Befolyásoljuk a talajéletet pozitívan – lássuk el tápanyaggal!

A GARNOFARM innovációs csoport „Precíziós gazdálkodáshoz igazodó innovatív szervestápanyag-utánpótlás megvalósítása” című rendezvénye június közepén igyekezett választ adni arra a kérdésre, hogy a gazdának hogyan kell jól sáfárkodnia a biomasszával, miként tudja a talajt feltölteni szerves anyaggal, majd megakadályozni a kimosódást, illetve a hasznosulás mértékét növelni.

Szántóföldi szemle inno-pellet alkalmazta kultúrában (Fotó: Barna Ferenc)

Innovációs csoport – konzorciumban

Az Agrogeo Kft. vezetésével egyetemi kutatóhely, szaktanácsadó és mezőgazdasági termelők bevonásával alakult konzorcium célja az agrárium és az erdőgazdálkodás fenntarthatóbbá tétele és az ehhez kapcsolódó innovációs tevékenységek megvalósítása.

A 2019. augusztus 1-jével indult csoport tagjai a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem; az Agrogeo Kft.; Kósa Ferenc László szaktanácsadó; Czakó Szabolcs János, Kalmár Ferenc és Sági Márk mezőgazdasági termelők.

A klímaváltozás kihívásaira válaszolva, gazdaságosan, fenntarthatóan termelni

Az innovációs csoport a projekt keretében a szántóföldi növénytermesztésben a vetéssel egy menetben történő szervestrágyautánpótlás és növénytáplálás témájában kíván megoldást találni. Ehhez mezőgazdasági biogázüzemi és állatitrágya-alapú granulált és pelletált talajtápláló készítményeket vizsgálnak.

Fő szempont, hogy – precíziós technológia segítségével – a vetéssel egyszerre kerüljön ki a szer a kultúrnövénnyel, ezzel is csökkentve a környezeti terhelést és a gazdálkodók költségét.

6*6-os, kísérleti inno-pellett granulátum (Fotó: Barna Ferenc)

Különböző vetőgépekhez eltérő nagyságú granulátum

A kísérleti táblát először Innopellet morzsával terítették meg, ehhez hagyományos trágyaszórót alkalmaztak. Az irányított komposztálás, a magasabb szárazanyagtartalom miatt könnyebb az anyag, mint a szerves trágya, ezért célszerűbb jobb minőségű komposztszóró gépekkel végrehajtani ezt a műveletet, így szebb, egyenletesebb a szóráskép.

Precíziós technológia alkalmazásával, a vetéssel egy menetben, közvetlen a sor mellé kijuttatva a mezőgazdasági biogázüzemi és állatitrágya-alapú pellet hasznosulási mértékét növelni lehet, illetve csökkenthetők a műveléshez kapcsolódó költségek. Ehhez a tevékenységhez műtrágya szórására is alkalmas vetőgépet kell igénybe venni. A kijuttatás egyenletessége érdekében olyan eszközt kell választani, amelynek az adagolófeje állítható, kalibrálható a pellet méretéhez.

„Az elmélet és annak gyakorlati megvalósítása nem mehet külön folyamatként; egy egységben kell kezelni. Ezért vontunk be a konzorciumba gazdálkodókat, kutatóhelyet, szaktanácsadót” – Szolnoky Tamás, Agrogeo

Az elmélet gyakorlati megvalósítása

A rendezvény fontos része volt a szántóföldi szemle, melynek során a résztvevők kettő kísérleti táblát tekinthettek meg. Fülöpháza mellett, Kalmár Ferenc kukoricásában, illetve Kiskunfélegyháza külterületén, Czakó Szabolcs János birtokán, ahol szintén kukorica volt vetve, jól látható volt a kísérleti parcella és a kontrollterület közti különbség. Igaz, a jelenlegi időjárási viszonyok nem kedveztek a kukoricának, a növény furulyázik, szenved a csapadékhiánytól, de a hasznosulás akkor is tapasztalható volt.

Mindkét területen közel azonos volt az alkalmazott technológia tartalma. Fülöpházán homokos vályog, Kiskunfélegyházán inkább vályog jellemezte a talajtípust. A termőföld mindkét helyen kapott forgatásos alapművelést, illetve Innopellet morzsát vetés előtt, 5 t/ha mennyiségben, majd a kukorica vetésével egy menetben 300 kg/ha mennyiségben 3-3-3 N-P₂O₅-K₂O összetételű pelletált szerves trágyát. A művelethez Kubota PP1450V 6 soros szemenkénti vetőgépet alkalmaztak.

A kontroll parcella (Fotó: Barna Ferenc)

A csapadékszegény időszaktól függetlenül a kezelt területeken magasabb, erősebb volt a kultúrnövényzet, a pellet tápanyagként hasznosult; a kontrollterület kukoricái a vegetáció korábbi stádiumában szenvedtek.

A konzorcium tagjai egyetértettek abban, hogy a talajéletet meg kell őrizni hosszú távon is, miközben törekedni kell az egységnyi területen minél több termény előállítására úgy, hogy tevékenységünk a környezettel összhangban maradjon.

Barna Ferenc