Tavaly 100 éves aszályrekordok dőltek meg, idén a sokéves csapadékátlagos havi 20 milliméterrel meghaladó mennyiségű eső esik. Így hát újra megjelenik a belvíz is, ami különösen nem tesz jót a korai vetésű repcének…
Most van talajnedvesség – néha sok is…
Hosszú évek óta nem volt példa arra, hogy az ország mezőgazdasági területein kellő mértékű nedvesség álljon a növények rendelkezésére. Most még az Alföld nagy termővidékein is elfogadható a talajrétegek vízzel való telítettsége, csak az 50-100 centis mélységben kevés még relatíve a nedvesség a keleti országrészben és a Dunántúl nyugati részén (Fejér és Tolna megye). Az OMSZ szerint emellett az enyhébb idő is hozzájárul, hogy optimális körülmények között fejlődhetnek az őszi vetések kivéve a már augusztusban elvetett repceállományokat. Ezek túlnőtték magukat, sok a rovarkártevő (levéltetű, kis káposztalégy nyüvei), Borsodban pedig vízben állnak a hiányosan kelt állományok – teszi hozzá a MezőHír jelentése.
A kalászosoknak jó, de jön a foltosság és a lisztharmat
Az átázott talajok különösen ott okoznak gondot, ahol késlekedtek a kukorica betakarításával. Ennek nemcsak az lehetett az oka, hogy inkább lábon szárították a növényt: sok helyütt nem volt tárolókapacitás, és/vagy nem volt vevő a terményre. Most viszont a munkagépen nem mindig tudnak rámenni a táblára. Ugyancsak gond a talajvíz a vetési munkálatok szempontjából. Sok helyen késik például a búzavetés, sokan attól tartanak, nem lesz meg a tervezett 970 ezer hektár országosan. Ahogy az OMSZ is írta, a kalászosok valóban jól állnak, kedvez nekik a csapadék, az enyhe hőmérséklet; bokrosodnak az árpák. Ugyanakkor a párás levegőben máris fokozott óvatosságra int a hálózatos levélfoltosság, a lisztharmat megjelenése.
Kohout Zoltán
