Nem termelő területek és tájképi elemek

2023-tól több érdemi változás várható a területalapú támogatási rendszerben az uniós szabályozás szigorodása és változása okán.

A mezőgazdasági terület tekintetében kötelezően fenntartandó nem termelési célú területekre és tájképi elemekre vonatkozó várható előírásokra hívja fel a figyelmet Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára közösségi oldalán.

Egy összetett és odafigyelést igénylő előírás-csoport

Az államtitkár a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) rendszerének egyes csomagjait bontotta ki egy-egy posztjában, utoljára a 8. „Nem termelő területek és tájképi elemek minimálisan előírt aránya szántóterületeken/valamennyi a tájképi elemek megőrzése” című rendszer-csoportot bontotta ki, dolgozta fel.

Alapszabály:
1. a gazdaságok szintjén (kivéve a 10 hektár alattiakat és a lentebb részletezettek) a szántóterület legalább 4%-át nem termelő elemként (beleértve a parlagon hagyott földterületeket is), vagy
2. a gazdaságok szintjén a szántóterület legalább 7%-át nem termelő elemként (szintén beleértve a parlagon hagyott földterületeket, a növényvédő szerek használata nélkül termesztett köztes növénykultúrákat illetve nitrogénmegkötő növényeket)

kell fenntartani azzal, hogy szántóterület legalább 3%-a parlagon hagyott földterület, nem termelő elem kell, hogy legyen.

Nem termelő elemnek minősül:

– a nem termelési célú területek;
– a tájelemek;
– a védett tájkép elemek.

Az előírás 2023. évre vonatkozó betartása alóli uniós mentesség van arra a szabályra nézve, hogy ha a gazdálkodó az előzőekben részletezett, valamely százalékos arány teljesítéséhez parlagon hagyott területet is tervez bejelenteni 2023-ban, azt akkor is beszámíthatja ennek a HMKÁ-előírásnak a teljesítésébe, ha azon az egyébként parlagon hagyni tervezett területen mégis termeszteni fog szántóföldi növénykultúrát (kivéve kukorica és szójabab).

A fenti alapszabály alkalmazása alól kivételt képez:

• a legfeljebb 10 hektár szántóterülettel rendelkezők;
• a támogatható mezőgazdasági terület több mint 75%-a állandó gyepterület;
• a szántóterület több mint 75%-át gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény termesztésére, parlagon hagyott földterületként, hüvelyes növények termesztésére vagy e célok közül többre is használják.

Fogalommeghatározás

Védett tájkép elemek: a magányosan álló fa, fa- és bokorcsoport, terasz, gémeskút, kunhalom, kis tavak. Ezek támogatható területek, megőrzésük kötelező és bárhol lehetnek a szántóterületen belül.

Tájelemek: táblaszegély, erózióvédelmi sáv, fás-cserjés sáv, nem termelő beruházás keretében szántóföldön létrehozott erózióvédelmi létesítmény, szántóföldi művelés alatt nem álló vízvédelmi sáv, kis vizes élőhely. Támogatható területek, ha elszámolják HMKÁ 8. csoportban foglaltak teljesítésébe. Megőrzése kötelező abban az évben, amelyikben el kívánja számolni a gazdálkodó. A tábla legfeljebb 50%-át foglalhatja el, akkor is, ha több tájelem van a táblán és akkor is, ha a 0,25 hektáros támogathatósági küszöb alatt van.

Táblaszintű elemek: parlagon hagyott földterület, ökológiai jelentőségű másodvetés, nitrogénmegkötő növénnyel bevetett terület. Ezekre az eddig ismert zöldítési szabályok érvényesek.

Az inváziós növényekre és a veszélyes gyomnövényekre nagyobb figyelmet kell fordítani:

• bármely tájelemként vagy védett tájképi elemként megjelölt objektumon a termelőnek meg kell akadályozni az inváziós növények és a veszélyes gyomnövények megtelepedését;
• a védekezés során minden olyan eszközt alkalmazni lehet/kell, amely a hatályos természetvédelmi és növényvédelmi szabályok alapján elvárható;
• a veszélyes és inváziós gyomok jelenléte automatikusan nagymértékű, súlyos gyomosságnak felel meg, mely a vizsgált támogatási évben kizárja a területet a támogathatóságból.

Korlátozó előírás, hogy fát, bokrot és sövényt a március 1. és augusztus 31. közötti költési és fiókanevelési időszakban nem lehet kivágni.