A tyúk vagy a tojás?

Függetlenül attól, hogy melyik volt előbb – a tyúk vagy a tojás –, arra nagy téttel fogadhatunk, hogy az első bió volt. Azóta sokat változott a világ, napjainkban párhuzamosan működik egymás mellett a hagyományos és az ökológiai szemléletű tojástermelés.

Fontos élelmiszer évszázadok óta

A tojás az egyik legjobb és legolcsóbb forrása a magas biológiai értékű fehérjéknek, a vasnak, a szelénnek, folsavnak, valamint az A-, B12-, K- és D-vitaminnak. A legújabb táplálkozási trendeknek megfelelően a fogyasztók egészséges, kiegyensúlyozott élelmiszereket igényelnek, így nagyobb figyelmet fordítanak a tojások módosított minőségére. A legújabb kutatások szerint a biotojás több mikrotápanyagot tartalmaz, mint a hagyományos tojás. A Penn State Egyetem eredményei azt sugallják, hogy a biocsirke tojása háromszor több omega-3 zsírsavat tartalmaz, mint a nagyüzemi körülmények között tartott társaié. A tojás emellett 40%-kal több A-vitamint és kétszer annyi E-vitamint tartalmazott. A tojás biológiai értéke – éppúgy, ahogy az anyatejnek – 100 egység.

Globális biotojás piaca számok tükrében

A tavalyi év őszén publikálta, „Ökológiai tojások piaca” címmel kutatási eredményeit az Allied Market Research névre hallgató piackutató szervezet. A kutatás a 2030-ig terjedő, tízéves időszakra vonatkozóan tartalmaz tényadatokat, illetve előrejelzéseket. A jelentés szerint a globális biotojásipart 2020-ban 3,41 milliárd dollárra becsülték. A várakozásaik szerint a piacméret 2030-ra eléri a 11,21 milliárd dollárt, ami 2021 és 2030 között 12,1%-os összetett éves növekedési rátát jelent. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy 2020-ban a kiskereskedelmi szegmens volt a meghatározó, a globális biotojáspiac mintegy háromnegyedét adta. A fizikailag létező boltok mellett az internetes térben is nagy aktivitás mutatkozik. Az e-kereskedelmi szegmensben 16,4%-os összetett éves növekedési rátát prognosztizáltak. Ennek a magyarázata viszonylag egyszerű. Ugyanis az e-kereskedelmi platformok által kínált könnyű elérhetőség fokozza azok elterjedését a biotojás piacán is, így a biotojás-kereskedelem vonatkozásában is egyre nagyobb súlyt kap.

Az élelmiszer-feldolgozási szegmensben is dinamikus növekedésre számítanak az előrejelzési időszakban: 14,7%-os összetett éves növekedési rátával kalkuláltak 2030-ig. A bioösszetevők iránti kereslet növekedése az élelmiszer- és italiparban is elősegíti a szegmens növekedését.

A biotojás-kereskedelem szempontjából a kulcsfontosságú régiók közzé tartozik Európa, mégpedig az egészségtudatos fogyasztók nagy száma és a fizetőképes kereslet miatt. Ezekben a régiókban a fogyasztók nagy összegeket költenek olyan természetes élelmiszerekre, amelyek kevesebb vegyszert és növényvédő szert tartalmaznak. Európa vonatkozásában az ökológiai gazdálkodás elterjedtsége, valamint a tejtermékek és baromfitenyésztés céljából ökológiai állatok tenyésztésének gyakorlata adja az ökológiai tojások piacán elfoglalt helyét. A hazai vásárlók előtt számos lehetőség kínálkozik a biotojás beszerzésére, hiszen nemcsak a szuper- és hipermarket polcain található meg a termék, hanem a termelőknél és a termelői piacokon is. A biotojás-termelő nagyobb gazdaságoknál az figyelhető meg, hogy a tevékenységükben jelentős az exportorientáltság.

Lehetőségek és korlátok

A fogyasztók egészséges táplálkozással kapcsolatos tudatosságának növekedése, a fehérjék mint táplálkozási és funkcionális összetevők iránti kereslet növekedése, valamint az állami ösztönzők, illetve pályázati források, az ökológiai baromfitenyésztési technikák ösztönzése érdekében tett számos kezdeményezés elősegíti a biotojás globális piacának növekedését. Másrészt a növényi alapú fehérjék iránti kereslet megugrása és a biotojás – a hagyományos tojáséhoz viszonyított – magas ára bizonyos mértékig visszafogja a növekedést. A bioélelmiszerek kiaknázatlan piacra való bevezetése, a csúcskategóriás termék-innováció és a biotojás-összetevők iránti kereslet növekedése azonban várhatóan számos lehetőséget teremt a jövőben az iparágban.

A biotojás többe kerül az ökológiai tanúsítási követelmények teljesítésével járó többletköltségek miatt, de táplálóbb, mint más tojáslehetőségek, mivel a csirkék minőségi takarmányt kapnak, és kevésbé stresszes környezetben élnek.

Biotojás-termelés a gyakorlatban

Bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy a tojás tápértéke, valamint fizikai-kémiai tulajdonságai a genetikai és környezeti tényezők kombinációjától függenek, azaz a takarmányozási rendszertől és a tyúkól higiéniai körülményeitől. Az előbb felsoroltak jelentős érvek a biotojás mellett. A következőkben azt nézzük meg, hogy merre kell elindulnia annak a gazdaságnak, amelyik biotojást szeretne termelni. Megnézzük, melyek a fontosabb lépések az úton. „Alapozásként” érdemes megismerni a vonatkozó jogszabályokat. Az ökológiai állattenyésztésre vonatkozó előírásokat a Tanács 834/2007/EK-, a Bizottság 889/2008/EK-, valamint az FVM 79/2009 rendeletek szabályozzák. Az említett jogszabályokból a gazdaságok ökológiai minősítésével foglalkozó Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. készített egy, a szélesebb érdeklődői kör számára is közérthető változatot, amit a gazdák elérhetnek náluk.

Ahhoz, hogy a tojás ökológiainak minősüljön, olyan csirkétől kell származnia, amelyet csak biotakarmánnyal (azaz állati melléktermékektől, műtrágyától, növényvédő szertől vagy egyéb vegyi adalékanyagtól mentes takarmány) etetnek. Nem használhatók fel génmódosított élelmiszerek. Ezenkívül a biotojásoknak olyan csirkéktől kell származniuk, amelyek csak fertőzés esetén kapnak antibiotikumot – a kereskedelmi csirkék viszont rutinszerűen kapnak antibiotikumot. Az ökológiai tojástermelés során nem használhatók hormonok vagy egyéb gyógyszerek.

Egy gazdaság ökológiai szempontú minősítése hosszabb folyamat, amelynek a „kulcsmondata” az átállási időszak. A minősítés során a tartástechnológiától a takarmányozásig és az állategészségügyig minden terület vizsgálat alá kerül. Annak a termelőnek, aki a gazdaságát szeretné átállítani ökológiai gazdasággá, érdemes felkeresnie az említett tanúsító szervezet honlapját, hiszen ott minden fontos információt megtalál a teljes folyamatot illetően.

Jobb a környezet számára

Végül a biotojás választása jobb a környezet számára, mivel az ökológiai gazdálkodási gyakorlatok a szennyezés csökkentésére, valamint a víz és más értékes erőforrások megőrzésére összpontosítanak. Ezek a figyelmes lépések segítenek abban, hogy biztonságos élelmet és egészséges környezetet biztosítsunk. A környezet védelme szempontjából a tojásbeszerzés forrása is fontos tényező. Ezért, amennyiben lehetséges, célszerű helyi biotojást választani, ugyanis ez a legkörnyezetbarátabb, hiszen így nem áll fenn az egyébként a több száz kilométeres szállítás során fellépő károsanyag-kibocsátás. Emellett a helyi biotojás választásával a vásárló a környékbeli gazdálkodókat is segíti.

Czékus Mihály