A magyarországi gyümölcsültetvények földrajzi adottságunknál fogva a termeszthetőség északi, illetve déli határán helyezkednek el. Legfőképp a tapasztalható időjárás-változás, de a korszerű piaci követelmények is meghatározzák a szükséges fajtaszerkezet folyamatos alakítását. A kertészeti szakma a fentiekben meghatározott kihívásoknak a kutatási eredmények, valamint a termesztési tapasztalatok széles körű felhasználásával felel meg.
Mondhatjuk, hogy a tervszerű fajtakiválasztás, a modern termesztéstechnológia adott a nemzetközi és a hazai piaci sikerek eléréséhez. A hazai gyümölcstermesztés versenyképességének növelése a postharvestben rejlik. A postharvest fejlesztések soha nem látott ütemben folynak az ágazatban. Elmondható, hogy mára a postharvest részét képező tárolástechnológia műszaki színvonala a teljes kapacitást figyelembe véve 20-25%-ig a világszínvonalnak felel meg. A kiváló képességű tárolástechnikai eszközök elsősorban a hosszú távú, nyugalmi állapotban történő raktározásra vannak optimalizálva, így a szedést követő lehűtési feladatokra ideálisan nem lehet használni őket.
A postharvest első elemének a gyümölcsök szedésekor, betakarításkor kell megjelennie. A tárolástechnikai eszközök biztosítani tudják, hogy a magas minőségű termékek a termelési csúcsidőn – amikor alacsony az ár – túl, már az lehetséges legmagasabb ár elérésekor legyen piacképes az áru. A piacképesség tekintetében meghatározó paraméter a polcállóság. A polcállóság maximalizálásának lehetősége a csúcstechnológián alapuló betakarítási módozatban rejlik, így a postharvest ideális esetben a hydrocoolerezés. Kertészeti kutatások pontosan bizonyítják, hogy a szedés és betárolás közötti időben egy gyümölcsspecifikus algoritmus mentén végrehajtott hűtési folyamat a polcállóságot fajtól és fajtától függően 2 héttől 1 hónapig növeli. Polcállóság = szállíthatóság, ami új, gazdag piacok megszerzését teszi lehetővé.
A szedés és a betárolás között alkalmazható hűtési módok: FAC-hűtés–hydrocooler–vákuumhűtés. A mai gyakorlatban a három hűtési módból a csomagolóházakban esetleg valamelyik telepítve van. A kihasználtságuk azonban értékelhetetlen, mert a hatásukat nem a szedés közelében fejtik ki, így a polcállósági nyereséget biztosítani nem tudják. A mobilitás alapkövetelmény, hogy a modern betakarítóeszközök, gépek technikai sorába csatlakozva, alapegységként az általános szedőedényeket, tartályládákat felvéve a fától elválasztás pillanatától termikus szabályozottságról beszélhessünk.
Az almatermésűeknél eldöntendő kérdés a gyümölcs kutikularétegének regenerálódása és e folyamatnak a hatása az utóérési folyamatokra. Az áztatásos hűtést a kajszi nem tolerálja, így ennél a gyümölcsnél a vákuumhűtés alkalmazása az ideálisabb megoldás. Különösen ügyelni kell a hűtőközegként használt víz tisztítására, csírátlanítására, cirkuláltatására, fertőtlenítésére, így jó eséllyel megoldjuk a termőföldről tárolásra hordott gombás terménybetegségek kiszűrését, csökkentését. A berendezéseknek az ültetvényeken általános útviszonyok és a betakarításkor előforduló valamennyi időjárási körülmények között, úgy üresen, mint terhelten is követni kell tudniuk a betakarítási munkálatokat.
A hagyományos hűtőtárolók tervezési metodikája során a hosszú távú tárolás technikai feltételeit tartották, tartják szem előtt. A hosszú távú tárolásra tervezett és kivitelezett kamrák nem tudják hatékony megoldással biztosítani a betárolt áru tárolási hőmérsékletének elérését. Ebben az ún. lehűtési szakaszban történik a teljes tárolási ciklusban – ami 6–9 hónap időintervallumra tehető – a gyümölcs súlyveszteségének 80%-a. Ez egy elképesztő arány, ha belegondolunk, hogy a 6 és 9 hónap tárolási ciklusból az első 26 óra ilyen részarányban kap szerepet. A vákuum-hydrocoolerezés egy olyan gyümölcsspecifikus eljárás, amely ezt a veszteséget a biológiailag szükséges minimumszintre tudja hozni. Az említett veszteség legegyszerűbben mérhető kifejezése a súlyveszteség, de ez magával hozza a beltartalmi értékek kedvezőtlen módosulását is. A súly- és beltartalmi veszteségek megszüntetése felértékeli az áruvá készítés előtti teljes postharvest vertikumot. A biológiai törvényszerűségből szükségképpen következő kémiai és mechanikai folyamatokat műszaki rendszerek által biztosított fizikai folyamatokkal kell kézben tartani, és az áru minősége irányába fordítani. A vákuumhűtés, illetve hydrocoolerezés során egy térben, de áruspecifikusan, időben egymástól eltérő végrehajtás esetén is hűtőközegként a vizet használjuk. Hydrocoolerezés esetén felületi kontaktálás segítségével, vákuumhűtés esetén a hűtőközegként használt víz halmazállapot-változásához szükséges energiaigény felhasználásával történik a hőátszármaztatás. A két eljárás közti prioritásokat a kertészettudomány ez idáig asztalra tett kutatási eredményeinek felhasználásával határoztuk meg, amihez a postharvest hatásfokának javításához szükséges feltételeket is figyelembe vettük.
Külön-külön ismert technológiai folyamat a vákuumhűtés és a hydrocoolerezés is. Ezeknek a hűtési módozatoknak a megfelelő kiválasztásával, kombinálásával megszüntethető az általánosan elfogadott kezdeti betárolási veszteség, ami a teljes tárolási ciklus legnagyobb részarányát teszi ki. Gondoljunk bele, hogy egyes gyümölcsök (pl. kajszibarack, nektarin, szilva, nyári körte) a nyári időszak közepén, a legmelegebb időszakban érnek, amikor kulcsfontosságú a betakarításkor arra figyelni, hogy milyen időpontban szedjük le a gyümölcsöt, amely akár fél nap késlekedés miatt is eladhatatlanná válhat. A mobil berendezés használatával a gyümölcsöknek azonnal, már a betakarítás helyén olyan tárolási körülményeket tudunk biztosítani, amik lelassítják a biológiai folyamatokat. Fejlesztésünk tehát kiválóan alkalmas ezeknek a gyümölcsöknek a megfelelő hőmérsékleten történő rövid távú tárolására is, hiszen közel olyan minőségű árut tud a termelő a kereskedőnek továbbítani, mint amikor azt betakarította. Ez óriási piaci előnyt jelenthet az adott termelőnek, aki így sokkal magasabb áron tudja értékesíteni a megtermelt gyümölcsöt.
A magyarországi zöldség- és gyümölcstermesztés területei az északi ökológiai igények déli határán, míg a déli ökológiai igények északi határán helyezkednek el. Ebből a sajátosságból az következik, hogy a termékek az alacsony piaci ár szakaszában kerülnek értékesítésre. A piaci cél az értékesítés időpontját a magasabb piaci árat lehetővé tevő időszakra kitolni.
Egyszerűen megfogalmazva a termék (gyorsan romló gyümölcsök, zöldségek) értékesítési idejének eltolását kereskedelmi értelemben a polcállósággal lehet jellemezni. A fejlesztésre célzott rendszer a polcállóság drasztikus növelésére irányul. A polcállóság javítását célzó technológiák már korábban is rendelkezésre álltak, azonban figyelmen kívül hagyták azt, hogy a gyümölcsök súly- és beltartalmi veszteségének a 80%-a a 6–9 hónapig tartó tárolás alatt az első 22–26 órában jelentkezik. A vákuum-hydrocoolerezés erre kínál megoldást, hiszen sok olyan gyümölcs van, amelyiknél ez a 22–26 óra valóban kritikus időtartamnak számít, mert a gyors minőségromlás miatt eladhatatlanná válnak friss gyümölcsként. A piaci igényli tehát az ilyen technológia alkalmazását. A berendezés értékesítésére több lehetőség is van. Az első, a közvetlen értékesítés a felhasználóhoz, a gépérték miatt és a zöldség-gyümölcs ágazat tőkehelyzetét figyelembe véve nem lehet jelentős számú. A második megoldás az, hogy zöldfinanszírozási termékkel rendelkező bankot vagy rövid futamidő biztosításban érdekelt lízingcéget bevonva oldja meg a finanszírozást a vásárló. A pénzügyi cégek (bank, lízingcég) a rövid megtérülés miatt könnyen érdekeltek tudnak lenni az együttműködésben, mivel az eljárás eredménye rögtön az első évben pozitív, akármilyen terméseredményt ér el az ágazat, hiszen a mennyiséggel fordítottan arányos az értékesítési ár. További, értékesítést támogató rendszer a pályázati forrással kombinált alkalmazás.
Lukács András
Lhg Kft.
