Vége a jó éveknek a magyar mezőgazdaságban, de mi jön most?

Nagyon rossz a helyzet az elemzők szerint: elöregszik a szakma, romlik a versenyképességünk, romlanak a talajok, rossz a pénzügyi környezet, a piacokról már jobb nem is beszélni. Mit termeljenek a gazdák? Kinek adják el a termény, hogyan növeljék szervezettségüket és piaci befolyásukat?

Vége az arany évtizednek

Nem az idei lesz a legjobb éve a magyar mezőgazdaságnak. Jó eséllyel csak azok tudtak eredményesen gazdálkodni, akik korán leszerződtek és optimalizálták a kiadásaikat. A szomszédban zajló háború egyik következményeként Európát elárasztó ukrán mezőgazdasági termékek mellett számos egyéb tényező is nehezíti a hazai agrárvállalkozások működését. Egyebek mellett a mind gyakrabban szélsőséges időjárás, a talaj termőképességének drasztikus romlása, vagy a munkaerőhiány egyre nagyobb kihívást jelent a gazdák számára. Véget ért az arany évtized a magyar mezőgazdaságban. Az utóbbi időben számos, egymás hatását erősítő tényező változása nehezíti a hazai vállalkozások működését. Átalakulnak a klimatikus viszonyok: hőhullámok, a csapadék megváltozó eloszlása, eltolódó vegetációs időszak, gyakoribb és erősebb fagykárok, évente átlagosan 2,4 centimétert csökkenő talajvízszint, és az utóbbi húsz évben 6-14 százalékkal növekedett UV-sugárzás állítja kihívás elé az agráriumot. A talaj termőképessége kritikus szintre süllyedt. A degradáció mezőgazdasági talajaink több mint 90 százalékát érinti, mára elvesztettük a termőréteg felét – hívja fel a figyelmet Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője.

Rossz hírek özöne

Várhatóan a piaci környezet is tartósan átalakul. Az Európába irányuló ukrán szállítások felfutásával a Magyarországra importált búza mennyisége 2022-ben az egy évvel korábbi 2,5-szeresére ugrott, míg idén eddig további 14 százalékkal nőtt. A kukorica esetében ezek a számok tavaly 3,5-szeres bővülést, míg 2023-ban 80 százalékos emelkedést mutatnak. A vállalkozásoknak a romló munkaerő-ellátottsággal is meg kell küzdeniük: a KSH adatai szerint a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma négy éve csökken, miközben a gazdák 37 százaléka 65 év feletti. Mindeközben a magasabb kamatkörnyezet miatt dráguló finanszírozás is komoly kihívást jelent a cégek számára, melyek ezért most megfontoltabban vesznek fel hitelt, a beruházások finanszírozása helyett jelenleg elsősorban forgóeszközhitelre van igény.

Ez mind kell a fordulathoz

A környezetileg fenntartható, regeneratív, precíziós gazdálkodás felé való elmozdulás, a technológiai fejlesztések messze nem elegendőek ahhoz, hogy a jövedelmezőség stabil maradjon. A magyar mezőgazdaság versenyképességének javításához át kell alakítani a kínálati palettát, növelni szükséges az egységes tételek méretét, és emelni a tárolás-értékesítés színvonalát. A gazdák az utóbbi időszakban a túlkínálat okozta áresésekre rendre a tömegtermékek termelésének növelésével reagáltak. A mezőgazdasági tömegcikkek termelése évről-évre dönti a történelmi csúcsokat. Ennek súlyos ára van a költségek emelkedése, a talaj termőképességének romlása, a jövedelmezőség szűkülése, és a fenntarthatóság szempontjából.

A korán szerződőknek van esélyük

A költségek emelkedése és a csökkenő felvásárlási árak kedvezőtlenül hatnak a mezőgazdasági vállalkozások jövedelemtermelő képességére. Ennek idei számszerűsítésére még várni kell, de valószínűleg csak azok tudtak eredményesen gazdálkodni, akik korán leszerződtek és optimalizálták a kiadásaikat. Az új agrártámogatási rendszer szemlélet- és szerkezetváltásra kényszeríti a gazdákat. A fenntartható termelés felé való elmozdulás terén, a piaci stratégiák továbbfejlesztésében azonban a mezőgazdasági vállalkozásoknak segítségre van szükségük. Mit termeljenek; kinek adják el; hogyan növeljék szervezettségüket és piaci befolyásukat, miként kommunikáljanak a fogyasztókkal? Ezekről a kérdésekről is szó esik ezekben az órákban az Erste hagyományos őszi agrár-ügyféltalálkozóin november 22-én Siófokon és november 23-án Hajdúszoboszlón, ahol az Agrárminisztérium vezetői is előadásokat tartanak.