fbpx

A mezőgazdasági biomassza feltétele a tápanyag-gazdálkodási terv

Írta: Barna Ferenc - 2021 december 28.

Új év, új jogszabályi rendelkezés: mezőgazdasági biomassza nyersanyaga kizárólag olyan földterületen termeszthető, amelyre vonatkozóan évente tápanyag-gazdálkodási tervet készítettek, melyet elektronikus úton, a Nébih részére kell megküldeni.

34/2021. (X. 6.) AM rendelet

A megújuló energia előállítására szolgáló biomassza fenntartható termesztésére vonatkozó egyes szabályokról szóló rendelet már hatályos, de a 6.§ – a nyersanyag előállítókra vonatkozó rész – 2022. január 01-jétől alkalmazandó.

A mezőgazdasági területekről származó hulladékból és maradványanyagokból előállított bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított tüzelőanyagok alapanyagául szolgáló mezőgazdasági termék olyan földterületen termeszthető, amelyre vonatkozóan évente tápanyag-gazdálkodási tervet készítettek. Az ebben foglaltakat a biomassza-termelőnek gazdálkodása során be kell tartania.

Körbálákat szállító traktor
Új szabály lép hatályba, mely a biomassza alapanyagát előállító mezőgazdasági termelőre vonatkozik (Fotó: Horizont Média/Barna Ferenc)

Fő szabályok:

  • Amennyiben a biomassza-termelő felsőfokú agrárszakirányú képesítéssel rendelkezik, a tápanyag-gazdálkodási tervet önállóan elkészítheti, egyébként szaktanácsadó vagy ilyen irányú szervezet állíthatja össze.
  • A szaktanácsadó vagy a szervezet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara nyilvántartásában szerepelnie kell talajvédelmi, tápanyag-gazdálkodási szakértőként.
  • A tervet minden évben szeptember 30-ig elektronikus úton be kell nyújtani a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz.
  • A terv alapja évnél nem régebbi talajvizsgálati eredmények.

Az agrárminisztérium közleménye szerint a tápanyag-gazdálkodási tervet első alkalommal 2022. szeptember 30-ig szükséges elkészíteni, és megküldeni elektronikusan a Nébihnek.

A tápanyag-gazdálkodási terv tartalma:

  • a biomassza-termelő neve, lakcíme és a MÁK-os ügyfél-azonosítója;
  • a földterület termőhelyi adottságai és alkalmassági szempontjai;
  • a termesztett növény betakarításának időpontja;
  • a talajvizsgálati adatok;
  • a termesztett növény fajlagos tápanyagigénye (kg/t);
  • a tervezett átlagos termés- és/vagy melléktermékhozam (t/ha);
  • a termesztett növény tápanyagigényének meghatározása;
  • az elővetemény és a betakarított termésének mennyisége (t/ha), szárbedolgozottság;
  • a tápanyag hatóanyagának mennyiségi korrekciója;
  • a talajba dolgozandó tápanyagok hatóanyag-mennyiségeinek meghatározása;
  • szerves trágyával kijuttatott tápanyag mennyisége;
  • a meghatározott szükséges tápanyag-hatóanyagok átszámítása műtrágyára és meszezőanyagra;
  • a tápanyagok, valamint meszezőanyag kijuttatásának ideje, gyakorisága és módja.

A tápanyag-gazdálkodási terv nem új elem a termelésben

Az integrált növényvédelem egyik alapelveként már jelenleg is követelmény a gazdák számára.

Az új jogszabályi előírás a mezőgazdasági biomassza – azon belül is csak a hulladékok (például a növényi hulladékok) és maradékanyagok (például szalma) – keletkezésével/előállításával érintett termőterületek kapcsán követeli meg a terv elkészítését.

A témához kapcsolódik a biomassza-igazolás; a Nébih kiemelten vizsgálja a feldolgozandó alapanyagokra kiadott termelői nyilatkozatok megfelelőségét, érdemes képben lenni ezzel is.

Forrás: Nébih
Összeállította: Barna Ferenc