Miért fontosak a talajbaktérium–növény kapcsolatok a mezőgazdaságban?

Manapság egyre több szó esik termőtalajaink állapotáról. Sok mezőgazdasági szakember kongatja a vészharangot, hogy az agrárium veszélybe kerül a termőtalajaink leromlása miatt, amihez hozzájárul a csökkenő talajélet. De mi is ez a talajélet, és miért gyakorol ilyen fontos hatást a termőtalajra?

A talajban élő, növényeket támogató baktériumok

A talajélet a talajban található élőlények sokaságát jelenti, amelybe a földigilisztától a gombákig nagyon sok minden beletartozik. A mezőgazdasági termelés szempontjából viszont kiemelt csoportot alkotnak a talajbaktériumok, melyeknek jelentős része szoros, szimbiotikus kapcsolatot ápol a növényekkel; ezeket nevezzük növénynövekedést serkentő talajbaktériumoknak (angol nevük rövidítése szerint PGPR-nek). Ahogy a mikorrhizagombák, úgy a PGPR-baktériumok is nagyon fontos szerepet töltenek be a növények életében. A növények gyökereiken keresztül ún. gyökérváladékot (pl. cukrokat) bocsájtanak a talajba, melyekkel a gyökérkörnyezetben lévő baktériumokat magukhoz csalogatják. A növények ezzel képesek kiválogatni a számukra kedvezőket, a szó szoros értelmében tenyésztve ezeket a gyökerek környezetében. Mérések szerint a növények akár a megtermelt szerves anyagaik 40%-át is átadják a környező mikrobáknak.

De miért olyan fontosak ezek a mikrobák a gazdanövényeiknek?

Azért, mert a baktériumok számtalan „szolgáltatást” nyújtanak cserébe. Segítik a növények tápanyagfelvételét, illetve tápanyagokat biztosítanak (N, P, K, Zn stb.). Gombagátló és antibiotikumszerű anyagok termelésével védelmet nyújtanak pl. a patogén gombák ellen. Szárazság esetén fokozni tudják a vízvisszatartó képességüket. Nyálkaanyagok termelésével javítják a talaj szerkezetét, jobbá teszik annak vízháztartását. A növényi hormonháztartás szabályozásával, antioxidáns-termeléssel segítik a növényeket, hogy megküzdjenek a környezeti stresszekkel, mint amilyen például a szárazságstressz (aszály) vagy a hőstressz. Fontos azonban tudni, hogy itt mindig baktériumközösségekről beszélünk! Egyetlen talajbaktériumfaj sem rendelkezik az összes hasznos tulajdonsággal, így a növények dinamikusan változó baktériumpopulációkat tartanak fenn maguk körül, melyek összetételét aktívan szabályozzák is. A gazdanövény igyekszik mindig azokat a baktériumfajokat felszaporítani maga körül, amelyek pillanatnyilag a számára hasznos tulajdonságokkal rendelkeznek.

A nagyüzemi mezőgazdaságban az elmúlt évtizedekben kialakult technológiák és alkalmazott kémiai anyagok súlyosan rombolják a talajok természetes mikrobaközösségeit is, ezért szükség van a technológia megújítására és a környezetbarát anyagok alkalmazásának növelésére.

Amennyiben a növény gyökérkörnyezetében nem optimális a mikrobaközösség, akkor gyengülhet az ellenálló képessége, érzékennyé válhat mind a kórokozókra, mind az időjárási hatásokra. Ezzel párhuzamosan pedig csökkenhetnek a beltartalmi értékek, a terméseredmények, és sérülhet a termésbiztonság is.

Összefoglalva: a nagyüzemi mezőgazdaság negatív hatásainak mérséklésére elengedhetetlen a talaj mikrobaközösségének fejlesztése, amelynek egyik legjobb útja a különféle mikrobiális oltóanyagok használata. A több évtizedes tapasztalatokra, pozitív terméseredményekre alapozva bátran javasoljuk a mezőgazdasági termelőknek a talajoltó baktériumkészítmények használatát.

Magyar Talajvédelmi Baktérium -gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége