Agrárgazdasági elemzések

Rövidesen kezdetét veszi a kukorica betakarítása az északi féltekén. Bár a prognózisok erőteljes szórást mutatnak, az azonban már most kijelenthető, hogy a várható hozamok elmaradnak a tavalyi szintektől.

Kukorica

A globális mezőgazdasági aktivitást számos elemző riportálja különböző rendszerességgel. Többször hivatkoznak szakmai cikkek az IGC (International Grains Council – Nemzetközi Gabonatanács) havonta megjelenő kiadványára, melynek fókuszában a 4 főnövény, a kukorica, búza, szójabab és rizs található. Nem megkerülhető a 2011-ben a G20-ak mezőgazdasági miniszterei által útjának indított AMIS (Agricultural Market Information System – Mezőgazdasági Piaci Információs Rendszer) évente 10 alkalommal megjelenő Market Monitor nevű kiadványa sem, amely a 4 legnagyobb területen termesztett szántóföldi kultúra várható hozamai mellett a piaci árak mozgását is értékeli.

Amennyiben az európai helyzetről szeretnénk átfogó képet kapni, érdemes a COCERAL (európai gabona és olajosmag és egyéb mezőgazdasági termékek kereskedőit tömörítő szervezet) negyedévente frissített termésbecsléseit vagy az Európai Unió JRC MARS (Joint Research Centre Monitoring Agricultural Resources – EU Bizottság Közös Kutatóközpontja) kutatóintézetének rendszeresen megjelenő kiadványait böngészni.

A fentiekkel szemben a piaci szereplők mégis az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának (USDA) havi jelentését tekintik „etalonnak” és a WASDE (World Agricultural Supply and Demand Estimates) riport is töretlenül népszerű, a benne foglaltak az árakra közvetlen hatással bírnak, ez jellemzően hivatkozási pont elemzői, kereskedői és feldolgozói körökben. Különösen akkor, amikor a világ legfontosabb szántóföldi növényi kultúráinak várható termésmennyiségeiről esik szó.

Az aktuális, szeptember 12-én megjelent riport szolidabb várható kukoricaterméssel kalkulál az Egyesült Államokban (354 millió tonna) és az Európai Unióban (58,8 millió tonna) egyaránt. Úgy tűnik, globális összehasonlításban Brazília és Argentína terméskilátásai szerepelnek az első helyen (126 millió tonna és 55 millió tonna), mindkét országban kiemelkedő betakarított kukoricavolumennel és exportárualappal kalkulálhatunk, így változatlanul a dél-amerikai kontinensen található a globális kukoricakereskedelem egyik súlypontja.

A riport optimista a várható ukrán terméssel kapcsolatban: míg korábban az elemzők 20–25 millió tonnával számoltak, az USDA prognózisa 30 millióról 31,5 millió emelkedett.

Megtapasztalhattuk – különösen az orosz-ukrán háború kitörését követően – hogy a kereslet-kínálati viszonyokat erősen befolyásolni képes a geopolitikai helyzet mindenkori alakulása. Az ukrán kikötők újranyitása enyhülést hozott a gabonapiacokon, mely az árazásokban is megmutatkozott. Azonban Vlagyimir Putyin legutóbbi, ukrán gabonakivitelt érintő kijelentése, mely szerint ismét korlátozni kellene az exportot, miután az nem az afrikai, hanem főként európai országok felé irányul, újbóli bizonytalanságot hozott a piacokra.

Az EU szempontjából a fentiek különös jelentőséggel bírnak, hiszen a közösség még jó kukoricatermés esetén is importra szorul, az idei év rendkívül aszályos időjárásának következményeként azonban az elmúlt 10 év leggyengébb termése körvonalazódik az unióban. Tehát az import, ezen belül az ukrán származású kukorica behozatala a kereslet kielégítése szempontjából nélkülözhetetlen lesz. A nemzetközi árak is az ukrán import felé terelik az európai kereskedőket és feldolgozókat, hiszen változatlanul ez a legolcsóbb elérhető forrás.

A betakarítás megkezdődött Magyarországon, a várakozásoknak megfelelően gyenge eredményekkel. Továbbra is nehéz megítélni a várható termés mennyiségét, az azonban már tény, hogy Magyarország jelentős kukoricaimportra szorul a 2022/2023-as gazdasági évben, melynek forrása döntően Ukrajna lesz. Az ország csaknem teljes területét sújtó aszály, a jelentős hőstressz következményeként további problémával is szembesülhetünk: a hasonló időjárási körülményekkel terhelt évjáratokban az aflatoxinfertőzöttség esélye lényegesen magasabb, mint egy átlagos vagy jó szezonban.

Az eladók még nem kínálnak új termést a belföldi piacon. Vélhetően a fentiek és a szárítási költségek bizonytalansága miatt aktivitás majd csupán október második felétől prognosztizálható. Következésképp jelenleg a kínálat ó termésű importkukoricára korlátozódik, mely főként ukrán származású, kisebb részben szerb import.

Búza

Ha nem is jelentősen, tovább emelkedett a várható globális búzatermés mennyiségére vonatkozó USDA-előrejelzés adatsora, mely jelenleg közel 784 millió tonnát mutat a 2022/2023-as gazdasági évre.

Ez az adat lényegesen kiegyensúlyozottabb piaci viszonyokat vetít előre, mint a kukorica esetében. A kedvezőbb kereslet-kínálati pozíció az árak alakulásában is visszaköszön: bár erőteljes volatilitás mellett folyik a búza kereskedése mind a chicagói, mind a párizsi tőzsdéken, a kukoricajegyzésekkel összehasonlítva az árakban szolidabb mozgásokat tapasztalhatunk.

Az ukrán kikötők újranyitása a búza globális exportpiacainak is segített „rendezni a sorait”, így a búza kiszállítása jelenleg is emelkedő ütemben zajlik a fekete-tengeri kikötőkön keresztül. Emellett a versenyképesség fenntartása érdekében az orosz importvámok folyamatosan csökkennek, így jelenleg az egyik legkedvezőbb árazással az orosz kenyérgabona rendelkezik a piacon.

Kijelenthető, hogy az idei magyar búzatermés mennyisége elegendő a belföldi szükséglet kielégítéséhez, sőt, akár exportra is kerülhet, még ha nem is jelentős volumenben. A piaci aktivitás kifejezetten alacsony: a malmok a betakarítás során igyekeztek megfelelő készleteket építeni, így vételi szándék részükről nem mutatkozik; az exportlehetőségek a jelenleg is hatályban lévő bejelentési kötelezettség miatt szintén limitáltak. A piaci szereplők véleménye szerint a búzapiac csendes maradhat akár egészen tavaszig is.

Reng Zoltán
Hungrana-vezérigazgató