A termőföld védelmének és a földek minőségi besorolásának rendszeréről

Barnán zöld

Tavaly év végén a nagy – 24 törvény módosítását célzó – agrár salátatörvény januári hatállyal megváltoztatta a termőföld védelméről szóló törvényt is, tekintettel a földvédelmi járulékok és bírság mértékének megállapítására. Az agrártárca vezetője akkor kiemelte, hogy az ipari célra kivont termőföldért a korábbinál háromszor többet kell fizetni, de az öntözési közösség területét képező termőföld más célú hasznosítása tilos is lesz. A változások ugyanakkor érintik a földminősítési eljárásokat szabályozó rendeletet is.

Hazai helyzet

Világviszonylatban az összes megművelt terület 1950-ben 587 millió hektár volt, amely 30 év alatt 732 millió hektárra növekedett, azonban ez a területnagyság azóta folyamatosan csökken (míg a népesség száma folyamatosan nő). A tendenciát figyelembe véve 2050-re várhatóan 600 m lesz az egy főre jutó termőterület, amely érték mindössze negyede a 100 évvel azelőttinek. Hazánk helyzete ebből a szempontból valamivel szerencsésebbnek mondható, országunk 7,8 millió hektár termőterülettel rendelkezik. Magyarország területének 80–85%-át mező- és erdőgazdasági művelésre alkalmas talajok fedik, így a termőföld hazánk kiemelkedően fontos természeti erőforrása, nemzeti vagyona.

Korábbi adatok alapján a 2011-es határszemle során 632 esetben (134 hektáron) tapasztalták a termőföld engedély nélküli más célú hasznosítását. Ezek akkor leginkább zártkerti területeken, a települések belterületéhez közel eső termőföldeken valósultak meg, ahol kisebb gazdasági épületeket, lakó- vagy nyaralóingatlanokat építettek. Tágabb értelemben véve a földvédelem tárgya a föld felszínének és felszín alatti rétegeinek együttes megóvása. Már maga a termőföld fogalma is törvényileg szabályozott. A definíció szerint az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágban tartanak nyilván, kivéve, ha a földrészlet erdőnek minősül. A művelés alól kivont területek a nem hasznosított mezőgazdasági területek és egyéb területek (épületek, építmények, gazdasági udvarok, pihenő- és díszkertek, utak és a hozzájuk tartozó árkok, tavak, víztározók, kőfejtők, terméketlen területek stb.) összessége. A földhasználati kötelezettségek elsősorban a termőföld mindenkori használóját terhelik. A termőföldek védelmére vonatkozó szabályozás két fő területe a termőföld mennyiségi és minőségi védelme, vagyis a talajvédelem előmozdítása, illetve a más célú hasznosítás korlátozása.

A mennyiségi földvédelem első szintje a földhasználati kötelezettség, illetve egyes formáinak szabályozása, míg második szintje a termőföld művelési ága változtatásának szabályozása. Végül a mennyiségi földvédelem harmadik szintje a más célú használatok kérdése, amikor a földhasználó a termőföld rendeltetését meg kívánja változtatni, azaz ki kívánja azt vonni a művelés alól. A más célú hasznosítás során igénybe vevő lehet magánszemély, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, illetve azok jogutódja, függetlenül attól, hogy a más célú hasznosítás engedéllyel vagy anélkül történt-e. A más célú hasznosításnak két módja lehetséges. Beszélhetünk időleges más célú hasznosításról, illetve végleges más célú hasznosításról, attól függően, hogy a termőföld 5 évnél hosszabb vagy rövidebb időre kerül-e ki a mezőgazdasági művelés alól. A törvényi meghatározás szerint más célú hasznosítás nyomán a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra időlegesen vagy véglegesen alkalmatlanná válik. A termőföld más célú hasznosítása mentes az ingatlanügyi hatóság engedélye alól, ha a termőföldet például országos jégkármegelőző rendszer kiépítése, működtetése, kis teljesítményű erőmű üzemeltetése, mezőgazdasági célú tereprendezés végrehajtása érdekében veszik igénybe. Fontos még megemlíteni, hogy a jog átlagos minőségű termőföldnek tekinti az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényben meghatározott törzskönyvben szereplő, az adott település azonos művelési ágú termőföldjei 1 hektárra vetített aranykorona-értékeinek területtel súlyozott átlagának megfelelő termőföldterületet.

Közel 150 éves alapokon – mi fán terem az AK-érték?

Az „univerzálisan” (vagyis a földek árának meghatározásától egészen a földdel kapcsolatos járulékok és bírságok megfizetésének alapját képező) használt, 1887-ben bevezetett aranykorona-értéknek napjainkban nagyon vegyes a megítélése. Ugyan általánosságban egy nagyon jó viszonyítási alap, de nem lehet a termőföld értékét kizárólag erre támaszkodva mérni. Leváltására, bár néhányszor tettek kísérletet, nem létezik jobb rendszer. Az AK-értéket az ingatlan-nyilvántartási rendszerünk is alkalmazza, és eredetét is ezen a vonalon érdemes keresni. A magyar földnyilvántartás legkorábbi előzménye a II. József által 1786-ban elrendelt kataszteri felmérés, amely hat művelési ágra és öt földminőségi osztályra terjedt ki. Az AK-rendszer közvetlen elődje azonban a Ferenc József által 1849-ben bevezetett állandó földkataszter volt. Talán már ebből is érthető, hogy az AK-rendszert a földadó kivetése céljából dolgozták ki, de közvetlen célja a föld minőségét egy általánosan elfogadható mutatóval jellemezni. Az eredeti meghatározás szerint „a föld tiszta jövedelmének vétetik a közönséges gazdálkodás mellett tartósan nyerhető középtermésnek értéke, levonva belőle a gazdálkodási rendes költségeket”. Az eredeti AK-értéket mai viszonylatban 0,58 hektárra (akkori viszonyok szerint kataszteri holdra) számítva adták meg. Talán érdemes hozzátenni, hogy a korona előbb az Osztrák-Magyar Monarchia, majd Trianon után a Magyar Királyság hivatalos fizetőeszköze volt 1927-ig. Az AK-rendszert 1913-ban módosították átfogóan utoljára, a tiszta jövedelem meghatározásánál figyelembe véve a becslő járásban érvényes piaci árakat, a szállítási költséget, a gazdálkodási módot, a napszámbéreket, a nagyobb fogyasztói helyektől való távolságot, az útviszonyokat, a munkaerővel való ellátottságát, a terület infrastrukturális ellátottságát. Azóta az aranykorona-rendszer közgazdasági elemei változatlanok maradtak annak ellenére, hogy a termelés közgazdasági tényezői jelentősen átalakultak, jelentőségük pedig megnőtt. Közvetlenül a rendszerváltás előtt elkezdődött, és csaknem véglegesen kidolgozásra is került egy 100 pontos „termőhelyi értékelési rendszer”, amely alkalmas lett volna az AK-értékelés kiváltásra, ám ez mégsem történt meg.

A földvédelemről általában

Tágabb értelemben a földvédelem tárgya a föld felszíne és felszín alatti rétegei, azaz a talaj, az alapkőzet és az ásványi anyagok együttesének megóvása. A földhasználati kötelezettségek elsősorban a termőföld mindenkori használóját terhelik. A termőföld védelmét érintő jogi szabályozás két fő területe: a termőföld mennyiségének védelme, azaz a termőföld más célú hasznosításának korlátozása, valamint a föld minőségének védelme, azaz a talajvédelem szabályozása. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2017-es jelentése az európai mezőgazdaságra váró két legfőbb kihívásként az éghajlatváltozást és a földterületek művelés alóli kivonását jelölte meg. Az Ügynökség másik, 2021-es jelentése már a földhasználat megváltozására a földfoglalás fogalmát használja, amely minden olyan beavatkozást jelent, amely a nem városi területek városi területekké alakításával jár, és mindez a természetes területek rovására történik. Míg a Balti-államokban, Finn- és Svédországban, Romániában és Bulgáriában a mesterséges területek a teljes terület kevesebb mint 3%-át teszik ki, addig hazánkban ez az arány 4%. Az Európai Unióban a mesterséges területek összesített aránya 2018-ban 5% volt, amely méret hozzávetőleg kétszer Magyarország területe. A Magyar Tudományos Akadémia 2016-os tanulmánya szerint évente mintegy 5–7 ezer hektárnyi termőföld kerül ki véglegesen mezőgazdasági művelés alól, szinte csak a települések terjeszkedésének, az infrastrukturális és zöldmezős beruházásoknak következtében. Hazánkban a mesterséges területek 75%-a rendezetlen városi környezet, míg 11,8%-a ipari-kereskedelmi hasznosítású terület.

A sport- és szabadidős létesítmények aránya 6% sincs, ahogy az út- és vasúthálózaté sem éri el a 2%-ot. Az Európai Bizottság 2012-ben kiadta iránymutatását, mely szerint a területtervezés során a jó minőségű talajokkal bíró termőföldek nem lehetnek áldozatai a gazdasági növekedésnek. A 2021 novemberében megjelent Talajvédelmi Stratégiájában már konkrét intézkedéseket határoztak meg a talajok védelmére és helyreállítására vonatkozóan. A 2050-re is kitekintő stratégia célkitűzései között szerepel a földfoglalás megfékezése.

A termőföld mennyiségi védelmének áttekintése

A termőföld mennyiségi védelme több lépcsőből áll, az első a földhasznosítás kötelezettsége, amely elsősorban a földhasználót, másodsorban (annak hiányában) a tulajdonost terheli. Ennek értelmében a földhasználó köteles a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy a talajvédelmi előírásokat betartva ugaroltatni. E kötelezettség betartását a vármegyei kormányhivatalok földvédelmi eljárás keretében, helyszíni szemle útján rendszeresen ellenőrzik. A szabályok be nem tartása esetén földvédelmi birság szabható ki, illetve a földhasználót a jogszerű magatartás folytatására felszólítják. A termőföldterület hasznosítása ugyanakkor történhet más művelési ágban is, vagyis ebben az esetben a művelési ág megváltoztatásáról beszélhetünk. Fő szabály szerint ezt be kell jelenteni a földhivatalnak, illetve, ha az érintett területnek pusztán 400 m²-es (vagy nagyobb) részét érinti a változás, a bejelentéshez változási vázrajzot is kell csatolni. A fő szabálytól szigorú eltérések mutatkoznak, ha adott földterület természetvédelmi oltalom alatt álló gyep vagy nádas, erdő vagy éppen halastó. Ezekben az esetekben a szakigazgatási szervek engedélyének megkérése is szükséges. A művelési ág engedély nélküli megváltoztatása esetén előbb a jogszerű állapotot kell visszaállítani, majd földvédelmi bírságot kell fizetni.

A más célú hasznosítás speciális esete a művelés alól való kivonás. Ennek egyik esete, ha a külterületi földrészletet belterületté nyilvánítják, a vármegyei kormányhivatal engedélyével. A másik eset, ha adott földrészleten épületet szeretnének elhelyezni: az 1500 m²-t elérő mezőgazdasági földrészletek legfeljebb 10%-án, elsősorban a tárolás célját szolgáló gazdasági épület vagy terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el. Lakóépület szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3000 m², egyéb művelési ág esetén 6000 m² telekterület felett alakítható ki. Harmadik eset, ha a mezőgazdasági termelést akadályozó beruházást szükséges végrehajtani. Minderre csak kivételes esetben, gyengébb minőségű termőterület felhasználásával kerülhet sor, hatósági engedély birtokában, amelyhez 400 m²-t meghaladó méret és humuszos termőréteg érintettsége esetén talajvédelmi terv is szükséges. A más célú hasznosítás lehet időleges és végleges, előbbi esetben legfeljebb 5 év időtartamra. A termőföld más célú hasznosítása esetén földvédelmi járulékot kell fizetni. A járulék a földterület igénybevételekor, tehát jogszerű magatartás tanúsítása esetén is fizetendő díjtétel, mely a föld mennyiségi védelmét szolgálja. Mértéke idén január közepétől megháromszorozódott, minimálisan 60 000 Ft, figyelembe véve a minőségi osztályt és az AK-értéket. Az igénybevétellel érintett termőföld más célú időleges hasznosítása esetén a járulék mértéke a minőségi osztályra tekintet nélkül az első évre vonatkozóan a termőföld AK-értéke háromezerszeres szorzatának megfelelő forintösszeg, azzal, hogy a járulék összege 60 000 Ft-nál nem lehet kevesebb. A szorzót évente háromezerrel növelni kell mindaddig, amíg a terület eredeti állapotának helyreállítása elfogadásra kerül. Nem kell földvédelmi járulékot fizetni, ha a földhivatal például a termőföld más célú hasznosítását talajvédelmet szolgáló létesítmény, öntözőcsatorna vagy belvízcsatorna létesítése céljából engedélyezi.

A termőföld minőségi védelméről

A termőföld minőségi védelme megfelel a talajvédelemnek, amelynek célja a fizikai-kémiai, biológiai romlás megakadályozása. A talaj a földtani közeg legfelső rétege, a föld felszínének élő közege, ami ásványi részecskékből, szerves anyagból, vízből, levegőből és élő szervezetekből áll. Mindaddig, amíg a talajszelvényben biológiai aktivitás kimutatható, jogi értelemben talajról van szó akkor is, ha az egyébként ásványi anyagokat is tartalmaz. A biológiai aktivitást mutató talaj a földfelszíntől számított 150–200 cm mélységig tart általában.

Túl azon, hogy a földhasználónak – magától értetődő – talajvédelmi és -megőrzési kötelezettségei vannak, hatósági engedély szükséges talajjavításhoz, mezőgazdasági célú tereprendezéshez, hígtrágya, szennyvíz, szennyvíziszap termőföldön történő felhasználásához. Az engedélyezéséhez a kérelem mellett talajvédelmi terv, a tereprendezéshez pedig kiviteli terv benyújtása is szükséges. A talajvédelmi tervnek kötelezően részét képezi az adott területen készült, 5 évnél nem régebbi talajtani szakvélemény is. A talajvédelemnek kettős szankciórendszere van, amely járulék, illetve birság megfizetését vonja maga után. Talajvédelmi járulékot akkor kell fizetni, ha a beruházó jogszerűen ugyan, de humuszos termőréteget távolít el, és annak teljes mennyiségét a más célú hasznosítással érintett területen nem tudja elhelyezni. A talajvédelmi járulék mértéke 1–2,5% humusztartalom esetén 150 Ft/m³, míg 2,5% fölötti humusztartalom esetén 250 Ft/m³. A humuszos termőréteg engedély nélküli eltávolítása esetén már talajvédelmi bírságot szükséges fizetni, hektáronként 500 000–1 000 000 Ft mértékben. Az előírt talajvédelmi hatósági engedélyek, illetve talajtani szakvélemény beszerzésének elmulasztása esetén a minimális talajvédelmi bírság összege az engedély nélküli tevékenység típusától függően hektáronként 50 000 Ft-tól 200 000 Ft-ig terjedhet.

A földek minőségi besorolása

Nagy általánosságban véve a föld minőségét minőségi osztályok szerint mérik, amelyek megállapítása maximum 100 cm mélységű helyszíni talajvizsgálattal történik. Nem pusztán a talaj összetétele és szerkezete számít azonban, hanem vízgazdálkodási tulajdonságai és a domborzati adottságok is. Az osztályozás 1–8 közötti értékekkel történik, az alacsonyabb érték magasabb minőséget képvisel. A minőségi besorolásnak például a haszonbérleti díjak megállapításánál, az állami földek használatáért fizetendő díj megállapításakor (2500 Ft/AK) van jelentősége. Egy új szabály alapján a nemzeti parki területek használatát az eddigi bérlő akár 25 évre is megszerezheti, ilyenkor a bérleti díj alapját szintén AK-alapon határozzák meg, de a fizetendő díjra felső plafont alkalmazva. Az átlagos minőségű területek meghatározása nem mindig könnyű, hiszen települési szinten történik, figyelembe véve adott település azonos művelési ágú termőföldjeinek 1 hektárra vetített AK-értékét, ebből pedig átlagot számolnak. Ezalatt az érték alatt beszélhetünk gyengébb minőségű területről, amelynek művelés alól való kivonás, építkezés esetén van jelentősége. Például mezőgazdasági épület, berendezés létesítéséhez (maximum 1 hektárig), meglévő létesítmény bővítéséhez átlagosnál jobb minőségű területet is igénybe lehet venni. Kizárólag a földhivatal folytathat le földminősítési eljárást, az eljárás lefolytatásához formanyomtatvány kitöltése szükséges, amely ezen a címen érhető el: foldhivatal.hu/content/view/23/27.

Az osztályba sorozásra főszabály szerint helyszíni vizsgálat alapján kerül sor. A földminősítés eredményeként az ingatlan minőségi osztálya és aranykorona-értéke csak akkor változtatható meg, ha a minőségi osztály tekintetében az ingatlan-nyilvántartás adatai és az osztályba sorozás eredménye között legalább két minőségi osztály a különbség, vagy az aranykorona-értékben hektáronként legalább 8 AK eltérés állapítható meg. A földminősítési eljárás hivatalból vagy kérelemre indulhat, de a földminősítéssel kapcsolatos feladatok végrehajtását az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. Az eljárás lefolytatásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni a kormányhivatal részére (ezt a területnagyság alapján kell megfizetni), emellett eljárási költségek is felmerülhetnek (a helyszíni szemle, illetve ellenőrzés és a műszeres vizsgálatok költségei, továbbá a tényállás tisztázása során felmerült személyi és dologi költségek). Mivel az erdő művelési ágban nyilvántartott terület nem rendelkezik aranykorona-értékkel, így a földminősítési eljárás csak az osztályba sorolására terjed ki. Erdőt csak a közérdekkel összhangban és csak kivételes esetben lehet más művelési ágban hasznosítani, és ehhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye is szükséges.

Csegődi Tibor László