A mikrobiológiai termékek szerepe a talajban

MIKROBIOLÓGIAI KÉSZÍTMÉNY: A talaj termékenységét javító, a növény fejlődését befolyásoló és a komposzt mezőgazdasági célú felhasználása esetén a komposztálási folyamatokat elősegítő mikroszervezeteket (baktériumokat, gombákat, algákat) tartalmazó termésnövelő anyag, amely mentes az emberre fertőzőképes és a talaj természetes mikrofl óráját kedvezőtlenül befolyásoló szervezetektől.

A termékekben található törzsek légköri N₂-t kötnek meg, foszfort, káliumot mobilizálnak, hormonokat, enzimeket, biokontroll hatású vegyületeket vagy talajszerkezet építő poliszacharidokat (cukrok) választanak ki. Ráadásul saját biológiai aktivitásuk mellett az őshonos mikroflóra stimulálásával sokkal összetettebb és sokrétűbb módon fejtik ki a hatásukat, mint az „egyszerű” művi tápanyagok.

A készítményekben hasznos, ún. PGPR (növénynövekedést serkentő rizobaktériumok) baktériumtörzsek találhatók, amelyek megfelelő körülmények között könnyen szaporíthatók. A baktériumokat tartalmazó oltóanyagok mellett hiperparazita gomba, arbuszkuláris mikorrhiza gomba és újabban talajalgaalapú termékek is elérhetőek a hazai piacon. Több tekintetben különböznek a mezőgazdaságban használatos hagyományos műtrágyától, kémiai növényvédő szerektől. A mikrobáktól sem több, sem kevesebb nem várható el, mint az élővilág más tagjaitól, azaz

• önfenntartás – táplálkozás, életfolyamatok (pl. légzés),
• létfenntartás – szaporodás, önvédelem,
• környezeti interakciók – alkalmazkodás, anyagcsere.

A fent felsorolt (élet-) tevékenységek „mellékterméke”, hogy a talaj biológiai minősége olyan mértékben változik meg, amely a növénytermesztés számára már hasznos mértéket jelent. A mikrobák a talaj ún. táplálékhálójának fontos elemei. Elsősorban az elhalt növényi maradványok lebontásában játszanak fontos szerepet, amelynek során a cellulóz, a lignocellulóz, a hemicellulóz, a pektin és a lignin bontásával alapvető táplálék és energiaforrás, azaz cukor keletkezik, amelyet aztán a talajlakók közössége fogyaszt el. (A nehezen vagy nem lebontható maradványokból a talaj értékét meghatározó humusz épül.) Egyéb lényeges táplálékforrásuk a növények gyökerei által kiválasztott szerves anyagok, melyet elfogyasztva és átalakítva visszajuttatnak a gyökérzónába, de most már a növény számára szükséges formában. Ez a fajta „anyagcsere” a rizoszféra (gyökérzóna, azaz a gyökér közvetlen környezete – összetétele a rajzon látható) lakói, elemei együttélésének eredménye.

A környezeti interakciók másik formája, hogy a gyökér által kiválasztott táplálék fejében nem annak átalakított változatát, hanem más, a növény számára szükséges anyagot biztosítanak a mikrobák. Erre példa a különféle tápanyagok (pl. foszfor, kálium) mobilizálása.

A talajoltó anyagok számunkra hasznos tevékenységeit, az ún. kumulatív hatásait a következőképpen csoportosítjuk:

• felvehető tápelemek biztosítása (N₂-kötés, ill. P- és K-mobilizálás),
• biológiailag aktív szerves anyagok termelése,
• biokontroll hatás (pl. sziderofórok, antibiotikum termelése),
• talajszerkezet építése,
• cellulóz bontása.

Magyar Talajvédelmi Baktérium -gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége