Bezárás

A talajbaktériumok használatának jótékony szerepe

Írta: Agrárágazat-2021/12. lapszám cikke - 2021 december 29.

Európát, így hazánkat is több kedvezőtlen tényező terheli: a migránsválság, a pandémia, a klímaváltozás okozta nehézségek és az energiaválság.

Az utóbbiak közül kettő különösen érzékenyen érinti a mezőgazdaságot. A növekvő energiaárak, az inputanyagok rohamos drágulása arra kényszeríti a gazdálkodókat, hogy még körültekintőbben tervezzék meg tevékenységüket, így a növénytermesztést is. A klímaváltozás kapcsán pedig 2030-ig a Green Deal célkitűzéseket is teljesíteni kell. Ez többek között a növényvédő szerek és a műtrágyák felhasználásának drasztikus csökkentését követeli meg, ugyanakkor a biogazdálkodás részarányának növelését írja elő. Tisztán látszik az irány: a környezetkímélő, fenntartható mezőgazdaságot kell követni.

Milyen technológiák, termékportfóliók, eszközrendszerek segíthetik a gazdákat a környezetbarát növénytermesztést tekintve?

Az biztos, hogy a komplex rendszerekben van a megoldás kulcsa. Ennek elemei többek között a szénmegőrzést támogató talajtakarásos, forgatás nélküli vagy minimális forgatással járó talajművelési módok, a helyes vetésforgó, a precíziós gazdálkodás, a biológiai hatásmechanizmuson alapuló készítmények használata.

Őszibúza-kísérlet, 2021. 06. 10. (fotók: Pólya Márton kísérletvezető)

A Magyar Talajvédelmi Baktérium -gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége a baktériumos talajoltás technológia a növénytermesztésben történő integrációjának szakmai indokait tárja fel a gazdák számára. Számos konferencián, kiadványban igyekszik szakmai információkat, tudásanyagot és eredményeket ismertetni, átadni a termelők részére. Nem kisebb a tét, mint termőföldjeink termőképességének megőrzése, a következő generáció jövőjének biztosítása. A NÉBIH és a Magyar Talajvédelmi Baktérium -gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége közel fél évtizede teszteli a baktériumos talajoltás hatékonyságát Pécsett, kisparcellás, többismétléses vizsgálatban.

Eddig a következő növénykultúrák szerepeltek: kukorica, tavaszi árpa, szója, őszi káposztarepce. A kísérletben különböző talajbaktérium készítmények hatékonyságának mérése történt a kezeletlen kontroll, illetve a pozitív kontroll (50 kg/ha nitrogén műtrágya) területekhez képest. Az eredmények azt mutatták, hogy a talajoltott területek termésátlaga minden kultúrában és évben meghaladta nemcsak a kontrollt, de a pozitív kontrollt is. A legutóbbi tesztnövény az őszi búza volt.

Őszi búzát a 2020/21-es gazdasági évben a kalászos-területek 65,5 százalékán termeltek, összesen 853 ezer hektáron, és 5 millió tonna gabona termett. Megjegyzendő, hogy idén az őszi búza termésátlaga a tavalyihoz képest 12 százalékkal nőtt, országosan 5 t/ha volt. A vizsgálat helyszíne Baranya megye, Szalánta község volt. A talajadottságokat tekintve közepesen jó tápanyag-ellátottságú, Ramann-féle barna erdőtalajon folyt a kísérlet. A vizsgálat 6 ismétlésben történt, 4 talajoltó készítménnyel, két kontrollal és egy pozitív kontrollal (50 kg/ha nitrogén műtrágya).

A terméseredmények tekintetében jól látszik (1. grafikon), hogy a kezelt területek termésátlagai még a pozitív kontrollét is felülmúlták: az 50 kg/ha N hatását legalább 500 kg/ha terméstöbblettel haladták meg a talajoltásos kezelések.


Az 1. táblázat alapján megállapítható, hogy átlagosan 9,6 %-kal többet termett a talajoltóval kezelt terület mint a kontroll. A legalacsonyabb érték, 7,6 % és a legmagasabb pedig 14,5 % volt.

 

Őszibúza-kísérlet, 2021. 07. 13.

A fenti adatok ismét igazolták a talajoltás eredményességét. Különösen fontos ezt hangsúlyozni a megháromszorozódott műtrágya árak tükrében. Ugyanis a készítményekben lévő baktériumtörzsek nemcsak arra képesek, hogy a növénykultúra tápanyagigényének egy részét biztosítsák (nitrogénkötés, kálium- és foszforfeltárás révén), hanem a műtrágyák hasznosulásának hatékonyságát is tudják növelni (pl. nagyobb gyökérfelület, nagyobb felszívófelület). Emellett a talajszerkezet javításában (morzsalékos talajszerkezet kialakulása) és a talaj- és növényegészség támogatásában (pl. talajból fertőző kórokozók visszaszorítása) is szerepet játszanak.

Magyar Talajvédelmi Baktérium -gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége