Kié is az ukrán termőföld, és mi lesz vele jövőre?
A világ legtermékenyebb mezőgazdasági területeként (is) számon tartott, közép- és kelet-ukrajnai termőföldek ma elsősorban az orosz háború kapcsán kerülnek a hírekbe. Szemben az orosz propagandával, a legnagyobb birtokosok nem nyugatiak, ugyanakkor a földek és az ukrán mezőgazdaság jövője korántsem megnyugtató.
Privatizáció, koncentráció
Mindez az az Oakland Institute nemrég publikált jelentéséből derül ki, amit a kormányhoz köthető Makronóm szakmai portál ismertetett. Ukrajna 33 millió hektárnyi szántóföldje az 1990-es évek eleje óta folytatott privatizáció következtében egy új oligarchia kezében összpontosul. Mintegy 4,3 millió hektárnyi területet művelnek nagyüzemi mezőgazdaságban, amelynek túlnyomó része – 3 millió hektár – mindössze egy tucat hatalmas agrárvállalkozás kezében van. Emellett a kormány szerint mintegy öt millió hektárt – két Krím területét – „loptak el” magán érdekeltségek az ukrán államtól. Az oligarchák és a nagy agrárvállalkozások által ellenőrzött földterületek így összességükben meghaladják a 9 millió hektárt (a szántóterületek 28 százaléka). A maradékon több mint 8 millió ukrán gazdálkodó osztozkodik.
A legnagyobb ukrán földbirtokosok
A legnagyobb földtulajdonosok az oligarchák és a különféle külföldi – főként európai és észak-amerikai – érdekeltségek keverékéből állnak. A 10 legnagyobb földbirtokos cég közül egy kivételével mindegyiket külföldön jegyezték be, főként olyan adóparadicsomokban, mint Ciprus vagy Luxemburg. A jellemző társasági forma a részvénytársaság, vagyis a részvények révén az ellenőrzés nyugati bankoké és befektetési alapoké, még ha a vállalkozást az alapító oligarcha irányítja is.
Ukrajna legnagyobb földbirtokosa Andrij Verevszkij, aki az 582 062 hektárnyi területet ellenőrző Kernel holding tulajdonosa, illetve legjelentősebb részvényese (46,2 százalék). Ez a cég a legdominánsabb napraforgóolaj-termelő és exportőr. A második Oleg Bakhmatyuk (volt), a 403 370 hektárral gazdálkodó UkrLandFarming alapító tulajdonosa. Ő a Krím oroszországi annektálásával földjeinek és vagyonának nagy részét elvesztette. A cég egyébként gabona-, tojás-, tej- és hústermelésre specializálódott. A harmadik legnagyobb földbirtokos Jurij Kosjuk, aki a 360 238 hektárral rendelkező a Mironivsky Hliboproduct (MHP) tulajdonosa. A cég Ukrajna legjelentősebb csirkehús-termelője és exportőre. Az ezt követő oligarcha Viktor Ivanchyk, aki alapítója és jelenlegi vezérigazgatója a 264 270 hektárral rendelkező Astarta vállalatnak. A cég Ukrajna legnagyobb cukortermelője, emellett ipari tejtermeléssel és szójafeldolgozással is foglalkozik. Említik még Olekszij Vadaturszkijt, a Nibulon ukrán agrár-vállalat alapítóját (82 500 hektár), aki 2022 júliusában egy orosz rakétacsapás következtében elhunyt, illetve Rinat Akhmetovot, a System Capital Management (SCM) pénzügyi és ipari holding tulajdonosát, aki számos ipari és pénzügyi vállalkozást irányít, emellett a búzát, napraforgót, hüvelyeseket, kukoricát és szarvasmarhát termelő és 26 000 hektár földdel rendelkező HarvEast mezőgazdasági vállalatot birtokolja.
Külföldi tulajdonú cégek
Jelentős a külföldi kézben lévő ukrán földterület is. A TNA Corporate Solutions Nicholas Piazza amerikai üzletember tulajdonában van és több leányvállalatán keresztül 295 624 hektár földterületet birtokol Ukrajnában. Az NCH Capital amerikai székhelyű magántőke-befektető cég, amely neves amerikai nyugdíjalapok, egyetemi alapítványok és más hasonló alapítványok nevében az AgroProsperis cégen keresztül fektet be Ukrajnában. 290 749 hektár földterülettel rendelkezik, amellyel az ötödik legnagyobb földtulajdonos. A PIF Saudi a Szaúd-Arábia Szuverén Alap tulajdonában van és 228 654 hektáron gazdálkodik.
# | Társaság | Terület (ha) | Ország, ahol regisztrálták |
1 | Kernel Holding S.A. | 582 062 | Luxemburg |
2 | UkrLandFarming | 403 370 | Ciprus |
3 | MHP S.E. | 360 238 | Ciprus |
4 | TNA Corporate Solutions LLC | 295 624 | USA |
5 | NCH Capital | 290 749 | USA |
6 | Astarta Holding N.V. | 264 270 | Hollandia |
7 | Industrial Milk Company (IMC) S.A. | 218 138 | Luxemburg |
8 | PIF Saudi | 228 654 | Szaúd-Arábia |
9 | Agroton Public Limited | 120 000 | Ciprus |
10 | Nibulon | 82 500 | Ukrajna |
Összesen | 2 845 605 |
Földprivatizáció Ukrajnában
A Szovjetunió 1991-es felbomlása előtt minden föld az állam tulajdonában volt, a gazdák állami és kollektív gazdaságokban dolgoztak. Az 1990-es években az IMF és más nemzetközi intézmények irányításával és támogatásával Ukrajna privatizálta termőterületeinek nagy részét. Ahogy több kelet-európai országban, ott is a földek egyre inkább egy új oligarchákból álló osztály kezében összpontosultak. Emiatt a kormány 2001-ben moratóriumot vezetett be, amely leállította a további privatizációt, és szinte teljesen megakadályozta a magánföldek átruházását. Az ukrajnai mezőgazdasági földterület több mint 90 százaléka tartozott a moratórium hatálya alá. A moratórium megakadályozta ugyan a további földvásárlásokat, de a termőföld-bérbeadást nem, így sok kisbirtokos a földjét hazai vagy külföldi nagyvállalatoknak adja bérbe. Ezt a moratóriumot ugyan ideiglenesnek szánták, ám többször meghosszabbították, végül a nemzetközi pénzügyi intézmények nyomására 2021 júliusában oldották fel.
A mezőgazdasági földterületek értékesítésére vonatkozó moratórium feloldása és a földpiac létrehozása 2014 óta a nyugati pénzügyi intézmények egyik legfontosabb követelése volt. Valamennyi pénzintézet, az EBRD, az IMF és a Világbank mind ezt szorgalmazta annak érdekében, hogy az agrárvállalkozások és a magánbefektetők számára bővüljön az ukrán termőföldekhez való hozzáférés. Az EBRD például közel 2 milliárd dollárt költött az ország vezető agrárvállalkozásainak támogatására, miközben nyomást gyakorolt a kormányra, hogy a magánberuházások növelése érdekében hajtsa végre a földreformot, vagyis a föld eladására vonatkozó moratórium feloldását.
Az évek során a Világbank két ügynökségén keresztül szorgalmazta az állami földek és a kommunális mezőgazdasági vállalkozások privatizálását, a földparcellák kiosztását és egy elektronikus földkataszter létrehozását. 2017-ben az IMF a földeladásra vonatkozó moratórium feloldása érdekében „mezőgazdasági földreformot” sürgetett, hogy az ukrán földpiac megnyitása és a földeladás lehetővé váljon. Mindez kedvezőtlenül érintette a kistulajdonosokat, és 2019-2020-ban nagyszabású tüntetések voltak a termőföldek értékesítését szabályozó törvények módosítása ellen. A tiltakozás ellenére Ukrajna 2020. március 31-én törvényt fogadott el, amely engedélyezte a termőföldek eladását, és feloldotta a földvásárlásra vonatkozó, akkor már 19 éves moratóriumot. A kormány és a nemzetközi intézmények azzal érveltek, hogy mindezzel a mezőgazdasági ágazatot vonzóbbá teszik a nemzetközi befektetők számára, a reform pozitív hatással lesz a gazdasági növekedésre.
Mi lesz 2024-ben?
2022 augusztusában az országban működő legnagyobb agrárvállalkozások mintegy 4,4 millió hektár földet birtokoltak. Amint 2024-ben feloldják a jogi korlátozásokat, s a jogi személyek akár 10 000 hektárt is vásárolhatnak, ezek az agrárvállalkozások tovább bővíthetik a földhöz való hozzáférésüket. A Kernel már 2021-ben bejelentette, hogy az akkori 582 ezer hektárról 700 ezer hektárra kívánja növelni földterületét. Az MHP a mai 360 ezerről 550 ezer hektárra bővítené földterületeit. A földpiac létrejötte tehát növelni fogja az agrárbirtokok koncentrációját, az oligarchák és a nagy agrárvállalkozások kezében lévő mezőgazdasági földterületek nagyságát – prognosztizálja a Makronóm. Mindennél fogva a földreform elsődleges haszonélvezői a nagy agrárüzleti érdekeltségek és az oligarchák lesznek, akik a kezdeti privatizációs hullám során szereztek vagyont. Az oligarchák már most is az ország nyersanyagforrásainak nagy részét ellenőrzik: a leggazdagabb tíz százalék az ukrán vagyon közel 60 százalékát birtokolja. Ugyanakkor – mint azt itthon és az EU több államában is látjuk – nemcsak a támogatási rendszerek, hanem a tőkekoncentráció, a méretgazdaságosság és a piaci igények is ezt a fajta nagyvállalati agráriumot támogatják. Még akkor is, ha ez szemben áll például az ökológiai érdekkel: a nagyüzemi monokultúrák – igaz, egyre inkább változóban lévő gyakorlata –, a föld intenzív használata környezet- és társadalomromboló – írja a kormányzati szakmai portál.
Külön fejezetet érdemelne az orosz háborús rombolás katasztrofális hatása. Az agresszor értékes termőterületek hektármillióit aknázza alá, rombolja le, szennyezi el a hadászati műveletekkel.