Agrárgazdasági elemzések

Nincs megállás a lejtőn: a nemzetközi tőzsdéken töretlenül csökkennek a főbb gabonafélék árai. Továbbra sem körvonalazódik olyan tényező, amely egy lehetséges trendfordulót jelezne, a kínálati nyomás egyelőre felülírja az esetleges tartós áremelkedés irányába mutató kockázatokat.

Kukorica

Több nagy elemzőház február első dekádjában jelentette meg aktuális prognózisait a globális gabonapiac fundamentumainak alakulásáról. Így tett az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA – WASDE), a G20-ak agrárminiszterei kezdeményezésére létrehozott AMIS (Agricultural Market Information System) és a brazil mezőgazdasági minisztériumhoz kapcsolódó állami vállalat, a CONAB is.

Bármelyik riportot szemléljük, a kukoricatermés és -felhasználás adatai jelentős kínálati többletet mutatnak, stagnáló – alig emelkedő felhasználások mellett. Bár az USDA – ha csak jelképesen is – az előző hónaphoz képest némileg korrigálta a globális termés volumenét, az 1,232 milliárd tonnás adat változatlanul rekord. A készletek aránya a felhasználáshoz mérten (stocks/usage ratio) a 2021/22-es évet követően ismét emelkedett, 27% feletti szintet utoljára 2019-ben láthattunk.

A chicagói tőzsde (CBOT – CME) határidős jegyzései a fenti adatokra reflektálva tovább csökkentek, márciusi lejáratra február 9-én 430 USDc/bu (dollárcent vékánként) alatti szinten is köttettek üzletek. Több mint 3 évet kellene visszalapoznunk a naptárban ahhoz, hogy hasonló határidős árakat találjunk a globális benchmarknak tekinthető CBOT jegyzéseiben.

Az Európai Bizottság jelentése alapján (European Commission – Cereals market situation) az EU 61,4 millió tonnányi kukoricatermése – bár az 5 éves átlagtól elmarad – közel 8,3 millió tonnával meghaladja a tavalyi, kifejezetten gyengének mondható év eredményeit. Az importkitettség csökkent, azonban a 19 millió tonnás igény továbbra is tekintélyes mennyiség, melynek meghatározó forrása változatlanul Ukrajna.

Az Eurostat/COMEX adatait szemlélve az EU-ba irányuló ukrán import 2022 novembere óta trendszerűen csökken, fordulatot az előző év decembere hozott, miután a tavalyi termés kiszállítása megkezdődött.

Az egyes nemzeti, majd EU-szabályozásoknak köszönhetően a szomszédos országokba történő szállítások 2023 júniusára teljesen megálltak, így a folyó gazdasági évben az ukrán kukorica importjának zöme Spanyolországba, Olaszországba és Hollandiába érkezett. Ez a három ország a teljes importvolumen közel 63%-ért felel. Az EU csökkenő ukrán importaktivitása mellett az is látható, hogy a korábbi tradicionális magyar exportdesztinációk, Olaszország és Hollandia (és részben Németország) piacairól a magyar kukorica egyre inkább kiszorul.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) február 9-én közölte a 2023-as magyarországi betakarítás előzetes adatait, mely szerint a 768 ezer hektárról 8,17 tonnás átlag mellett összesen 6,272 millió tonnányi kukorica került a magtárakba. A korábbi, 6 millió tonnás várakozásokat felülmúló volumen – kiegészülve a 400 ezer tonna körüli fordulókészlettel – tekintélyes árualapot biztosít a belföldi feldolgozók, takarmányfelhasználók és az exportigények fedezésére. Különösen úgy, hogy mindhárom szektor kereslete jelentősen csökkent az elmúlt időszakban, így a belföldi értékesítési lehetőségek vélhetően továbbra is korlátozottak lesznek.

Miután a párizsi árutőzsde (MATIF) különböző lejáratú jegyzései – követve a nemzetközi folyamatokat – trendszerűen csökkentek, február elejére a tőzsdei és a magyarországi fizikai piaci árak közötti árdifferenciák (spreadek) látványosan szűkültek, tovább erodálva az exportra történő értékesítési lehetőségeket. Amennyiben a belföldi árak tovább közelednek a MATIF-hoz, akár az import is kalkulálható, hiszen az összes környező országban hasonlóan jó termésekről számoltak be a piaci szereplők, igaz ez Szerbiára, Romániára és Szlovákiára egyaránt. A fentiek ellenére az értékesítési szándék visszafogott, míg a termelők változatlanul várnak az eladásokkal, a vevők részéről sem tapasztalható kapkodás. Az exportőrök a jelenlegi eladói elképzeléseknél alacsonyabb szinteken vennének, egyedül a feldolgozók és takarmányfelhasználók vásárolnak, azonban az aktivitásuk alapján a fedezettségük kielégítő lehet.

Búza

Megoszlanak a vélemények arról, hogy a kukorica piaca követi a búzáét vagy esetleg fordítva: a kukorica árának mozgásai lehetnek hatással a búza piacának alakulására. A kérdésre vélhetően nem lehet egyértelmű választ adni, tény azonban, míg korábban a legfontosabb humán élelmezési célú gabona nemzetközi kereskedelme volumenben kifejezve tekintélyes előnyt mutatott, mára ez elolvadni látszik. Kijelenthető, hogy napjainkra a kukorica kereskedett mennyisége felzárkózott a búza mellé, mindkét termény globális export-import volumene 200 millió tonna körül alakul.

Mégis a búza – kukorica piaci folyamatainak korrelációja, együtt mozgása elég szoros, ez a jelenség az elmúlt időszak árainak alakulásában is megfigyelhető volt. Bár a kereslet-kínálati viszonyok feszesebbek, a fordulókészletek szintje mind a terméshez, mind a felhasználáshoz mérten kedvezőbben alakultak a kukorica esetében látott arányoknál.

A globális és európai búza piacának jelenlegi kulcsmomentuma a fekete-tengeri piaci szereplők aktivitása, ezen belül is az orosz kínálat alakulása. A tavalyi 91 millió tonnás termés több mint 50 millió tonnányi potenciális exportárualapot jelent, melynek döntő hányadát a Fekete-tengeren keresztül kell kiszállítani. Ezzel versenyez a 15 millió tonnányi ukrán és a 30 millió tonnát meghaladó EU-származású búza. A hónapok óta fennálló kínálati nyomás az árakat lefelé mozgatta, bár a MATIF esetében a front havi jegyzések nem csúsztak a 200 eurós lélektani szint alá, a búza határidős árai esetében is többéves mélypontokat láthatunk.

A magyarországi árak némileg követték a fenti eseményeket: a vevők február elején, minőségtől, szállítástól függően 60 és 70 ezer forintos árakat közöltek, visszafogott eladási szándék mellett. Továbbra is találhatóak értékesítésre váró búzakészletek, a termelők jellemzően a jobb minőségű tételeket hagyták meg, a később elérhető magasabb árak reményében.

Reng Zoltán
Hungrana-vezérigazgató