Fónyad Ákos Hajdú-Bihar megyében gazdálkodik. Erről a területről mindenkinek a hajdúsági löszhát jut eszébe, de interjúalanyunk hatszáz hektáros gazdasága a rosszabb talajadottságú bihari részen található. Szikestől a teljesen kötött talajig minden előfordul, akár egy táblán belül is.
– Milyen kultúrákból állítják össze a vetésforgót?
– Alapvetően szántóföldi növénytermesztést folytatunk, árpa, búza, kevés repce, napraforgó, kukorica. A legutolsó szezonban a kalászosok nem szerepeltek rosszul, az őszi betakarításúakat az aszály nagyon megviselte.
– Ön az első az interjúalanyaink között, aki először használt Väderstad gépekkel fejlesztette a gazdaságát. Miért?
– Mivel a területbeli adottságaink kedvezőtlenek, ezért a nyereségességért nagyon meg kell dolgoznunk. Új gépeket csak akkor vásároltunk korábban is, amikor pályázati lehetőség volt a fejlesztésre. Eddig a használt gépek ár-érték aránya nekünk megfelelőbb volt az újakéhoz képest.
– Hazai gazdáktól vásárolták a gépeket vagy külföldről hozták be?
– A legtöbbet hazai gazdáktól vettük, csak az egyik hengerünk jött külföldről.
Öt éve egy 5 méteres Carrier tárcsa volt az első eszközünk a svéd gyártótól. Előtte nem volt tarlóhántásra, sekélyművelésre alkalmas gépünk. A korábbi tulajdonos nagyobbra kívánt váltani, azért adta el a tárcsát. Nagyon jók voltak a tapasztalataink vele tarlóhántásnál, magágykészítésnél is, jól aprítja a rögöket. A búzavetés talaj-előkészítésénél száraz körülmények között is meghibásodás nélkül használhattuk, extrém viszonyok között is állta a sarat. Kopó alkatrészre volt csak szükségünk az elmúlt években, csupán három csapágy cseréjére került sor.
– Mik voltak a következő lépések a tárcsa után?
– Repcevetésre vásároltunk egy Rapid 400-as vetőgépet, a gazdája ugyanennek egy nagyobb verziójára szeretett volna váltani. Mi korábban egy levegős, 6 méteres vetőgépet használtunk, de nagyon megtetszett a mechanikus Rapid vetése egy szomszéd gazdánál. Sokkal szebb, homogénebb volt a kelés azon a területen. Mi is elsősorban repcevetés miatt vettük, de azóta a kalászosoknál is használjuk, nagy megelégedéssel. Nagyon jó a nagy magtartály, nagy előnye az első dupla tárcsasor. Ez egy idősebb gép, még a hagyományos vezérléssel használjuk, és ennél is csak kopó alkatrészt kellett cserélni.
Egy 8,2-es Rexius henger volt a következő, ezt külföldről szereztünk be. Kiváló állapotban vásároltuk meg, azóta már 2-3 szezont futott, gond nélkül. Vetés utáni hengerezésre szoktuk általában használni. Nagyon jónak találom a gumírozott ágyban lévő csapágyat, minimális karbantartást igényel. 2-300 hektáronként kis zsírzás elég.
– A szemenkénti vetéshez is megtalálták a Väderstad gépeit?
– Igen, a legnagyobb áttörést a Tempo T 6-soros kukoricavető gép hozta a gazdaságunkban. Ezt is egy környékbeli gazdától vásároltuk, aki újat vásárolt helyette. Ez 2014-es gyártású, tavaly próbáltuk ki először napraforgóban. A szomszéd területén már láttuk, hogy mind napraforgóban, mind kukoricában nagyon szép, egyöntetű kelés volt a táblákon. Nálunk ezekbe a kötött feketeföldekbe is szépen beleteszi a magot, jó a mélységtartása. Az első napon, a kipróbálásakor a Väderstad szerelője kijött átnézni, üzembe helyezni, ez a többi gépnél is így volt. Első nap 40 hektár napraforgót vetettünk el, négy táblában. Tavaly augusztusban repcében is használtuk, 76-os sortávban, gyönyörűen ment.
– Úgy hallottam, új gépek is érkeznek majd a Väderstadtól.
– Igen, van egy megnyert precíziós pályázatunk, amivel egy új, 6-soros Tempót fogunk vásárolni és egy 400-as Rapid C vetőgépet. Szeretnénk a teljesítményt növelni ezekkel. Augusztusban jönnek az új gépek. Az összes korábbi használt gép jó vétel volt, ezért az újak esetében nem is volt kérdés, hogy Väderstadot veszünk.
