A bátraknál és az elemző gondolkodásúaknál nem pár éve, hanem legalább két évtizede kezdődött a precíziós agrotechnológiák kipróbálása, követése. Nem nagy gépekkel, nem agyafúrt technikai eszközökkel kezdték – egyszerűen nagyobb alapossággal és több célzott elgondolással új válaszokat kerestek az időjárás-változás és a talajpusztulás hatásainak kivédésére.
Kakukktojás volt a családban a gépszeretettel
Prescher Péter is ezek közé az újítók közé tartozik, de más szempontból is – mint ő maga mondja – kakukktojás: a családjában is ő volt az első, aki agrárgépészettel foglalkozik. Továbbá nemcsak hinni, hanem érteni is akarta mindazt, amit a precíziós és talajtani szaktanácsadók mondtak neki. Így jutottak el az adatgyűjtéstől a sorvezetőkön át a zónaalapú mintavételig és a helyspecifikus tápanyag-utánpótlásig.
A Prescher család 430 hektáros gazdasága többek között őszi és tavaszi sörárpát, repcét és kukoricát termeszt immár csaknem 30 éve. Prescher Péter hivatalosan 2005-ben csatlakozott a cégalapító édesapjáról, Ferencről elnevezett vállalkozáshoz. – Nem gyakoroltak nyomást rám, sőt, lebeszéltek volna, hogy a mezőgazdaságot válasszam. De szinte kezdettől azt éreztem, hogy jól érzem magam itt, a gazdaságban: ezért érettségiztem mezőgazdasági gépszerelői technikumban, Mezőtúron szereztem mezőgazdasági gépészmérnöki diplomát, majd Székesfehérváron két éve precíziós gazdálkodási szakmérnöki végzettséget. Kakukktojás voltam ezzel a családban, sem édesapám, sem a bátyám nem szeretnek a gépekkel bajlódni, én viszont szívesen vállalom. Azt szeretem benne, hogy a gépészet felől jól megválaszolhatók a növényvédelem, a növénytermesztés és a talajóvó művelési eljárások kérdései: kevesebb menetszám, nagyobb hatékonyság, kisebb talajtaposás, a termőréteg minél kisebb mértékű bolygatása.
Adat, megtakarítás és új szemlélet
A Feri Bt. elnevezésű családi gazdaság már országos viszonylatban is relatíve korán, 2006-ban belefogott a precíziós elemek alkalmazásába. – Kezdettől hagyomány volt nálunk, mint sok komoly gazdaságban, hogy lehetőségeinkhez mérten rögzítettük, gyűjtöttük a gazdálkodással összefüggő adatokat. Először 2006-ban a műtrágyaszóráshoz vásároltuk meg az első sorvezetőt. Ezt azért, hogy a 18 méteres szórásszélességű szerkezettel ne forduljon elő, hogy a nem megfelelő fogásszélesség miatt túl sok vagy épp túl kevés tápanyagot juttat ki a táblán. Ez már az első finomhangolások után elég jelentős műtrágya-megtakarítást eredményezett – mondja Péter. A megtakarítás, az inputanyagok hatékony, így gazdaságos felhasználása azért is kerül rögtön előtérbe, mert azt a gépészmérnök sem tagadja, hogy édesapjával komoly szakmai viták előztek meg egy-egy továbblépést a precízebb technológiák felé.
– Ez nem jó vagy rossz gondolkodás kérdése, inkább a korosztályi különbségekből, a rutinszerű szemléletből eredő szemléleti eltérés. Aki évtizedekig követ egy eljárást, annak nyilván nyomós oka volt ragaszkodni hozzá, és nem könnyű ennyi idő és tapasztalat után átállni – ismeri el Péter. – Volt nálunk is kockás füzet a táblák különféle adataival, hiszen minden gazda tudja, hogy kincset érnek ezek az ismeretek, de innen elég nagy lépés volt például a helyspecifikus, differenciált tápanyagkijuttatás bevezetése.
Amit láttak, véget vetett a vitáknak…
Kísérték is komoly eszmecserék a családban, mert itt már az is felmerült, hogy ehhez több, mélyebb ismeretekkel kellene rendelkezniük a termőtalaj valós állapotáról. – Vagyis nem elég a 3–5 hektáronként átlagolt mintát ismerni. 2019-ben például egy 115 hektáros táblánkon 3 hektáros, térhálós talajminta-vételezési módszerrel történt az első komolyabb talajminta-vételezés. Ekkor szembesültünk vele, hogy miközben a növény igényeit figyelembe véve káliumtúlsúlyos műtrágyázást végzünk, a talajaink eleve K-túlsúlyosak. Vagyis felesleges a kálium ilyen mértékű kijuttatása. Ekkor váltottunk az alap NPK és más komplexekről mono-műtrágyázásra, amely a kijuttatást tekintve plusz menetszámot jelent, de pontosabb tápanyag-utánpótlási tervet készíthettünk az adott szezonban termesztett növénykultúrának – vázolja a folyamatos Prescher Péter. A tapasztalatok számos vitának véget vetettek: nemcsak jelentős költségmegtakarítást, de nagyobb hatékonyságot értek el, és néha már csak azon csóválták a fejüket édesapjával, miért nem kezdtek bele előbb a precíziós átállásba. Ma már egyébként a Feri Bt. teljes, 430 hektáros gazdasága zónaalapú talajminta-vételezésre alapozza a tápanyag-kijuttatási terveket.
Változik az időjárás, másra van szüksége a talajnak is
A bővített, műholdas felvételekkel is kiegészített talajvizsgálatok mutatták rá arra is, hol és hogyan alakulnak a termőföldjeik pH-értékei, hol van szükség talajjavításra. Azaz, hektáronként pár ezer forintért olyan, kincset érő információk birtokába jutottak, amelyek révén máris több eséllyel nézhettek szembe az időjárás viszontagságaival. – Az időjárással nem lehet mit kezdeni. De a talajok állapotának jobb megismerésével optimalizáljuk a kijuttatást, és a talajjavítással nagyobb biztonsággal termeszthetjük a növényeket.
Péter ennek alátámasztására említi, hogy az idén is 7,2 tonnát takarítottak be őszi sörárpából és 8 tonnát a tavaszi vetésűből, de a repce átlaga is elérte a 4 tonnát.
Az említett talajjavítók, tarlóbontók, talajoltók, illetve talajregenerálók egyébként ugyancsak viszonylag hosszú ideje, 2010 óta vannak jelen a Prescher-gazdaságban. A gazdaság vezetőinek figyelmét az irányította rá ezek alkalmazására, hogy belátták: a megváltozott körülmények között nem lehet 5–10 évnél tovább megújulás nélkül gazdálkodni. – Nemcsak azért, mert a monotonitás kiöli az emberből a motivációt, hanem azért is, mert a változó időjárási viszonyok között a talaj és a növény is mást követel, mint korábban. Amíg például volt kiszámítható és kellő mennyiségű csapadék, addig nem volt akkora probléma a forgatásos, mélyszántásos műveléssel, de ma már van. A szármaradvány lehordása, eladása a tábláról ugyancsak egyre nagyobb baj. Általában ezeken a területeken nem marad elég szerves anyag a talajban, vagy nincs lehetőség szervestrágya-visszapótlásra. A mikrobiológiai készítmények ebben segítenek: gyorsítják, támogatják a szármaradványok lebomlását, így hasznos szervesanyag-utánpótlást biztosítanak, elősegítik a talajszerkezet javulását, a talajélet megújulását. Ebből a szempontból az Agrár-ökológiai Program, ami a támogatás révén érdekeltté teszi a gazdákat ezek használatában, nagyon jó, remélem, minél kevesebb lesz azok száma, akik csak a pontokért vagy netán csak papíron élnek ezzel…
Időt kell hagyni a talajjavításnak
A Prescher-gazdaságban egyébként már tapasztalják a mikrobiológiai készítmények mellett a min-till művelési mód előnyeit is. – Nem rövid távú, nem gyors folyamat ez, nem olyan, mint egy növényvédő szer, amit kijuttatsz, és pár nap múlva látod a hatását. Lehet, hogy egy különösen erodált talajnál ugyanúgy évekbe telik új életet lehelni bele, mint ahány éven át tartott a tönkretétele – hangsúlyozza Péter. Meggyőződéssel hozzáteszi: időt kell hagyni a baktériumoknak a felszaporodásra, de végül muszáj, hogy megmutatkozzanak a valóban megbízható termékek előnyei. Ő ebben is követte saját elveit: nemcsak hinni akart a min-till rendszerek vagy a mikrobiológiai készítmények forgalmazóinak, szaktanácsadóinak, hanem érteni is akarta. – Ezért 2010-től rendszeresen kisebb területen kipróbáltuk ugyanazon táblán belül kontrollal összehasonlítva. A tarlóbontók után például megástuk a talajt, hogy ellenőrizzük a hatásukat: szemmel jól látható a cellulózbontás hatékonysága. Több kultúrnövénynél hároméves kísérleti folyamatban ellenőriztük azt is, melyiknél mely készítmény vagy technológiai elem hogyan válik be.
Sokkal súlyosabb kérdéssel szembesülünk
A talajbolygatás témaköre kapcsán Péter elmondja, hogy 2018 óta kezdték el alkalmazni a forgatásmentes talajművelési technológiát. – A szántás, még ha le is zárják utána a felszínt, kifejezetten és több területen árt a talajéletnek, elősegíti az eróziót, deflációt. Felbolygatja, felfordítja a természetes módon kialakult mikrorendszereket, amik pont azt biztosítanák, hogy a talajszerkezet laza, vízzel, levegővel átjárható, jó tápanyag-szolgáltató képességű maradjon. Másrészt a még nedves, mélyebb rétegek a felszínre kerülnek, ezzel a talaj nedvességet veszít. Ezzel szemben a forgatás nélküli talajművelés csak függőleges irányban mozgatja-szellőzteti át a talajt, és a felszínen hagyott, a szármaradványokból kialakuló mulcsréteg mint egy szivacsréteg védi a talajnedvességet, óvja a felszínt a lezúduló csapadék és a szél erodáló hatásaitól. Meggyőződésem, hogy ha Magyarországon nem lesz változás ebben, akkor pár évtizeden belül már nem az lesz a kérdés, hogy mekkora hozamokkal fog dolgozni a növénytermesztés, hanem egyáltalán hol lesz termesztésre alkalmas talaj…
Azt persze elismeri, hogy a forgatás nélküli talajművelés újabb megoldandó kérdéseket vet fel. Ilyen elsősorban a növényvédelem. – Valóban hátrányos vonás, hogy a szántóföldi kultivátor a gyommagvakat nem forgatja le, így azok hamarabb ki is kelnek, ezért tavaszi helyett őszi gyomirtásra lehet szükség. Nem is várjuk meg a kukoricában az 5–7 leveles állapotot ezzel a beavatkozással. Továbbá előfordulhat, hogy elő kell venni az ekét a fertőzött szármaradványok miatt, ha a gombaölős kezelés megkésett, és megelőző kezelés kell. Ilyenkor a szármaradványt le kell forgatni, hogy a következő növénykultúrára ne maradjon gombafertőzés. De nálunk 2018 óta nem volt szükség szántásra, inkább a megelőző védekezést alkalmazzuk – ad választ a min-till kultúrák visszatérő növényvédelmi dilemmájára Prescher Péter. Azt is elmondja, hogy már tervben van a talajóvó művelési módozatok másik nagy eszköze: a takarónövények vetése. Ezt egyelőre a kukoricasorközökben alkalmazzák, próbaterületeken lóbabot, hereféléket vetnek. Elsősorban azt vizsgálnák, hogy a nitrogénmegkötő hatás révén milyen előnyök érvényesülnek a soron következő főnövénynél, illetve hogyan válik be a takarónövények gyomelnyomó hatása.
Ki ne akarna jót önmagának?
Ugyancsak a közeljövő terve a gyomkezelés precíziós alapokra helyezése. Prescher Péter azok közé a haladó gondolkodású gazdák közé tartozik, akik nemcsak kritikával, hanem egyetértéssel fogadják az Európai Unió növényvédőszer- és műtrágya-felhasználás csökkentési törekvéseit. – Ez a gazdaságok érdekét szolgálja. Ki akarja, hogy pár évtizeden belül még jobban leromoljanak a földjei? Ki ne akarna nagyobb fokú precizitás és hatékonyság révén kevesebbet költeni növényvédő szerre? Márpedig ez például a szemenkénti vetésnél sorpermetezéssel, sorközművelő kultivátorral, azaz mechanikus megoldással is megvalósítható. Kevesebb vegyszer, kisebb talajterhelés, pontosabb és ezáltal hatékonyabb növényvédelem – ezt eredményezi, ha valaki pl. műholdas vagy drónos távérzékelés, gyomfelvételezés, pontosabb adatok alapján működteti a permetezőgépet vagy a mechanikus gyommentesítést – vallja a gépészmérnök.
Kohout Zoltán
