Új év, új jogszabályi rendelkezés: mezőgazdasági biomassza nyersanyaga kizárólag olyan földterületen termeszthető, amelyre vonatkozóan évente tápanyag-gazdálkodási tervet készítettek, melyet elektronikus úton, a Nébih részére kell megküldeni.
34/2021. (X. 6.) AM rendelet
A megújuló energia előállítására szolgáló biomassza fenntartható termesztésére vonatkozó egyes szabályokról szóló rendelet már hatályos, de a 6.§ – a nyersanyag előállítókra vonatkozó rész – 2022. január 01-jétől alkalmazandó.
A mezőgazdasági területekről származó hulladékból és maradványanyagokból előállított bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított tüzelőanyagok alapanyagául szolgáló mezőgazdasági termék olyan földterületen termeszthető, amelyre vonatkozóan évente tápanyag-gazdálkodási tervet készítettek. Az ebben foglaltakat a biomassza-termelőnek gazdálkodása során be kell tartania.
Új szabály lép hatályba, mely a biomassza alapanyagát előállító mezőgazdasági termelőre vonatkozik (Fotó: Horizont Média/Barna Ferenc)
Fő szabályok:
- Amennyiben a biomassza-termelő felsőfokú agrárszakirányú képesítéssel rendelkezik, a tápanyag-gazdálkodási tervet önállóan elkészítheti, egyébként szaktanácsadó vagy ilyen irányú szervezet állíthatja össze.
- A szaktanácsadó vagy a szervezet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara nyilvántartásában szerepelnie kell talajvédelmi, tápanyag-gazdálkodási szakértőként.
- A tervet minden évben szeptember 30-ig elektronikus úton be kell nyújtani a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz.
- A terv alapja évnél nem régebbi talajvizsgálati eredmények.
Az agrárminisztérium közleménye szerint a tápanyag-gazdálkodási tervet első alkalommal 2022. szeptember 30-ig szükséges elkészíteni, és megküldeni elektronikusan a Nébihnek.
A tápanyag-gazdálkodási terv tartalma:
- a biomassza-termelő neve, lakcíme és a MÁK-os ügyfél-azonosítója;
- a földterület termőhelyi adottságai és alkalmassági szempontjai;
- a termesztett növény betakarításának időpontja;
- a talajvizsgálati adatok;
- a termesztett növény fajlagos tápanyagigénye (kg/t);
- a tervezett átlagos termés- és/vagy melléktermékhozam (t/ha);
- a termesztett növény tápanyagigényének meghatározása;
- az elővetemény és a betakarított termésének mennyisége (t/ha), szárbedolgozottság;
- a tápanyag hatóanyagának mennyiségi korrekciója;
- a talajba dolgozandó tápanyagok hatóanyag-mennyiségeinek meghatározása;
- szerves trágyával kijuttatott tápanyag mennyisége;
- a meghatározott szükséges tápanyag-hatóanyagok átszámítása műtrágyára és meszezőanyagra;
- a tápanyagok, valamint meszezőanyag kijuttatásának ideje, gyakorisága és módja.
A tápanyag-gazdálkodási terv nem új elem a termelésben
Az integrált növényvédelem egyik alapelveként már jelenleg is követelmény a gazdák számára.
Az új jogszabályi előírás a mezőgazdasági biomassza – azon belül is csak a hulladékok (például a növényi hulladékok) és maradékanyagok (például szalma) – keletkezésével/előállításával érintett termőterületek kapcsán követeli meg a terv elkészítését.
A témához kapcsolódik a biomassza-igazolás; a Nébih kiemelten vizsgálja a feldolgozandó alapanyagokra kiadott termelői nyilatkozatok megfelelőségét, érdemes képben lenni ezzel is.
Forrás: Nébih
Összeállította: Barna Ferenc
