Támogatható területek: táblaszegély, erózióvédelmi sáv…

A korábbiakhoz képest jelentősebb szerepet kapott az új Közös Agrárpolitikában (KAP) a fenntarthatóság, ugyanakkor a magyar kormány a nemzeti társfinanszírozás mértékének emelésével arra törekedett, hogy egyensúlyba kerüljenek a környezeti és versenyképességi szempontok – mondta előadásában Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára egy gazdafórumon.

Nem termelő terület vagy tájképi elem

Az agrárgazdaság 2023-2027 közötti támogatási feltételrendszer kapcsán több fontos – az Európai Unió által előírt – változásra fel kell készülnie a magyar gazdáknak az a 2027-ig tartó időszakban. A Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapotra (HMKÁ) vonatkozó előírások alapján – néhány kivételtől eltekintve, például aki 10 hektár alatti szántóterületen gazdálkodó, vagy akinek területeinek legalább 75%-ban állandó gyep van – minden gazdálkodónak kötelező lesz a szántóterületének bizonyos részét nem termelő területként vagy tájképi elemként fenntartani.

A különböző tájelemek (a táblaszegély, az erózióvédelmi sáv, a fás-cserjés sáv, a szántóföldi művelés alatt nem álló vízvédelmi sáv vagy a kis vizes élőhely) támogatható terület, de megőrzése kötelező az elszámolás évében (HMKÁ előírásnak a teljesítése). Feltétel, hogy a tábla legfeljebb 50%-át foglalhatja el, akkor is, ha több tájelem van a táblán, és akkor is, ha a 0,25 hektáros támogathatósági küszöb alatt van.

A fenntartás kapcsán kulcs a szántó mérete

A nem termelő terület vagy tájképi elem kötelező fenntartása kapcsán a gazdaság összes szántóterületének méretéhez viszonyítva két lehetőség választható majd. Az első szerint a szántóterület legalább 4%-ának megfelelő területet kifejezetten nem termelési célú területként vagy tájképi elemként kell fenntartani – ebbe beleértve a parlagon hagyott földterületet is. A második lehetőség pedig az, hogy a szántóterületének legalább 7%-ból legalább 3%-ban tartson fenn parlagon hagyott területet vagy nem termelési célú tájképi elemet, a fennmaradó 4%-nak megfelelő területen tájképi elem, parlag, ökológiai másodvetés, vagy nitrogénmegkötő növény is lehet.

Erre az évre az unió még lehetővé teszi, hogy a parlagterületet akkor is elszámolhassa a termelő a HMKÁ teljesítésébe, ha azon szántóföldi növénykultúrát termeszt (kivéve kukoricát és szójababot, amit az Európai Bizottság nem engedélyezett).

Forrás: AM/Sajtóközlemény
Összeállította: Barna Ferenc