A tejtermelésnek van perspektívája

Jönnek a támogatások az állattartóknak, a tejfeldolgozóknak, hogy a növekvő igényeknek is megfelelő, magas hozzáadott értékű termékekkel tudjanak megjelenni a hazai és a külföldi piacon.

Tejtermelők a KAP tükrében

„A tejre, tejtermékre egyre jelentősebb a piaci kereslet, a tejtermelésnek a következő években is van perspektívája” – fogalmazott Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács által szervezett X. tejágazati online konferencián.

„A magyar tejtermelők és tejfeldolgozók kilátásai a Közös Agrárpolitika 2027-ig tartó időszakában” című előadásában az államtitkár hangsúlyozta: a kormány a következő években olyan támogatási környezetet szeretne biztosítani, amely révén az állattartók, a tejfeldolgozók az egyre magasabb piaci igényeknek is megfelelő, magas hozzáadott értékű termékekkel jelenhetnek meg a hazai és a külföldi piacon.

Az Európai Unión belül a tej- és tejtermék fogyasztás emelkedik, Feldman Zsolt szerint, a 2030-ig prognosztizált keresletnövekedés évi mintegy 0,9 millió tonnával több tejtermelést igényel, az unió sajt- és vajkivitele pedig plusz 4-5 százalékos bővülést ígér.

A megnövekedett igényekkel a hazai tejtermelés lépést tudott tartani

2010 óta a tejhasznú tehénállomány 1,5 százalékkal, a tejtermelés 27 százalékkal, a tehenenkénti átlagos tejhozam 25 százalékkal nőtt, tejből és tejtermékekből az önellátottság már megközelíti a 100 százalékot. Ezen ágazat további fejlődéséhez a következő évek támogatáspolitikáját úgy alakítja a szaktárca, hogy a piaci igényeknek és elvárásoknak a hazai tejtermelés meg tudjon felelni.

Az ágazat számára fontos termeléshez kötött támogatás és állatjóléti támogatás – az eddigi tapasztalatok felhasználásával – tovább folytatódik 2023-tól, erre számíthatnak a tejtermelő gazdálkodók.

Az agrár- és élelmiszeripari beruházási támogatásokhoz kapcsolódó prioritások:

• a hatékony és magas hozzáadott értéket termelő mezőgazdaság és élelmiszeripari üzemek fejlesztése;
• a termelés költséghatékonyságának növelését célzó beruházások;
• a termelői együttműködések közös fejlesztéseinek, beruházásainak ösztönzése.

A december végén benyújtott Stratégiai Terv (KAP) az élelmiszeripari üzemek támogatását kiemelt prioritásként kezeli, 480 milliárd forintot irányoz elő erre, és nagyobb hangsúlyt fektet az exportképességre, a termékpálya kapcsolatokra, valamint az üzleti viszonyok minőségére.

Forrás: AM Sajtóiroda
Összeállította: Barna Ferenc