Alakítsuk birtokunkat egységes rendszerré!

A regeneratív mezőgazdaság az organikus kertészkedés, az erdészet, a permakultúra és a vadonélő állatok megőrzésének egymással kombinálása. Érdemes kipróbálni ezt a technikát, mert ezzel jelentősen javíthatjuk birtokunk állapotát.

Fenntartható, körkörös mezőgazdaság

A regeneratív földművelés célja, hogy egységes rendszerként tekintsünk, és kezeljük is birtokunkat. Alapja a jó-minőségű táptalaj, amihez javítani kell a föld vízmegtartását, szénelválasztó-képességét, valamint gazdagítani mikroorganizmus-állományát. A regeneratív földművelés azt is figyelembe veszi, hogyan hasznosítjuk a talajban fellelhető szenet, hogyan gondozzuk haszonállat-állományunkat, és az erdőgazdaság elveit is alkalmazza, csökkentve ezzel a művelt terület károsanyag-kibocsátását.

Mindez csupán a regeneratív földművelés csekély része, és alkalmazásának rengeteg pozitív hatása lehet birtokunkra. A regeneratív földművesek nagyon komolyan veszik környezetük védelmét, és igyekeznek nem csak megvédeni, de támogatni is azt. Azzal, hogy növeljük a rendelkezésünkre álló terület biológiai sokszínűségét, javítjuk a talaj minőségét és az egész ökoszisztémát.

A természettel egyetértésben

A regeneratív földművelés számos fontos folyamatáért a természet felel. Olyan rendszereket kell kialakítani, ami képes a természet folyamatával együttműködni. Például amennyiben 2-10 százalék organikus összetételű talajt sikerül kialakítanunk a kertben, akkor számos természetes folyamat indul el a felszín alatt.

Az organikus anyagok javítják a talaj vízmegtartását, s megakadályozzák, hogy a víz túl sok tápanyagot mosson el a növények gyökereitől. Amennyiben hagyjuk, hogy bizonyos növények nőjenek haszonnövényeink között, több madarat vonzunk a kertbe, amik segíthetnek megszabadítani ágyásainkat a kártevő rovaroktól.

Amennyiben már most is organikus módszereket alkalmazunk a területünkön, jó úton haladunk, de a regeneratív földműveléshez ennél több szükséges, olvasható az AGRÁROLDAL cikkében. Szem előtt kell tartani, hogy a kertész és a kertje egy sokkal nagyobb ökológiai rendszer részei: amennyiben támogatjuk a környezetet, ezek előnyeit idővel ki is használhatjuk.

Ne szántsunk feleslegesen!

A szántás nagymértékben megzavarja a talaj legfelső rétegében élő mikroorganizmusokat. Az igazán egészséges talajban több milliárd mikroszkopikus (és jó néhány szabad szemmel is látható) élőlény él. Egyetlen teáskanálban több ilyet találhatnánk, mint amennyi embert a Földön. A cél minél ritkábban zaklatni ezt az élettel teli rendszert. Persze néha tényleg szükség van egy kiadós szántásra, de ne tegyük csupán megszokásból. Ez a regeneratív földművelés egyik alappillére.

Talajtakarás és komposztálás

A talajtakaró növények akkor is segítenek aktívan tartani a talajt, amikor éppen nincs benne haszonnövény. A letakart talaj hatékonyabban képes magába szívni a vizet, így sokkal kevésbé hat rá a talajerózió, és kevesebb tápanyagot veszít magából. Ha ez nem lenne elég, a folyamatos „biotakaró” a talaj mikroorganizmusait is védi. Ha már nincs szükségünk rájuk, a talajtakaró növények haszonállataink számára kiváló lehet. Természetesen a vetésforgóról se feledkezzünk meg.

A komposzt a kerti élet fontos összetevője. Ezt a hasznos adalékot többféle formában is eljuttathatjuk növényeinkhez, ilyen a komposzt tea is. A komposzt mellett az állati trágyát is meghálálják növényeink.

Szegélyek, elválasztók és a toló-vonó rendszer

Amennyiben kertünk határait növénnyel ültetjük be – vagy hagyjuk elgyomosodni – változatosabb és gazdagabb életteret biztosíthatunk számos hasznos rovar, köztük a méhek számára is. Amennyiben a gyomosodást választjuk, ügyeljünk arra, hogy egyes kéretlen növények fertőzéseket terjeszthetnek, tehát nem mindent ajánlatos meghagyni a kertben.

A toló-vonó rendszer a kerti kártevők megfékezésére jött létre. A toló rész azokat a növényeket foglalja magába, amik taszítják maguktól a kártevőket. Némelyikük olyan szagot áraszt magából, amit sok rágcsáló ki nem állhat, míg mások mérgekkel védik magukat. A vonó rész azokra a növényekre utal, amelyek csapdaként hatnak a kerti kártevőkre. A kukoricát például előszeretettel támadják olyan élősködők, amik a növény szárába fúrják magukat. Ezeknek állíthatunk csapdát többek között cirokkal, ami magához vonzza ezeket a kártevőket, hogy azok békén hagyják a kukoricát. Ilyen toló és vonó növények ültetésével jelentősen javíthatjuk kertünk vagy földterületünk hozamát. Ez a megoldás továbbá olcsóbb és környezettudatosabb is, mint a vegyszerkijuttatás. Több növény összeültetése továbbá ellenállóbbá teszi őket a fertőzésekkel szemben is.

Ezek is regeneratív földművelés részei

Az agrárerdészet az erdészet és a mezőgazdaság ötvözete a fenntarthatóság céljából: területeink védelmét is szolgálják.

A vízparti határsávok víztestek mellett alakulnak ki, és általában olyan fás területek, amelyek védik a víztestet, valamint élőhelyt is biztosítanak számos faj részére. A szélfogók szintén fákból állnak, konkrétan örökzöldekből, amelyek a széltől védik birtokunkat.

A fasorok közötti ültetés során egymástól adott távolságra lévő fasorok közé alakíthatunk ki ültetési területeket, ágyásokat. Ezek a fák lehetnek szélfogó örökzöldek vagy bármilyen más fák is, amik nem igényelnek túl nagy területet maguknak. Akármit is választunk erre a célra, az így sorokba ültetett fák megvédik növényeinket, hasznos élőlényeket vonzanak kertünkbe, és mikroklímákat alakítanak ki.

Az erdős legelők olyan fás területek, amiket nem csak legeltetésre, hanem gyűjtögetésre is felhasználhatunk. Az irányított legeltetéssel élelmet, a fákkal pedig védelmet biztosíthatunk haszonállataink számára, illetve a biológiai sokszínűséget is erősítjük területünkön. A fák nem csak a szélsőséges időjárás elleni védelem céljából hasznosak, de élőhelyt is biztosítanak a madarak számára, amelyek előszeretettel tizedelik a környék kártevő rovarjait. A különféle gyümölcs- és diófák továbbá élelmiszerrel is szolgálnak számunkra és állataink számára egyaránt.

Az erdei kertészkedés egyre népszerűbb, hiszen nagy a kereslet az olyan gyógy- és fűszernövényekre, mint a ginzeng, a kanadai aranygyökér vagy a fürtös poloskavész. Az erdők továbbá ideálisak olyan árnyékkedvelő növények termesztésére is, mint a bodza vagy a shiitake gomba.

A haszonállatok is természetes körülmények között élnek

A regeneratív mezőgazdaság célja, hogy ne csak a növényeket, hanem az állatokat is természetes körülmények között tartsuk egy ökoszisztéma fontos részeként. Egy jó regeneratív rendszerben a haszonállatokat folyamatosan forgatják a birtok különböző területei között. Ezek a jószágok a legelések során különféle növényeket fogyasztanak el, ami több ízben is segíti a birtok ökológiai rendszerét.

Amennyiben többféle lehetőség közül válogathatnak, a haszonállatok bizonyos növényeket másikakkal szemben preferálnak. Amiket nem esznek meg, azokat a földbe döngölik, így segítenek a magokat a talajba juttatni. Az állatok patái és karmai továbbá felbontják a talajt, és összenyomkodják az el nem fogyasztott növényeket. Ennek köszönhetően több napfény és tápanyag marad a kedveltebb növények számára.

Mindez azt jelenti, hogy a haszonállatok organikus anyagokkal dúsítják a talajt. A tyúkok továbbá számos gyomot és káros rovart csipegetnek fel, illetve karmaikkal fellazítják a talajt, ami ezáltal jobban szellőzik. Csupán arra kell figyelni, hogy rendszeresen forgassuk haszonállatokat a különböző területek között, hogy ne kezdjék pusztítani a növényeket egy adott részen.

A szénkertészet jelentősége

Bolygónk hőmérséklete már-már sajnos visszafordíthatatlanul változik, és ez javarészt a fosszilis üzemanyagok felhasználásának köszönhető, tehát felborult a Föld légkörének szénegyensúlya. A szénkertészet lényege, hogy kertészként vagy földművesként aktívan tegyünk azért, hogy birtokunkon a talaj minél több szenet szívjon magába a levegőből. Ez a kis plusz szén a talajban jót tesz a növényeknek.

A talaj szénbefogadó-képessége a szántás csökkentésével és a tápanyagok hozzáadásával javítható. Ez a folyamat a természetben magától is képes lezajlani, de sok helyen a kereskedelmi mezőgazdaság megzavarja a dolgok menetét. Amellett tehát, hogy csak akkor szántunk, amikor nagyon szükséges, érdemes rendszeresen komposztot is alkalmazni, legeltetni haszonállatainkat, és talajtakaró növényeket ültetni.

Időigényes, komoly tervezést igényel, mégis megéri

A regeneratív mezőgazdaságnak bizonyos hátrányai is vannak: legnagyobb problémája, hogy nagyon időigényes, hiszen a fák nem egyik napról a másikra nőnek meg, és a talaj sem lesz pillanatok alatt tele hasznos tápanyagokkal és változatos mikroorganizmusokkal. Egy ekkora projekt ráadásul komoly tervezést is igényel, méghozzá hosszútávra előre, és a kivitelezése is óriási munka, mégis megéri.

erdészet földmüvelés regeneratív mezőgazdaság talajtakarás