Európában a növényfajok 84 százaléka és az élelmiszer-termelés 76 százaléka függ a házi- és vadméhek általi beporzástól – mutatott rá Erdős Norbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára a Baranyai Mézes-Mázas Napokon a méhészet – a magyar mezőgazdaság sokszínű és kiemelten fontos ágazatának – jelentőségére.
A kistermelői rendelet módosításai és az új közétkeztetési kormányrendelet jelentősen segítik a méhészek termékeinek értékesítését is.
Már a méhészek is értékesíthetnek közvetlen a fogyasztóknak (Fotó: Horizont Média/Barna Ferenc)
A méhészeti ágazat támogatása
A jogszabályi változás egyik legfontosabb eleme, hogy május végétől bővült az értékesítés lehetősége. A kistermelő az általa megtermelt alapterméket, valamint az alaptermékből általa előállított élelmiszert saját gazdasága mellett az egész ország területén értékesítheti közvetlen a fogyasztónak, de kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységeknek is.
A forgalmazást segíti az is (a méhészek esetében is igaz), hogy megszűnt bizonyos élelmiszerek kiskereskedelmi forgalomba hozatalához szükséges különengedélyezési eljárás. A FELIR azonosítóval rendelkező élelmiszer-vállalkozó a területileg illetékes jegyzőnél tett bejelentést követően jogszerűen forgalmazhat élelmiszert, és végezhet vendéglátó tevékenységet.
A hazai méhészek komoly támogatást kapnak, hiszen méhcsaládonként 1000 forintot igényelhetnek méheik egészségügyi kondíciójának megőrzéséhez. A tavalyi évben a koronavírus-járvány gazdasági hatásaink mérséklése érdekében csaknem egymilliárd forint jutott számukra a Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Program keretében.
A támogatás ezer forint méhcsaládonként (Fotó: Horizont Média/Barna Ferenc)
A kulcs: a rövid élelmiszer-ellátási lánc
A szeptember 01-jén hatályba lépett, a közétkeztetésről szóló 676/2020 (XII. 28.) kormányrendelet előírja, hogy a közétkeztetésben 2022-től legalább 60 százalékban közétkeztetési rövid ellátási láncban beszerzett termékeket kell használni. Ez lehetővé teszi, hogy jó minőségű, hazai élelmiszerekből készült, helyi ételek kerüljenek a fogyasztók asztalára. 2023-tól ezt az arányt 80 százalékra kell növelni, amely megfelelő felkészülési időt ad az ellátási láncok és a konyhák átállására.
A közétkeztetési rövid élelmiszer-ellátási lánc fejlesztésével helyzetbe kerülnek majd a hazai kistermelők, őstermelők és élelmiszer előállító kis- és középvállalkozók.
„Ezzel elérhetjük a vidéken élő emberek életszínvonalának növelését, valamint a magyar emberek jó minőségű, megbízható élelmiszerekkel történő ellátását” – mondta az államtitkár a rendezvényen.
Forrás: AM, Sajtóközlemény
