A precíziós szervestápanyag-utánpótlás alapanyagbázisa a hatályos jogszabályi környezet tükrében

A precíziós gazdálkodásban alaptrágyaként felhasználható termésnövelő anyagok, legfőképpen a szerves trágya és talajkondicionáló készítmények alapanyagbázisa igen színes palettát ölel fel, hiszen az állattartásból származó istállótrágya, hígtrágya szilárd fázisa mellett a mezőgazdasági biogázüzemekből származó erjesztési maradékanyagokra, takarmány- és élelmiszeripari feldolgozásból származó technológiai iszapokra, melléktermékekre egyaránt számíthatunk.

Hulladék vagy melléktermék?

Teljes joggal merül fel a kérdés, hogy a felhasznált alapanyag hulladéknak vagy mellékterméknek minősül? A 2012. évi CLXXXV. törvény szerint a hulladék definíciója a következő: „bármely anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles”, azaz feleslegessé válik, a szokásos ipari gyakorlat szerinti feldolgozása nem lehetséges. Ezzel szemben a melléktermék minősítés az alábbi feltételek együttes teljesülése mellett nyerhet megerősítést:

• további felhasználás biztosított,
• az előállítás, termelési folyamat szerves részeként keletkezik,
• közvetlenül felhasználható,
• környezet- és humánegészségügyi szempontból nem jelent kockázatot,
• további használata jogszerű, felhasználása valamennyi hatályos jogszabálynak megfelel.

A precíziós gazdálkodásban alaptrágyaként, fejtrágyaként felhasználható termésnövelő anyagok: szilárd és folyékony szerves trágya, talajkondicionáló készítmények előállítása többféle módon történhet:

• eredeti állapotban, azaz fizikai vagy kémiai tulajdonságainak módosítása nélkül felhasznált és forgalombahozatali engedéllyel rendelkezik: erre talán az egyik legjobb példa a folyékony szerves trágya kategóriában jegyzett vinaszalapú készítmények.
• Víztelenítéssel, kondicionálással: az alapanyag konzisztenciája, kiszórhatósága jelentősen javul.
• Komposztálással, melynek műszaki követelményeit a 23/2003 (XII. 29.) KvVM-rendelet szabályozza.
• Szárítással, amely nélkülözhetetlen technológiai eleme a pelletálásnak, granulálásnak, illetve a szárított szerves trágya készítményeknek.
• Pelletálással, granulálással: megfelelő technológiai megoldás biztosítja azt, hogy az adott termésnövelő anyag vetéssel egy menetben, starter trágyaként hasznosuljon a szántóföldi növénytermesztésben.

A termésnövelő anyag előállítása a hatályos egységes környezethasználati engedélyben foglaltak szerint telephelyen belül is megvalósulhat, illetve lehetőség van arra, hogy a telephelyről kikerülő alapanyag akár egy szomszédos telephelyen más biomassza-alapanyaggal vagy adalékanyaggal keverve nyerje el végleges formáját. Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályait a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet tartalmazza, amely keretirányelvnek minősül.

Az egységes környezethasználatiengedély-köteles, a termésnövelő anyagok előállításához kapcsolódó tevékenységek a következők lehetnek:

• biológiai,
• fizikai-kémiai kezelés.

Érdemes néhány szót ejteni kutatás-fejlesztési projekt keretében megvalósuló, hulladékgazdálkodási tevékenységről: kísérleti komposztálás megvalósítása, pelletálás, kierjedt folyadékfázisú maradékanyag-feldolgozás megvalósítása üzemen, telephelyen belül. Ez a tevékenység engedélyköteles, erre jó példaként szolgál a mezőgazdasági biogázüzemekben keletkező állati és növényi hulladék anaerob kezeléséből származó folyadék, kirothasztott anyag felhasználása, feldolgozása, termésnövelő anyaggá alakítása.

Jelen tevékenység megvalósításának alapfeltétele a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság felé engedélykérelem benyújtása az alábbi követelmények és szempontok alapján:

• biztosítani kell a hulladék környezetvédelmi szempontoknak megfelelő kezelését,
• a szeparátorról lekerülő szilárd fázis csak zártan gyűjthető és szállítható komposztáló- vagy feldolgozótérre,
• szükséges a megvalósítandó tevékenységet részletezni,
• milyen tervezett kapacitással számolnak a felhasznált alapanyag: hulladék, melléktermék és a tervezett kísérleti készítmény vagy termékre vonatkozóan,
• előzetes anyagmérleg-számítás,
• a tevékenység során keletkező légszennyező anyagok: gáz, por emisszió becslése, s annak minimalizálása érdekében milyen műszaki megoldást, beavatkozást terveznek, alkalmaznak,
• csurgalékvíz gyűjtése, porleválasztás, biomassza anyag takarása. A szerves hulladékok, melléktermékek kezelésének, feldolgozásának rövid, áttekintő jellegű megvilágítása után eljutottunk a termésnövelő anyagok felhasználásához, forgalmazásához.

A termésnövelő anyagok felhasználását és forgalmazását egymással párhuzamosan a következő rendeletek szabályozzák:

• 36/2006 (V. 18.) FVM-rendelet hazai szinten,
• 2019/1009 rendelet az uniós termésnövelő anyagokról, az Európai Unió teljes területén.

Az uniós termésnövelő anyagokat szabályozó rendelet lehetőséget biztosít arra, hogy a készítmény az adott tagállam minősítőszervezete által valamennyi EU-tagállamban felhasználhatóvá váljon külön nemzeti szintű engedélyeztetés nélkül. Mivel rengeteg szakmai publikáció és vélemény kapott nyilvánosságot az elmúlt években, hónapokban az uniós termésnövelő anyagok kapcsán, ezért inkább a kevésbé népszerű folyékony szerves trágya kategóriáról hadd ejtsek néhány szót.

Ebben a kategóriában amellett, hogy nyilvánvalóan folyékony halmazállapotot követel meg, megkülönböztetünk egy, illetve egynél több elsődleges makroelemet tartalmazó készítményt. A folyékony szerves trágyának legalább 5% szervesszén-tartalommal kell rendelkeznie.

A cikk elején már érintettem, hogy a vinasz típusú termékek megfelelnek ennek a követelménynek, de mi a helyzet a mezőgazdasági biogázüzemi kierjedt fermentlével, milyen összetétellel kell rendelkeznie:

• 1 tonna fermentlé összes szervesanyag-tartalmának el kell érnie a 10 tömeg %-ot (összes szerves anyag × 0,56 = szerves-C),
• egy garantált elsődleges makroelem esetén: 1 tonna fermentlére vonatkoztatva 20 kg N,10 kg foszfor-pentoxid vagy10 kg kálium-oxid,
• egynél több garantált elsődleges makroelem esetén: 1 tonna fermentlére vetítve 10 kg N, 10 kg foszfor-pentoxid vagy 10 kg kálium-oxid.

A fent jelölt, megkövetelt koncentrációk mintegy 5-10-szeresei a mezőgazdasági biogázüzemi fermentlevek szeparálás nélküli kierjedt maradékanyagokra jellemző értékekhez viszonyítva. A termésnövelő anyagok engedélyeztetésének szerves részét képezheti a hozzá kapcsolt iparjogvédelmi oltalom, amelynek egyik legmárkásabb képviselője a szabadalom. A termésnövelő anyag – legyen az szerves trágya, szerves-ásványi trágya, talajkondicionáló készítmény vagy talajjavító anyag – előállítását szolgáló eljárás szabadalmi oltalomban részesülhet. Ez azért jelenthet piaci versenyelőnyt, mivel a szabadalom nemzeti, közösségi és világviszonylatban védettséget biztosíthat a szellemi terméknek, illetve az eljárás az előbb említett léptékekben hasznosíthatóvá válik piaci szereplők számára jogdíj megfizetése ellenében.

Végül, de nem utolsósorban egy gyors szabadalmi kutatást végeztem a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal publikus iparjogvédelmi adatbázisa segítségével, amely nem jelentett mást, mint az alábbi kulcsszavak segítésével felderítettem azokat a szabadalmakat, melyeket 2010. január 1. – 2022. december 11. között jelentettek be:

• szerves trágya: 9 db,
• talajkondicionáló anyag: 6 db,
• trágya: 40 db,
• precíziós gazdálkodás: 1 db találmány,
• növénytáplálás: 2 db,
• talajjavítás: 4 db,
• biomassza: 107 db,
• talajtrágya: 4 db.

A hazai agrárinnováció egyik fontos indikátora a bejelentett és végleges oltalommal rendelkező szabadalmak száma, amely reményeink szerint emelkedő tendenciát fog mutatni az elkövetkező 7–10 év során.

Szolnoky Tamás
okleveles környezetgazdálkodási agrármérnök
GRANOFARM EIP AGRI innovációs operatív csoport