Gabonapiaci kilátások – 2022

Az előző lapszámban a búza piaci helyzetét elemeztük. Most a kukorica következik.

Vajon értjük-e, mi hajtotta ezekbe a magasságokba a terményárakat? Meddig maradnak így? A kukorica különösen izgalmas trendeket mutat, hiszen a műtrágyaárak erre a terményre különösen nagy hatást gyakorolnak. E cikksorozat célja nem csak az az egy mondat, hogy merre mennek majd az előttünk álló hónapban a gabonaárak. Szeretném a maga összetettségében bemutatni az új világot, ami kialakul körülöttünk. Messze nem csak arról van ugyanis szó, hogy mennyi kukoricát érdemes vetni tavasszal.

Ha folyamatában próbáljuk megérteni a kukoricapiacot, akkor legalább a koronavírus berobbanásának időpontjáig kell visszamennünk, és nem szabad megfeledkeznünk arról a „merevségről”, amit nemcsak a vetésszerkezetünk okoz, hanem maga a kukorica sikere is. Új növényt megtanulni, vetni, majd eladni bizony nem mindenkinek sikerül. Így sokan, rövid kitérők után, szépen visszatérnek a jól bevált tömegtermékekhez. 2020 óta, a globális zárások következtében a félelem tartósan felerősödött az agrárpiacokon is, aminek egyik, leginkább kézzelfogható jele az általános nyersanyagár-emelkedés. Ebben nem kis szerepet játszott az is, hogy a bizonytalan pénzpiacokon ilyen esetekben reflexszerűen megnő a pénzügyi befektetések száma, mértéke, ami plusz árfelhajtó tényezőnek számít. A mezőgazdasági piacok válság idején menekülési és egyben – jól befolyásolhatóságuk által – jó megtérülést biztosító területek a befektetők világában. A félelem mértékegysége nemcsak a magas ár, hanem az importőrök felhalmozási tevékenysége is. Ezt támasztja alá az az adat, amely szerint a 2020/21-es gazdasági évben a világpiaci kukoricaimport mennyisége 11 százalékkal növekedett. Ezekhez az alapokhoz az is hozzátartozik, hogy a megváltozott költségviszonyok, karon fogva a terményár-emelkedéssel, mekkora területi változást okozhatnak idén. Meggyőződésem szerint minimálisat. A termelők nagy része ugyanis még ilyen költségviszonyok mellett sem változtat eddig gyakorlatán. Ez pedig idén jövedelemcsökkenéssel fog járni. Persze akkor, ha a hatékonyság terén sem történik előrelépés. Ami ugyanis az árakat illeti, azokkal a tavalyi szintek alatt fogunk maradni. Lássuk az előrejelzés hátterét!

Mi marad a „nitrogénbomba” után?

A rendkívüli 2020-as évet egy még különlegesebb tavalyi követte, és azzal sem árulok el nagy titkot, hogy idén sem lesz könnyű dolgunk. Sőt, a gazdálkodás körülményei tovább bonyolódnak. Ez azonban – meggyőződésem szerint – több lehetőséget kínál, mint amennyi veszélyt hordoz. Ettől függetlenül azonban tovább fogja szelektálni a mezőnyt. Annak érdekében, hogy Ön a nyertesek oldalára kerüljön, számolnia, tájékozódnia kell, és meghozni néhány fontos döntést. Itt van mindjárt a tervezett beruházások átgondolása, időzítése, finanszírozása. Biztos tudja például, hogy az építéssel járó költségek emelkedését el lehet ismertetni az irányító hatósággal /709/2021 (XII.15.) korm. r./.

Aztán itt vannak az emelkedő kamatok, a szűkülő támogatott hitelkonstrukciós kínálat vagy éppen a támogatási rendszer legújabb reformjának lehetőségei. Ezek mind-mind felkészültséget, megfelelő partnereket igényelnek. Bár a cikk témája a kukoricapiac kilátásainak taglalása, ez a szakasz nélkülözhetetlen a piaci lehetőségek kihasználásához. Az már bizonyos, hogy a támogatási rendszer nemhogy cserben hagyna minket, éppen ellenkezőleg. A VP nemzeti társfinanszírozási arányának 80 százalékra emelése ugyanis olyan lehetőségeket nyitott meg, amelyekkel okosan élve még jelentősen növelhetők is az egyes pilléres támogatások, nem is beszélve a VP hihetetlen kereteiről. Szóval, legyünk optimisták, de a sikerhez több erőfeszítésre lesz szükségünk. Hátrébb kell ugyanis szorítanunk a szerencsefaktort. A legjobb példa az esőtől való függés. Öntözés és tudatos talajnedvesség-megőrző lépések nélkül olyan lesz a kukorica terméshozamának megoszlása, mint tavaly volt.

Világpiaci helyzet, előrejelzések

Azzal tisztában kell lenni, hogy a kukorica globális és európai piacán nincs ilyen zavar, mint nálunk. A húrt tehát nem lehet sokáig feszíteni, mert elszakad, de legalábbis visszacsap. Az import élénkülése már jelzi, hogy ezeken az árszinteken már gond van a hazai termény versenyképességével. A világpiaci referenciaárnak számító chicagói tőzsdei ár 21%-kal van február harmadik hetében az egy évvel korábbi felett. Szintje a tavaly júliusinak felel meg, és emelkedik. Az USDA februárban tovább emelte a 2021/2022-es gazdasági évre vonatkozó termésvárakozásait. Immár 1207 millió tonnára számít, ami újabb történelmi rekord, és 11 millió tonnával meghaladja a felhasználás várható szintjét (1196 millió tonna, ebből 752 millió tonna a takarmány), így a készletek emelkedést fognak mutatni (303 millió tonnára emelkednek a gazdasági év végére). A világpiaci kukoricamérleg tehát továbbra is kiegyensúlyozott. Az elmúlt négy évben a globális felhasználás némileg meghaladta a termelést, így a készletek szűkültek. Ez idén várhatóan nem folytatódik. A világpiac folytatja bővülését. Évente a termés mintegy egy százalékkal nagyobb része fordul meg a nemzetközi piacokon. Idén ez az arány 17%.

A Nemzetközi Gabonatanács előrejelzésének számai kissé ugyan eltérnek az USDA-étól, de a tartalmuk ugyanaz: termelés és felhasználás egyensúlyban, készletek kissé bővülnek. Az OECD a FAO-val együttműködve bátor középtávú előrejelzéseket készít. 2030-ig a mennyiségi adatokban 10-11%-os bővülést vár az idei szintekhez képest. A vetésterület minimális mértékben tud már csak bővülni. A termelés bővülése tehát a hozamokon keresztül képzelhető el. (Ez nagyon fontos üzenet!) A kukorica felhasználása elsősorban a fejlődő országokban fog növekedni, különösen Afrikában. Az aktuális kukoricapiaci előrejelzésük legfőbb erénye az árprognózis. Ez a következő két évben hullámvölgyre, majd tartós – bár a mai szinthez képest nem jelentős – növekedésre számít.

Európai helyzet és kilátások

Az Európai Unióban az egy évvel korábbihoz képest 1%-kal több, 68 millió tonna kukoricát takarítottak be 2020/21-ben, és 69 millió tonnára számítanak 2021/22-ben. A közösség tartósan importőri pozícióban van. Ennek mértéke évente 10-15 millió tonna. Annak érdekében, hogy kielégítsék az egyre nagyobb keresletet a takarmány iránt, az EU termőterülete is növekedni fog (az ideiglenes gyep és a silókukorica kárára). A kukorica területe elérheti a 9,2 millió hektárt. Ami az alábbi középtávú előrejelzésből „világít”, az az utolsó oszlop: a kukoricapiacon gyakorlatilag mérhetetlen mértékű változásokra számítanak Brüsszelben.

Hazai előrejelzések

Az európai és a világpiacot jellemző korrekció nálunk az elmúlt évben sokkal kevésbé érvényesült, mint szokott. Az AKI 5. heti árai nem mutatnak emelkedést az egy héttel korábbihoz, illetve 32%-ost jeleznek az egy évvel korábbihoz képest. A 90 ezer forintos ár azóta nem nőtt tovább.

A fenti két grafikon nagyon hasonlít, pedig az egyik a kukorica párizsi tőzsdei árát, a másik a hazai felvásárlási árat mutatja. A jelentős ármozgások a termék tőzsdei jellegéből és a helyi keresleti-kínálati viszonyoktól alakulnak ki. A mögöttünk hagyott mintegy másfél évben ezt a pandémiával összefüggő hangulati elemek látványosan fokozták. A fentiek alapján jól látható, hogy nem az áruhiány hajtotta fel az árakat.

Ahhoz, hogy piaci előrejelzéseinket megalapozzuk, két területre még ki kell térnünk, a naturáliák ugyanis beszédesek. (1) 2021-ben ugyan kissé bővült (1043 E ha), de a kukoricaterület trendszerűen inkább csökken, mint stagnál. A hozamok révén a termés mennyisége azonban trendszerűen emelkedik. Pedig legyünk őszinték, a genetikában rejlő lehetőségektől még messze vagyunk. Ez hatalmas potenciál, amit a szakmai felkészültség növelésével lehet leginkább kiaknázni. 2020-ban 981 ezer hektárról takarítottunk be takarmánykukoricát, ami 8,58 tonnás hektáronkénti hozam mellett 8,4 millió tonnás termést jelentett. A 2021. évi adatok szerint a kukorica termőterülete 1043 ezer hektár volt, viszont az alacsony termésátlag (6,04 t/ha) miatt a termés mindössze 6,3 millió tonna lett. A kukorica sorsát elsősorban a keleti országrészben tapasztalható aszály pecsételte meg. A nyugati országrészben, például Zala megyében azonban jó terméseredményekkel zártak a gazdák.

(2) Fordulat az exportban

Időarányosan 2021 első 11 hónapjában már 18%-kal kevesebb kukorica került exportra, mint egy évvel korábban. Úgy tűnik, hogy az ősz erős megtorpanást hozott. Megismétlődött a kereskedők és felvásárlók tavalyi vesszőfutása az áruért. A 2019. évi 27%-os mennyiségi exportugrás után 2020ban 35%-kal nőtt a kivitel. Ehhez 38 százalékos értéknövekedés társult. Szóval, nem kell sokáig érvelni, miért vártuk üres raktárral és reményekkel telve az új kukoricatermést. Értékben a kivitel – a mennyiségi csökkenés ellenére – emelkedni tudott (+1,6%). Az import azonban emelkedő pályára állt. Az első 11 havi háromszoros mennyiségi és négy és félszeres értékbeni növekedés jelzi, hogy az ősz folyamán elindult az országba az olcsóbb kukorica. Főleg a feldolgozókhoz, Szerbia és Lengyelország felől. Bár az exporthoz képest az import aránya alig 2–5 százalék volt az elmúlt években, most kitörhet ebből a szintből. Az ok a visszatartás.

Erste Agrár Előrejelzések

1. A fő kérdés az, meddig tartja magát a kukorica ára? A válaszunk erre az, hogy a tavalyi szinttől idén el fogunk maradni, de tartósan magasak maradnak az árak.

Középtávon pedig marad az emelkedő trend. A termelés bővülése középtávon nem tud lépést tartani a keresletével. Ráadásul a termelés gyakorlatilag a hozamok emelkedése miatt tud majd növekedni, mert a termőterület érdemben nem bővül globálisan sem. Az, hogy mekkora korrekció lesz 2022-ben, attól függ, meddig ülnek a termelők a készleteken, illetve attól, hogy mekkorák lesznek a világpiaci árcsökkenések.

2. A hazai kilátások vizsgálatakor nem feledkezhetünk meg arról, hogy nálunk igen magas a hazai feldolgozói kapacitás. Ez biztos piacot jelent a kukoricánknak, egyben stabilizálja és gyakran a térségben jellemző felett tartja az árakat.

3. Sikernövényünkben továbbra is nagy a kihasználatlan potenciál. A genetikai adottságokat a technológiai fegyelem és fejlesztések révén jobban ki tudnánk használni. Az EU nettó importőri pozíciója, a nagy ütemben emelkedő világpiaci igény és a hazai feldolgozás mindehhez jó alapokat ad.

Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Erste Agrár Kompetencia Központ