A fehérje-olajnövény nagy nyereséggel termeszthető, és hatalmas a piaca, de döntő jelentőségű a minőségi szaporítóanyag
Az utóbbi évek sorozatosan bizonyítják, hogy a szója az egyik legstabilabban termeszthető szántóföldi haszonnövény, amely nemcsak az időjárás szélsőségeivel dacol, de nehezen kielégíthető piaca is van. Ma már a rendkívül jövedelmező 4–5 tonnás termésátlagokkal, sőt öntözött körülmények között akár a 6 tonnás óriási eredményekkel is találkozhatunk Magyarországon. A szója igazi erénye azonban mégis elsősorban a stabilitásában van. Ennek egyik döntő kritériuma a frissen, magas minőségben előállított, precízen oltott, alaposan vizsgált minőségű vetőmag, ami előcsalja a genetikai potenciálban rejlő lehetőségeket.
Stressztűrő, műtrágyatakarékos, piacképes
Egyre többet „kell” írnunk arról a látványos produktivitásról, amit a szója mutat az egyre kiszámíthatatlanabb időjárási körülmények között. A súlyosan aszályos 2022-es évben például a szója hozamátlaga csökkent a legkisebb mértékben: minden tekintetben jobban bírta a forróságot és a vízhiányt, mint például a kukorica vagy a napraforgó. Emellett, különösen a korai fajtáknál, lényegesen kisebb „post harvest” költségek jelentkeznek, hiszen az igen korai (000) és a korai (00) éréscsoporthoz tartozó fajtákat ritkán kell szárítani, szállítása sem igényel annyi üzemanyagot. Termesztése során pedig – mint erre visszatérünk még – nem vagy sokkal kevesebb nitrogénműtrágyát igényel, aminek ára, hozzáférhetősége az utóbbi években ugyancsak szeszélyes változásokat produkált. A fehérjenövény további hatalmas előnye, hogy az európai igények saját termesztésből úgyszólván kielégíthetetlenek. A kontinens évente 33–35 millió tonnát használ fel elsősorban takarmány-, másodsorban humán élelmezési célokra, ezzel szemben az európai össztermés 3–11 millió tonna (EU + Ukrajna) – csak a harmada a felvevőkapacitásnak. És végül még egy agrotechnológiai erény: a szója erős, nitrogénmegkötő gümőkkel rendelkező gyökereivel – azaz jelenléte a táblán –a következő kultúra számára is hasznos előveteménynek bizonyul.
Tudja a 4–6 tonnát is, de még fontosabb a termésstabilitás
A mai modern genetikákkal és magas minőségben előállított vetőmaggal elérhetők a 4–6 tonnás átlaghozamok is (utóbbi elsősorban az öntözött táblákon). Tekintve a területalapú mellett a szemesfehérjenövény-termesztéshez kötött támogatását is, átlagos ráfordítással kalkulálva, a szója már 1,5 tonnás termésátlagtól jövedelmező. Ahol tehát nem is születik csúcsmennyiség, de a könnyen elérhető 2-3 tonnát teljesítik, ott stabil, impozáns nyereség várható. (A KSH kimutatásai szerint az országos átlag 2013 óta nem csökkent 2 tonna alá, a jellemző átlagok 2,7 tonna körül alakulnak.) Az átlag feletti eredmények is mind gyakoribbak idehaza. Ezt például a szója vetőmag-előállítása, vetőmag-forgalmazása és szójabab felvásárlása terén ismert Karintia Kft. azzal magyarázza, hogy e szegmensben a gazdák egyre inkább tudatában vannak az ellenőrzött, jó minőségű vetőmag alkalmazásának.
– Meggyőződésünk, hogy a szója az egyik legjobb válasz az utóbbi évek kihívásaira, így szerintünk mindenki jól dönt, aki, ha területei alkalmasak erre, tavasszal ezt a növényt veti. A szójával stabilabb termés és jó piaci pozíciók érhetők el, de a siker egyik fontos feltétele a megfelelő vetőmag – erősíti meg Bene Zoltán, aki szerint a szója eredményességének akár 50 százaléka ezen múlik.
Az érésidő szempontjai
E minőségi kritériumok egyik fő eleme az érésidő körültekintő megválasztása. Idehaza a tendencia egyre inkább az igen korai-korai érésidejű, rövidebb tenyészidejű fajták elterjedését mutatja. Ennek egyik oka az, hogy a korán, még a kedvezőtlen őszi időjárás előtt betakarítható terményt nem kell szárítani (ami a bizonytalan gázárak és a kukorica szárítási munkacsúcsok miatt fontos szempont). A másik oka az, hogy mivel a klímaváltozásban úgyszólván minden egyes nap a szántóföldön a növény számára kockázat. Minél kevesebb időt tölt a növény a táblán, annál kevesebb kihívással, stresszhatással fog találkozni.
E téren a döntésben sokak számára tehát a stabilitás, kiszámíthatóság fontosabb szempont, mint a kiugró hozam. Miután a szója alacsony termésátlagtól is jövedelmező, a vetőmagválasztásnál nem okvetlenül a 4-5-6 tonnás hozamok hajszolása a cél, hanem a stabilitás. A korai, rövidebb tenyészidejű fajtákkal kockázatmentesebben, terméskompromisszum nélkül gazdálkodhatunk.
Az oltás, a vetőmagkezelés összefüggései
A vetőmagvásárlás további fontos szempontja a termőhely gondos megválasztása és a friss, minőségi oltás garanciája. A tapasztalatok szerint azok a földek és azok a gazdaságok, amelyek sikerrel termesztenek például kukoricát, alkalmasak a szójára is. Mivel a szója idehaza nem honos, a vetőmagot oltása során természetes, nem spóraképző talajbaktériumokkal vonják be, amik előmozdítják a nitrogénkötő gümők kialakulását a gyökérzeten. Minél nagyobb az oltással felvitt baktériumok koncentrációja, és ebből a koncentrációból minél többet sikerül megőrizni a vetésig – az agrotechnológiai ajánlások betartása mellett – annál kisebb a kockázata annak, hogy a N-t költségesen kelljen mesterségesen pótolni. A vetőmagminőség emellett azért is fontos, mert a szója szaporítóanyaga érzékenyebb más szántóföldi növényénél. Fontos, hogy a vetőmagot ne érje tartósan magas hőmérséklet, az oltott anyagot ne érje tartósan (UV) napfény, azaz gondoskodni kell a gyártás, és az azt követő logisztikai fázisok (tárolás, hűtés, szállítás, vetés) minőségóvó körülményeiről is.
Lehet-e nitrogén-hozzáadás nélkül?
– Azt mondják, van, aki megveszi a nitrogénműtrágyát, és van, aki „legyártatja” azt a szójával – mondja némi humorral Bene Zoltán. A szellemes megfogalmazás azonban Ausztriában és Németországban már üzemi szintű, bizonyított tényeken alapszik. Megfontolása már csak azért is célszerű, mert bár a N-műtrágyák ára némileg csökkent és konszolidálódott, a takarékosság ma már minden téren és minden mértékben elengedhetetlen. Nem kis költségről van szó: az ausztriai és németországi gyakorlattól merően eltérő hazai termesztési szokások alapján a nitrogénműtrágya ára a teljes termesztési ráfordítások 10 százalékát is elérheti. Nos, a tapasztalatok szerint az a növény, amely 5-8 egészséges, aktívan teljesítő gümőt hoz, megfelelő talajviszonyok mellett már teljesítheti a kívánt hozamot. Ez esetben pedig pótlólagos N-műtrágya kijuttatásra nem lesz szükség. – Tudom, az innovatív gondolkodásmódunkkal megosztóak vagyunk itthon a szakmában, de mi, a Karintiánál hazai és külföldi termesztési tapasztalatok alapján tudjuk, hogy nulla kiló, azaz nitrogénpótlás nélkül is elérheti a szója a 3-4-5 tonnás termésátlagot. A tavalyi bécsi szójakutató világkonferencián ezzel a témával külön nemzetközi kutatócsoport foglalkozott. Megállapításuk egyezik a Karintia Kft. szakmai véleményével – mutat rá a cég vezetője, emlékeztetve: 2022-ben az AKI számításai szerint37 ezer Ft/ha összeget szórtak ki a hazai gazdák N formájában a szója termesztése során. Elengedhetetlen tehát a vegetációs időszakban, ásóval felszerelkezve, ellenőrizni a gümők számát, állapotát.
– Rajtunk nem múlik: mi segítünk a döntésben, a termőhely kiválasztásától egészen a termés felvásárlásáig – teszi hozzá a cégvezető.
Kohout Zoltán
