A fenntartható mezőgazdasághoz és a minőségi élelmiszerek előállításához kapcsolódó technológiák a gazdálkodók és a fogyasztók körében egyaránt nagy támogatást élveznek. A mezőgazdasági termelés intenzívebbé válása és a mezőgazdasági termelékenység növelése az elmúlt 50 évben lehetővé tette, hogy az európai gazdák minden korábbinál nagyobb mértékben tudják növelni az árutermelést. Az 1960-80-as évek zöld forradalmának újdonságai óta azonban az ágazatban az innováció lassuló tendenciát mutat, miközben új kihívások kerülnek előtérbe.
A globális termelékenység nem tudja kielégíteni a növekvő népesség élelmiszerigényét
A Globális Mezőgazdasági Termelékenységi (Global Agricultural Productivity – GAP) Index™ 2018-ban már ötödik éve mutatta ki, hogy a globális termelékenység növekedése „nem gyorsul elég gyorsan ahhoz, hogy kielégítse a növekvő népesség élelmiszer-, takarmány-, rost- és üzemanyagszükségletét”. Az élelmiszer-ellátási lánc valamennyi résztvevője meg van győződve arról, hogy a jelenlegi rendszeren változtatni kell, és egyre nagyobb hangsúlyt kell kapjon az innováció és a fenntarthatóság. A kutató-fejlesztő cégek törekednek a növényvédelem minden területén olyan új hatásmechanizmussal rendelkező hatóanyagokkal megjelenni, melyek lehetővé teszik a rezisztencia kialakulásának lassítását, ami az agráriumban dolgozók közös érdeke.
A kultúrnövények legnagyobb gazdasági kárt okozó betegségeinek nagy része gombás fertőzésekre vezethető vissza, eltérően az állatoknál és embereknél tapasztalható egészségi problémáktól, melyekért általában a különböző baktériumok és vírusok tehetők felelőssé. Ezért a növényvédelemben kiemelt fontossága van a gombafertőzések elleni megelőző- és gyógyító kezeléseknek.
A gombaölő szer kutatás korszakai
A gombaölő szerek, a hatóanyagok és molekulacsoportok kutatása több évtizedre nyúlik vissza. A gombaölő szerek egyik legrégebben használt anyaga a réz, mely a mai napig fontos szerepet játszik főként a kertészeti növények peronoszpóra és bakteriális fertőzés elleni kezelésében. A rézvegyületek használatának egyik fő előnye, hogy hosszú idejű alkalmazásuk esetén sem alakul ki a gombákban rezisztencia, viszont túlzott alkalmazásuk számos egészségügyi kockázattal jár. Ez is az oka annak, hogy az Európai Unió növényvédő szerekkel kapcsolatos szigorításai szabályozzák az egységnyi területen felhasznált réz mennyiségét is. A másik fontos régi gombaölő szer a kén, főleg a lisztharmat fajok ellen nyújt védelmet, emellett atkagyérítő hatással is rendelkezik. A korlátok ellenére mind a réznek, mind a kénnek megvan a megfelelő helye, ökológiai termesztésben máig engedélyezett ezen termékek használata.
A kémia és biológia fejlődésével elindultak a kutatások a különböző összetett szerves vegyületek irányában. Ennek következményeként az 1940-es évektől jelentek meg sorra különböző hatóanyagcsoportok, melyek kontakt hatásúak voltak, azaz a lepermetezett felületet ugyan meg tudták védeni, azonban, ha pl. a levélfonák nem kapott permetlé fedést, akkor megtörténhetett a fertőzés.
Az 1960-es évek végétől megjelenő morfolin és triazol típusú gombaölő szer hatóanyagok már felszívódó hatással is rendelkeztek és addig nem tapasztalt védőhatást voltak képesek produkálni. Ezek a gombaölő szerek már képesek a le nem permetezett növényi részekbe is eljutni és védelmet kialakítani. A triazolok széles hatásspektrumának köszönhetően számos fontos gombabetegség kialakulása akadályozható meg, nem véletlen, hogy az 1980-as évektől egészen napjainkig újabb és újabb anyagok jelennek meg ebben a hatóanyagcsoportban.
Az 1996-ban megjelent strobilurinok hatalmas minőségi lépést jelentettek a kutatás-fejlesztésben, sajnos azonban a hatóanyagcsoport ellen Európa több országában kialakult a rezisztencia, pl. a szőlő lisztharmat esetében. Mindazonáltal a hazai növényvédelemben továbbra is hatékonyan használhatók.
Az SDHI hatásmechanizmussal rendelkező karboxamidok 2003-ban jelentek meg, a csoport tagjai között kiváló, jól használható hatóanyagok találhatók.
Új korszak
Azóta egy majdnem 20 éves csend következett a fejlesztésben, melyet 2022-ben a Corteva Agriscience nemzetközi kutató-fejlesztő vállalat tört meg a pikolinamid hatóanyagcsoport kalászos növénykultúrákban való megjelentetésével. Az új kémiai csoport első tagja, az Inatreq™ teljesen új hatásmechanizmussal rendelkezik, mely egyedülálló a kalászosok gombaölő szerei között. Az új hatóanyag természetes eredetű, egy talajban élő Streptomyces faj, gombaölő hatású terméke, mely kiemelkedő aktivitással rendelkezik. Az Inatreq™ egyedi hatáshelye révén képes a más hatóanyagokra toleráns, vagy rezisztens kórokozók elpusztítására, széles hatásspektruma lehetővé teszi a legfontosabb gabonabetegségek elleni hatékony védelmet.
A 2022 novemberében engedélyt kapott Queen™ gombaölő szer tartalmazza az új fejlesztésű Inatreq™ hatóanyagot protiokonazollal kombinációban, így csökkentve a rezisztencia kialakulásának lehetőségét. A Queen™ a szabadalmaztatott új technológiájú, i-Q4 formulációval kerül forgalomba, mely kiemelkedően jó tapadást, csaknem 100%-os levélfedettséget, rendkívül gyors esőállóságot nyújt a felhasználónak.
A Corteva a jövőben is úttörő kíván lenni az új hatóanyagok kutatásában és fejlesztésében, hogy az újonnan felmerült problémákra megoldást találjon a gazdálkodók számára. Magyarországon a vállalat szegedi kutató-fejlesztő állomásán dolgozó növényvédőszer munkacsoportja továbbra is új hatóanyagok, termékek, valamint csávázási technológiák és biológiai növényvédelmi megoldások kifejlesztésére koncentrál kiemelten, melyeket széleskörű szántóföldi kísérletekben is tesztel. A gazdálkodók új kihívásainak kezeléséhez a vállalat folyamatosan fejleszti technológiáit és továbbra is élen jár az eredményes kutatásban.
Szerző: Bálint Sándor
Gombaölő- és rovarölőszer termékmenedzser
Corteva Agriscience
