Ha így megy tovább, tényleg beválnak a jóslatok a fehérjenövény javára.
Jó és kevésbé jó hír
A Nébih adatai szerint a hazai vetőmag-szaporító terület tavaly csaknem elérte a 121 ezer hektárt. Ez a 4 százalékos növekedés magasabb, mint a 3 százalékos európai átlag. Örömteli az is, hogy összesen 374,4 ezer tonna fémzárolt vetőmagot állítottunk elő, ami ugyancsak markáns, 12,5 százalékos emelkedés 2019-hez képest. És még egy pozitívum: a hatékonyság és a termesztéstechnológia, illetve a fajta és a fajtaválasztás eredményességét jelzi, hogy az előállított mennyiség nagyobb mértékben nőtt, mint a szaporítóterület.
Kevésbé jó hír, hogy a vetőmag-szaporító terület nagyságát tekintve Magyarország pozíciója kissé romlik: míg 2019-ben az európai rangsor 7., tavaly a 8. helyét foglaltuk el. Közben az exportpotenciálunk is romlott: 100-ról 81 ezer tonnára csökkent a vetőmag-kivitel – tudható meg az Agrár-közgazdasági Kutatóintézet novemberi jelentéséből. A legnagyobb szaporítóterülettel egyébként Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megye rendelkezett 2020-ban.
Növekedés és növekedés
A növekedés egyik főszereplője a szója, amelynek vetésterülete tavaly 59 360, idén azonban 6 százalékkal nagyobb, csaknem 64 ezer hektárt tett ki. Szója-vetőmagra 4337 hektárt műveltek a gazdák, döntően a Dunántúlon: itt a méretsorrend Baranya, Vas és Győr-Moson-Sopron megye. Kedvező az is, hogy bár a hazai termesztők túlnyomóan külföldi fajtákat használnak, a rangsor 11. helyén egy kiváló magyar fajta is megtalálható, amit a szaporítóterület 3,2 százalékán vetettek.
Jól teljesített a szójavetőmag külkereskedelme is. Idén 275 tonnányit hoztunk be durván 160 millió forintért, ugyanakkor 2600 tonnányit exportáltunk 625 millióért.
Mint a betakarítás utáni értékelések idején beszámoltunk róla, sokan arra számítanak, hogy a szója növekedési trendje tovább erősödik. Ennek oka egyrészt a domináns főnövények termesztési, és feldolgozási költségeiben, instabilitásában, másrészt a szója e tekintetben kedvezőbb pozíciójában van.
