Bezárás

Kihívások a nitrogénmenedzsmentben

Írta: - 2022 március 08. -Hirdetés

Látva a gyakran ötletszerű nitrogénműtrágyázási gyakorlatot, arra a következtetésre jutottunk, hogy a gazdálkodóknak valójában nagyon kevés adat áll rendelkezésükre, ami alapján konkrét nitrogéndózisokat tudnának tervezni. A hagyományos talajvizsgálatok ehhez nem mindig adnak elegendő információt, így nem könnyű megfelelni a környezetvédelmi és gazdaságossági követelményeknek is egyszerre. Ez motivált minket arra, hogy új talajvizsgálati és értékelési módszert dolgozzunk ki a talajaink nitrogénszolgáltató képességének egzakt meghatározására.

Miért olyan nehéz nyomon követni a nitrogént?

A nitrogén a talajokban elsősorban (96–99%-ban) szerves formában, a mikrobák, növényi maradványok és humuszanyagok kötéseiben fordul elő. A mennyisége a hazai talajokban 2–16 t N/ha között alakul, és ez még csak a felső 25 cm-es rétegre vonatkozik. A szerves formákból a mikrobák mineralizáló tevékenysége által keletkezik a növények számára is felvehető ásványi nitrogén. A légköri N2-t csak néhány baktériumtörzs képes megkötni, ami szintén a felvehető nitrogén arányát növeli a talajban.

A talaj könnyen felvehető nitrogénformái – így a műtrágya-hatóanyagok is – gyorsan változó összetevői a talajoldatnak, és a nitrogén körforgásának köszönhetően könnyen visszakerülnek a légkörbe (denitrifikáció) vagy kimosódnak (nitrátként) a gyökérzónából. Ezek a veszteségek általában a műtrágyázás intenzitásával együtt növekednek, mértékük 10–85 kg/ha/év közé tehető. Egyes becslések szerint a termőföldre kijuttatott nitrogénnek csupán 50–80%-a hasznosul. Ez sajnos könnyen elképzelhető, hiszen a szerves nitrogén és az ammónium-műtrágyák nitrifikációja a talajban gyorsabban megy végbe, mint ahogyan a tavaszi vetésű növények nitrogénfelvétele igényelné. Mire a növények elérik a N-felvételük legnagyobb intenzitását, addigra a talaj nitráttartalma gyakran már csökkenő tendenciát mutat, a kimosódási és egyéb veszteségek miatt.

A nitrogén körforgásából látható, hogy a környezettudatos és gazdaságos nitrogéntrágyázást nem elsősorban a mennyiségi korlátozásokkal, sokkal inkább a növények fejlődéséhez és a talajok természetes nitrogénszolgáltató képességéhez igazodó megosztott kijuttatással lehet megvalósítani.

Hogyan lehet mérni a talajok nitrogénszolgáltató képességét?

A kötelező talajvizsgálatokban éppen a leggyorsabban változó nitrit és nitrát mennyiségét mérik (5 évente!), ami csupán egy pillanatnyi állapotot tükröz. Erre alapozni a műtrágyázást hosszabb távon meglehetősen nehéz. Magyarországon ezért a szaktanácsadók többsége a humusztartalomból következtet a talajok nitrogénellátottságára. Amit humusztartalomként mérünk, az tulajdonképpen az összes szerves anyag a talajban, amelynek tényleges nitrogénszolgáltatását nagyon nehéz kalkulálni. Azt tapasztaljuk, hogy a precíziós adatnyerési technikák (drónok, talajszkennerek) sem válaszolják meg a talajból potenciálisan elérhető nitrogén mennyiségét, de legalább segítséget nyújtanak a terméskülönbségek meghatározásában.

A talajvizsgálati módszerek fejlesztése igencsak sürgőssé vált, különösen az EU Zöld megállapodás függvényében és a műtrágyaárak növekedése tükrében. Alapelvünk, hogy a talajok stabilabb, potenciálisan felvehető szervesnitrogén-formái is mérhetők, és ez alapján a N-szolgáltató képességük könnyebben modellezhető. Ezzel a talajok mikrobiológiai aktivitása és a nitrogénveszteségek mértéke is jellemezhető egyben, így a műtrágya-reakciókról és -hasznosulásról sokkal megbízhatóbb információt kapunk. Persze az időjárás hatását így sem kalkulálhatjuk előre, de néhány kiegészítő talajvizsgálati módszerrel megalapozottabb döntést hozhatunk.

Amennyiben kérdése van, árajánlatot kérne, keressen minket bizalommal!

Talajdiagnosztika Mérnöki Kft.

[email protected]
https://www.facebook.com/Talajdiagnosztika
www.talajdiagnosztika.hu