkezeti komposztok állnak, amelyekből 10–15 t/ha mennyiséget szórnak a gazdák, és elsődleges képességük a talaj szerkezetének javítása és a tápanyagpótlás (persze egy műtrágyához képest ez máris többletszolgáltatás). A minőség másik végpontja a humuszkomposzt, amelyet már csak 100–300 kg/ha mennyiségben szórunk, amivel alapvető cél a talaj mikrobiológiai oltása, illetve amely anyag akár friss, rövid szénláncú humuszt is tartalmazhat.

Szuperkomposzt

Mitől lesz egy komposzt szuperkomposzt? Mitől lesz alkalmas arra, hogy hektáronként 150–200 liter mennyiségben képes legyen szignifikáns hatást elérni a talajban? A kulcs a komposztálási módszer, az összetevők receptúrája és az alapanyag minősége. A cél a minél magasabb mikrobiológiai változatosság, fajgazdagság és mennyiség felszaporítása a komposztálás folyamatában. Az ilyen jellegű komposztok jellemzően aerob módszerrel készülnek, készítői sok levegőt juttatnak be a komposztprizmába. Ez történhet gépesített komposztforgatókkal, de a giliszták is kiváló munkát végeznek. Fontos, hogy minél többféle és nagyon jó minőségű alapanyaggal dolgoznak.

Egy profi humuszkomposzt receptúrája több tucat növényfajt tartalmaz, amik nem rothadtak, hanem frissek. A recept tartalmazhat szerves trágyát is, aminek a forrását ugyancsak megválogatják. A finomérésben lévő komposztot már csak minimális mozgatás éri, hogy a gombafonalak minél inkább sértetlenek maradjanak. A szuperkomposzt készítése során lényegében nagyon tudatos mikrobaszaporítás történik. Az ilyen komposztokat mindig visszaoltják magukkal, mint amikor kovászt etetünk: minél többször oltjuk újra anyakovászunk, annál erősebb, stabilabb a kovász, finomabb a kenyér. Egy-egy szuperkomposzthoz évek alatt jutnak el a gyártók. A folyamat csúcsa, amikor megjelennek a komposztban azok a humifikáló baktériumok, amelyek rövid szénláncú, friss humuszt állítanak össze. A friss humusz a talajba jutva képes tovább épülni és tartós humusszá fejlődni. A szuperkomposzt mikrobiológiai tulajdonságai grammonként: milliárdos sejtszám, több ezer faj, gombák, baktériumok, egysejtűek, fonálférgek és mikroízeltlábúak együttes jelenléte és mérhető friss humusztartalom (!).

A szuperkomposztok óriási előnye, hogy a terméket alkotó morzsák nagyon stabilak és ellenállók. A morzsákat maguk a mikrobák építik az alapanyagokból, és stabil életteret nyújtanak a tárolás, kijuttatás során és talajban egyaránt. A talajba jutva a komposztmorzsa folyamatos víz- és tápanyag-utánpótlást kap a morzsákban lévő alacsonyabb nyomás miatt, ezért a komposzt mikrobái tovább tudnak szaporodni, ezzel leoltva a talajt. Mindezt azonnal, maguktól, 365 napon keresztül.

Használat

A szuperkomposztot előállító vállalatok egyik nagy kihívása, hogy hogyan készítsenek kijuttatásra alkalmas terméket a gazdák számára. A tonnás mennyiségben kijuttatott komposztok eszköze az univerzális, alsó repítőtárcsás szórókkal megoldott. De 150–200 liter/ha mennyiségben csak a műtrágyaszórók állnak rendelkezésre. A pelletálás nem megoldás, mert olyan nagy a hőfejlődés a gyártás során, amit sok mikroba nem él túl, ezért csökken a termék minősége. A gyártók egyik fontos tudása, hogy hogyan tegyék ezeket a termékeket szórásképessé a minőség csökkenése nélkül. Ez az egyik fő oka, hogy kevés az ilyen termék a piacon. A kijuttatás legjobb időpontja vetés előtt van tavasszal vagy ősszel, műtrágyaszóróval. Ez lehet főnövény vagy takarónövény vetése is. Bedolgozni a felső 10 cm-beérdemes, de nem muszáj, mivel a szemcsék olyan kicsik (max. 8 mm, de inkább 1–3 mm) és a mennyiség olyan kevés, hogy sokszor beszóródik a talajba. Akár a vetőgép munkája is elég lehet a bedolgozáshoz.

A szuperkomposztok körültekintő gyártást igényelnek

Mit várhatunk a szuperkomposztoktól?

Elsődleges céljuk a humifikáció beindítása, támogatása! Mondhatjuk: ha humusz van, minden van. A humuszképződés javítja a talajszerkezetet és termőképességet: nagyobb porozitás, jobb tápanyag-mobilizáció, jobb gázcsere, jobb gyökeresedés, nagyobb ellenállás a szárazságnak és az időjárásstressznek. Kiegyensúlyozódik a pH, beindul a talaj kórokozó-elnyomó képessége. Mindezek eredménye a gazdálkodás profitabilitásának a javulása, hiszen ezekkel a talajkondíciókkal sikeresen csökkenthetjük a szintetikusinput-igényt! Egy izgalmas szempont, hogy a gazdaság mérete növekszik újabb földvásárlások nélkül is: lefelé, a talaj mélyebb rétegei felé a termőföld potenciálját sokkal jobban kihasználva. Növekedésnek indul a talaj szervesszén-tartalma, amivel nem csak hatékony eszközzé válik a talajunk az üvegházhatású gázok csökkentésében és a vizek védelmében, hanem karbonkvóta programokban is sikeresen részt vehetünk.

A komposztalapú talajjavító szerek nem csodaszerek, de a biológiai alapú, regeneratív gazdálkodásnak egy kifejezetten hatékony elemét köszönthetjük egyre nagyobb számban az inputanyagok piacán.

Szőllősi Gábor
Agrofutura Magyarország Kft.