fbpx

Svédcsavar

Írta: Szerkesztőség - 2017 február 17.

Svédország korrekt kereskedelmi partnerünk. Az évtizedekre visszanyúlóan színvonalas és prosperáló agrárpiaci kapcsolat megbecsülendő érték, annál is inkább, mivel a svédek elsősorban a feldolgozott mezőgazdasági termékeink iránt vevők. Exporttermékeink magas hozzáadott érték tartalma révén a svéd piaci exportunk a magyar munka magasabb szintű hasznosulását eredményezi.

Svédország korrekt kereskedelmi partnerünk. Az évtizedekre visszanyúlóan színvonalas és prosperáló agrárpiaci kapcsolat megbecsülendő érték, annál is inkább, mivel a svédek elsősorban a feldolgozott mezőgazdasági termékeink iránt vevők. Exporttermékeink magas hozzáadott érték tartalma révén a svéd piaci exportunk a magyar munka magasabb szintű hasznosulását eredményezi.

Széles exporttermék kínálatunkon belül növekvő pályán mozog a hús- és húskészítmények, a tejtermékek, kiváltképp a sajtok, a gabona alapú termékek, a cukorkák, a fagyasztott és hagyományos módon tartósított zöldségek és gyümölcstermékek, a magyar borok, valamint a háziállat (kutya, macska) tápok kivitele. Agrárexportunk dinamikus fejlődésére utal, hogy míg a teljes agrárkivitel 2016 januárja és októbere között alig 2%-kal bővült, addig a svédországi kivitelünk közel 12%-kal nőtt. Agrárexportunk növekedési pályán tartására esélyt kínál Svédország éghajlati kitettsége és a mezőgazdasági terület relatíve szerény volta.

A hazánknál négy és félszer nagyobb Svédországban hozzávetőlegesen annyian élnek ma, mint nálunk, így a népsűrűség igencsak alacsony. A benépesültség szerény voltát csak fokozza, hogy a lakosság 86%-a városokba tömörült, így a vidéki népsűrűségi ráta az egyik leggyengébb a világon. Nem a véletlen műve tehát, hogy a rendkívül magas, közel 70%-os erdősültségű országban mindössze 7,5%-ot tesz ki a mezőgazdasági művelés alá vont terület nagysága (nálunk 58%-os), így a mezőgazdaság GDP-hez való hozzájárulása alig éri el az 1,7%-ot.

Értelemszerű, hogy Svédország élelmiszerimportra szorul, hiszen a szükséglet növekedésével a termelés nem képes lépést tartani, jóllehet árpát, búzát, cukrot, húst és tejterméket maga is elő tud állítani. A mostoha természeti körülmények, a relatíve kis mezőgazdasági területtel párosulva igencsak korlátozzák az önellátási fok javítására irányuló agrárpolitikai törekvéseket. Nemcsak a népélelmezés szempontjából nélkülözhetetlen termények, hanem a zöldség-, gyümölcskultúrák esetében is deficites az ország, borszőlő pedig egyáltalán nem termelhető ezeken a sarkkör közeli területeken. Ebből adódik, hogy exportkínálatunkból nem hiányozhatnak a friss- és feldolgozott zöldségek, valamint gyümölcstermékek, de svéd piaci kivitelünkben a hús- és hústermékeken túl a magyar borok is egyre fontosabb szeletet képeznek.

Általános svéd kondíciók

A relatíve gyenge, 0,81%-os népszaporulati ráta következményeként az ország évtizedek óta képtelen az önreprodukcióra, így munkaerőhiánnyal küzdve a bevándorlók, illetve gazdasági, politikai menekültek célpontjává vált. A jobb élet reményében útra kelő néptömegek számára ma is fontos végcél Svédország. Irigylésre méltó életszínvonal, szociális biztonság és kiemelkedően jó egészségügyi ellátást jelent különleges vonzerőt még ma is a bevándorlók számára. Nem különösebben meglepő tehát, hogy a svéd népesség több mint egyharmada ma már bevándorlókból áll. Számottevő az egykori Jugoszláviából származók nagyságrendje, a finnek, a dánok, a norvégok, a görögök és a törökök jelenléte, sőt ebben a körben már a másod és harmadgenerációs állampolgárok is jelentős nagyságrendet képeznek.

Megjegyzendő, hogy a magyarok számára is fontos kivándorlási célként lebegett Svédország, különösen a „fejlett szocializmus” idején, de azt követően is sok magyar telepedett le ebben a zord éghajlatú országban. Komoly vonzerővel bírt sokáig a magyarok számára is, az innen nézve tejjel, mézzel folyó, államkapitalista Kánaán. Hozzá kell tenni azonban, hogy egykoron, a 150 évig tartó török rabiga alól szabadult országunkba, a svábok letelepítésével egy időben svéd családok is vándoroltak, megélhetést keresve Magyarországon. Szomorú tanúbizonysága ennek a jelenségnek a napokban elhunyt, a 100. születésnapját pár nappal túlélő, 1916-os születésű, tíz évig a Gulágon raboskodó, a szovjet büntetőtáborok poklát megjáró, karizmatikus egyéniségű Olofsson Placid atya, akinek a családja Svédországból települt egykoron, megélhetést és egzisztenciát keresve és találva Magyarországra. A jelenlegi folyamatok inverzére is volt tehát a múltban példa. A most is zajló bevándorlási hullámmal főleg a magukat szírnek, afgánnak, pakisztáninak és észak-afrikainak valló migránsok sokasága érkezik Svédországba. A svéd őslakosság zöme (87%-a) luteránus, de a bevándorlási hullám következtében átrajzolódik a vallási térkép, a megerősödött muzulmán kisebbség ma már megköveteli a vallási tolerancia magasabb szintre emelését, az őslakosok vallási jelképeinek háttérbe szorítását, ami a társadalmi kohézió gyengüléséhez vezethet. Tavaly különösen a nagy vallási ünnepek közeledtével váltak egyre élesebbé ezek a belső viták. Erre alapoztak ugyanis azok, a napjainkban egyre komolyabb publicitást nyert civilszervezeti vélemények, melyek szerint a svéd őslakosoknak kellene alkalmazkodniuk a bevándorlókhoz és nem fordítva. Konkrétabban fogalmazva a tősgyökeres svédeknek meg kell tanulniuk integrálódni az újonnan érkező bevándorlók közé. A bevándorlók ugyanis úgymond „friss kultúrát hoznak a régi svéd kultúra felfrissítésére”. „Itt az idő, hogy felismerjük: „új” svédek fogják feltölteni a kulturális vákuumot nyelveikkel és szokásaikkal. Ezt pozitív erőként kell értelmeznünk. Itt nemcsak az „új” svédeknek kell integrálódniuk, hanem a tősgyökereseknek is.”

Svédország korrekt kereskedelmi partnerünk. Az évtizedekre visszanyúlóan színvonalas és prosperáló agrárpiaci kapcsolat megbecsülendő érték, annál is inkább, mivel a svédek elsősorban a feldolgozott mezőgazdasági termékeink iránt vevők. Exporttermékeink magas hozzáadott érték tartalma révén a svéd piaci exportunk a magyar munka magasabb szintű hasznosulását eredményezi.

Gazdasági körkép

A svéd gazdaság motorja az ipar. Az ipar növekedési rátája 2016-ban meghaladta a 4,2%-ot, felfelé húzva a svéd gazdaság növekedés átlagos ütemét, mely az utóbbi három évben rendre 2,4-, 4,2-, végül 3,6%-os növekedést mutatott. A Bruttó Hazai Termék (GDP) szerkezetében a már említett 1,7%-os mezőgazdaságon kívül az ipar a nemzetközi standardokat meghaladó szintet (34,2%-ot) képvisel, míg a szolgáltatás 64%-ot képez. A munkatermelékenység magas színvonalára utal, hogy a munkaerő lekötés tekintetében – GDP-beli arányához képest – az iparban, az aktív foglalkoztatottak mindössze 12%-a, a szolgáltatásban pedig 86%-a található, amit a mezőgazdaság 2%-os munkaerő lekötése egészít ki.

Ilyen magas munkatermelékenység mellett kissé meglepő, hogy a munkanélküliségi ráta a mienkénél is magasabb, 2016-ban 6,9%-ot tett ki, ami feltehetően a bevándorlók nagy számának munkaerő piacra gyakorolt negatív hatására vezethető vissza. A svéd gazdaság GDP nagyságrendje 498 milliárd dollárnyi (a magyar GDP duplája), melyhez a GDP arányos eladósodottság mértéke az Uniós átlag alatti, mindemellett csökkenő tendenciát követve, 2015-ben mindössze 41,4%-os volt. Az inflációs ráta rendkívül alacsony, mindössze 0,8%, amihez az alapkamat 0%-os szintje társul, meghazudtolva minden klasszikus közgazdasági okoskodást, mely szerint a gazdaság egészséges növekedéséhez, serkentéséhez egy alacsony szintű pénzromlás elengedhetetlen feltétel.

A svéd költségvetés szuficites és az ország külkereskedelmi mérlege is többletes. A jórészt ipari termékekre és szolgáltatásokra alapozott 147,3 milliárd dolláros svéd exporttal szemben 12 milliárd dollárral kisebb, 134,9 milliárd dollárt kitevő az import. A svéd export gerincét a gépek és berendezések (35%), járművek, papíripari termékek és faáruk, valamint a méltán világhírű acélipari termékek adják. Csak felütés szintjén érdemes megemlíteni, hogy igen jelentős a svéd működő tőke magyarországi szerepvállalása is. Példaként ide kívánkozik az ún. Grippen Szerződés, melynek nyomán a svédek nemcsak a magyar légierő megteremtésében és korszerűsítésében játszottak szerepet, hanem a Szerződés nyomán jelentős alkatrészgyártás is megvalósult Magyarországon, sőt egyes élelmiszertermékeink piaci pozíciója is erősödött a svéd piacon. Emellett a Volvo buszok hazai közlekedésfejlesztésében játszott szerepe sem elhanyagolható, de említésre méltó a svédek hazai telekommunikáció fejlesztésében játszott szerepe is.

Svéd piaci agrártermék külkereskedelmünk

Svéd piaci agrárexportunk növekedési trendjét ugyan a 2008-2009-es pénzügyi, gazdasági válság ideiglenesen megtörte, de 2009-et követően dinamikus piacbővülés jegyei mutatkoznak a svéd piacon. Exportunk dinamikusabban fejlődött idáig, mint az import, így a külkereskedelmi mérleg 2000 óta töretlenül pozitív, sőt dinamikusan javuló.

(KSH adatok alapján)

A 2016-os 1-10. havi agrár-külkereskedelmi adatok is a korábbi pozitív trend folytatódását ígérik, hiszen az exportunk 11,5%-kal, a kereskedelmi mérlegtöbblet pedig 5%-kal javult.

Exportszerkezetünk a legfrissebb adatok tükrében

Agrárkivitelünk igen erőteljesen fókuszál a hús- és hústermékek, a tejtermékek, a zöldség és gyümölcstermékek, a magasan feldolgozott élelmiszerek és az italok, kiváltképp a magyar borok termékcsoportjaira. A léptékek és a növekedési erély beszédes képet festenek a svéd piaci exportunk 2016-os, 1-10 havi alakulásáról:

Élő állatok tekintetében a 70-ről 120 ezer euróra bővülő, 72%-kal növekvő exportunkon belül a két és félszeresére bővülő élősertés állomány, a közel kétszeresére növekvő naposcsibe export és a 40%-kal növekvő élő hal export emelhető ki.

A hús- és hústermékek, valamint vágási melléktermékek 364-ről 518 ezer euróra bővülő 42%-kal növekvő exportja mögött kiváltképp a belsőségek és vágási melléktermékek több tízszeres bővülése emelhető ki, mindamellett hogy mintegy 80%-kal nőtt a baromfi hús kivitelünk és megháromszorozódott a marhahús exportunk, másfélszeresére nőtt a halhús kivitelünk is.

A mintegy 1,2 millió eurós tejtermék exportunk zömét sajt és túrókivitel és tejsavó export alkotja. Friss és fagyasztott zöldség exportunk a 4-5 milliós nagyságrend között mozog. Jelentős nagyságrendet, 5 millió eurót meghaladó tételt képez továbbá a 16%-os piacbővülést mutató –húsból, halból készült ételek- termékcsoportja, a 20%-kal bővülő, 5,5 millió eurót meghaladó tételt képező zöldségkonzervek termékcsoportja, melyen belül a csemegekukorica viszi a prímet. A 12%-kal bővülő, 8 millió eurós nagyságrendet mutató levesporok, fűszerkeverékek együttese és az ugyancsak 8 millió euró feletti tételt képező állati tápok (kutya, macska eledel) termékcsoportja is fajsúlyos tételeket képez a svéd piaci magyar agrárexportban, csakúgy, mint a 2,3 millió eurós, 60%-kal bővülő magyar borexport is.

Svéd piaci agrárexportunk főbb szerkezeti elemei (2015-2016. 1-10 hó)

Export, 2015. 1-10.

(euró)

Export, 2016.1-10.

(euró)

Változás (%)

(euró)

Élő állatok 70.1976 120.952 172,4
Hús- és vágási melléktermékek 363.885 518.191 142,4
Tejtermékek 1.078.117 1.192.363 110,6
Zöldségek 5.620.573 4.060.783 72,2
Gyümölcsök 8.304.618 8.074.417 97,2
Gabona 243.919 439.957 180,4
Hús és halételek 4.414.288 5.121.852 116,0
Gabona alapú termék 2.630.449 3.050.344 116,0
Tartósított zöldségek 4.631.394 5.562.623 120,1
Levesporok, mártások, élesztő 7.461.985 8.323.361 111,5
Italok 1.649.863 2.498.836 169,6
Ebből: bor 1.452.345 2.317.026 159,5
Állati tápok 5.490.389 8.772.510 159,8
Összesen: 47.562.300 53.048.500 111,5

Exportsikereink láttán talán indokolatlannak tűnő felvetés, de megkockáztatható, hogy a svéd piaci exportlendület jövőbeni megalapozása érdekében nem lenne érdektelen a svéd etnikai helyzet változására reflektáló, testre szabott külpiaci politikát követnünk.

Összeállította: Szabó Jenő