Kulcsfontosságú teendőkre hívja fel az szarvasmarha-, juh-, és kecsketartók figyelmét a szaktárca, melynek segítségével a gazdálkodók számára a módosult uniós szabályok nem nehezítik, hanem egyszerűbbé teszik majd a kérelmezést.
Kiemelt faladatok a támogatások igénybevételéhez
Az Európai Bizottság novemberben hivatalosan elfogadta Magyarország KAP Stratégiai Tervét. Ez lehetővé tette a munka előrehaladását a közvetlen támogatásokat érintő nemzeti végrehajtási jogszabályok tervezetei tekintetében.
Az új rendszer zökkenőmentes indulása minden érintett közös érdeke, ezért fontos, hogy a szarvasmarha-, juh-, és kecsketartók már a rendeletek megjelenése előtt meg tudják kezdeni a felkészülést.
Az ENAR-ban szereplő adatok jogszabályban foglaltaknak megfelelő, naprakész vezetés
A 2023-ban kezdődő új támogatási időszakban az alább felsorolt állatalapú támogatási jogcímek kérelmezése tekintetében az állami intézményeknek előre kitöltött – ún. megszemélyesített – kérelmekkel kell ugyanis segíteni a gazdálkodókat az Egységes Kérelem benyújtására szolgáló elektronikus felületen. Ez eddig csak a területalapú beavatkozások vonatkozásában működött így.
2023-tól a kérelmek a következő jogcímekben kerülnek majd megszemélyesítésre:
– termeléshez kötött anyajuh tartása támogatása (az uniós forrásból és az átmeneti nemzeti támogatás keretében meghirdetett jogcímnél egyaránt);
– termeléshez kötött anyatehén tartása támogatása (az uniós forrásból és az átmeneti nemzeti támogatás keretében meghirdetett jogcímnél egyaránt);
– termeléshez kötött tejhasznú tehén tartása támogatása;
– termeléshez kötött hízott bika tartása támogatása;
– a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás;
-kis kérődző állatjóléti támogatás;
– a védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának in situ és ex situ megőrzése intézkedésekből a juh kecske és szarvasmarhafélékkel érintett részek.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy amikor az állattartó első alkalommal belép az Egységes Kérelem felületre, a Magyar Államkincstár rendszere felkínálja a gazdálkodóhoz köthető mindazon állatokat, amelyek a rendelkezésre álló adatok alapján potenciálisan megfelelhetnek az adott jogcím jogosultági feltételeinek. Ez az eljárás könnyíti a kérelmezést, csökkenti a hibázás lehetőségét, ezáltal hozzájárul a kérelmek minőségének javulásához.
A valóságnak megfelelő adatokkal akkor személyesíthetőek meg az állategyedek, ha az állatok nyilvántartására szolgáló hatósági adatbázisok – elsősorban az ENAR-ban – naprakész információkat tartalmaznak.
Szintén fontos, hogy az érintett hatóságok bár törekednek arra, hogy az állategyedekre vonatkozó bejelentések adatai mihamarabb bekerüljenek a központi adatbázisba, onnan pedig az Egységes Kérelem felületére, de egyes esetekben ez nem tud azonnal megtörténni. Így az Egységes Kérelmen esetlegesen még hiányzó ENAR bejelentések adataival a gazdálkodóknak adott esetben még ki kell egészíteniük a kérelmüket.
Új követelmény a szakszerű apaállat használata
A termeléshez kötött hízott bika támogatás megtartása a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv elfogadtatására irányuló, az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások során komoly veszélybe került.
A támogatási konstrukciómegtartását az Európai Bizottság ugyanis olyan új jogosultsági feltétel alkalmazásához kötötte, amely képes hosszú távú, gazdasági értelemben vett fenntarthatóság tekintetében pozitív hatásokat kiváltani. A megállapodás alapján, a jelenlegi feltételek változatlanul hagyása mellett új követelményként előírásra kerül a szakszerű apaállat használat is.
Annak érdekében, hogy a kérelem tárgyát képező hízott bika tekintetében igazolható legyen a szakszerű – központi lajstromszámmal (KPLSZ) ellátott – apaállat használata, szükségessé válik olyan adatok rögzítése is, amelyet a szarvasmarhák nyilvántartására vonatkozó jogszabály egyébként nem követel meg.
A további támogatási feltételek nem változnak, így a 2023. évi kérelmezés esetében ez azt jelenti, hogy azon állatok után igényelhető majd támogatás, amelyet 2022. április 1. és 2023. március 31. között vágtak le vagy szállították/exportálták.
Tekintettel arra, hogy ezen események egy része már megtörtént, az új jogosultsági feltétel teljesítésére történő felkészülés érdekében az alábbiakat javasolják az agrárminisztérium szakemberei:
– A Magyarországon született hízott bikák esetében szükséges gondoskodni a kérelmezett állat anyjához tartozó termékenyítések, vagy pároztatási események Termékenyítési Rendszerben (TER) történő rögzítéséről, illetve meggyőződni az állat fogantatási időszakában (születés előtt 275-300 nappal korábban) az érintett tenyészet szaporítási eseményeinek megfelelő dokumentálásáról.
– Amennyiben a gazdálkodó külföldről behozott állatra kíván támogatást igényelni, abban az esetben javasoljuk, hogy vegye fel a kapcsolatot azzal a tenyészettel, ahonnan az állat származik annak érdekében, hogy a kérelmezett állat apja, vagy vélelmezett apja beazonosítható, származása így igazolható legyen. Az okmányok hitelesítésében az érintett tenyésztő szervezetek közreműködését is lehet majd kérni.
A hízottbika támogatásban kérelmezett hímivarú szarvasmarhák tekintetében az apaállatok KPL számának ellenőrzéséhez elérhető a 1452-es kódszámú származási adategyeztető. Ebben az egyed szintű lekérdezésben azon hazai vagy külföldről beérkezett szarvasmarhák adatait lehet lekérdezni, amelyek jelenleg a termelő tenyészetében tartózkodnak, vagy ott valaha megfordultak.
A lekérdezés azonosítást követően az alábbi elérhetőségek vehetők igénybe:
NÉBIH Ügyfélprofil Rendszere
ENAR – Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer
Forrás: AM/Sajtóközlemény
