Melyik várható a kukorica kártevői közül 2024-ben?

Magyarországon az utóbbi évekhez hasonlóan tavaly 1 millió hektár körül termesztettek kukoricát. Az extrém aszályos 2022-es évhez képes sokkal jobb lett a kukorica termésátlaga 2023ban. Az ősz folyamán számos területen bőséges csapadék hullott, és ez a trend folytatódott télen is. A 2024-es évben azonban erős El Niño-hatás várható, ezért extrém időjárási események is bekövetkezhetnek Európában is. Jelenleg a talaj víztartalma alkalmas a kukorica vetéséhez.

Kukoricát vagy mást?

Az utóbbi években a gazdálkodók egy része úgy döntött, hogy nem vagy kevesebb kukoricát vet, helyette valamilyen gabonában gondolkodnak. A kukoricatermesztésnek van viszont egy nyertese, az öntözött csemegekukorica. Mivel ennek biztos piaca van, így egyre többen fogtak bele a csemegekukorica termesztésébe, akár úgy is, hogy felhagytak a dinnyetermesztéssel, és inkább áttértek erre a haszonnövényre. Mivel az előrejelzések csak trendeket tudnak előre jelezni, konkrét időjárást nem, így akár még jól is dönthettek ezek a gazdák. 2023-ban átlagos volt a termés, így exportra is jutott. Azokon a táblákon, ahol öntözni tudtak, ott csemegekukoricát termesztettek. Ez azonban egyes kártevők és kórokozók felszaporodását okozhatta, így még lényegesebbé vált a kukorica növényvédelme. A minőség is elsőrendű fontosságúvá vált, így a mikotoxinmentes kukorica felértékelődik.

Kukorica-kártevők 2024-ben

A nagyüzemi gazdálkodás térhódításával a nagy területen termesztett kukoricanövénnyel a kártevő ízeltlábúak számára terített asztalt kínálunk. Az egyenetlen csapadékeloszlás és a kártevő-populációk nagysága miatt a növényvédelem a kukorica esetében is komplikáltabbá vált. Sajnos évről évre egyre kevesebb növényvédő szer áll a gazdák rendelkezésére.

A hazánkban őshonos kukoricakártevők közül, mint szinte minden évben, a legnagyobb kárt a kukoricamoly lárvája okozza. Vannak gazdák, akik nem védekeznek ellene, szerintük olyan nagy gondot nem okoz. Előfordulhat, hogy egyes táblákban szinte alig okoznak kárt, de ez nem sokáig lesz így, mert a klímaváltozás miatt már hazánkban is három generációja jelenik meg, így a lárva júniustól októberig tud kárt okozni. A faj május közepe és október közepe között repül. A hernyók bábozódása után az imágók rajzási ideje május közepe és július közepe. Ez a faj a száradófélben lévő kukoricaszárban is ki tud fejlődni, a sikeres fennmaradásához nem szükséges a generatív hajtást fogyasztania. A kukoricamoly-imágók rajzása évről évre korábban kezdődik.

A lepkék már akkor lerakják a tojásaikat a kukoricára, amikor az 5-7 leveles, ezért a fiatal növényeket nemcsak a szárazság okozta stressz érheti, hanem a levelek felületének csökkenése is. A fiatal növényeket érő negatív hatások limitálják legjobban a termés mennyiségét. A fénycsapdával és biszex csapdákkal előre jelzett rajzáscsúcs után 10 nappal már védekezni kell, lehetőleg felszívódó inszekticiddel. A Magyarországon elterjedt kártevők közül a kukoricamoly az egyik legpolifágabb lepke. Nagy valószínűséggel a 200-at is meghaladja a tápnövényei száma. Eredetileg a dudvaszárú növények voltak a kukoricamoly-populációk tápnövényei (pl. vadkomló); természetesen egyes populációk ma is ezeken a növényeken fejlődnek ki, de a fő tápnövénye manapság a kukorica. A védekezéshez szükséges tudni, hogy a kukoricamoly nősténye a kukoricalevél fonákjára helyezi a petecsomóját. A kukoricamoly az egész országban elterjedt, és nagy károkat okozó mezőgazdasági kártevő. A kártétele kukoricatáblánként és évjáratonként, valamint kukoricafajtánként is jelentősen eltérő lehet. A hernyók kártételével korán, már május közepétől találkozhatunk. A rágásnyomot a levelek lemezén jelentkező jellegzetes lyuggatás jelzi (1. kép).

Amikor nagy a légköri aszály, akkor az L1-s hernyók gyorsan befurakodtak a növény szárába. Ebben az esetben már csak felszívódó inszekticiddel tudjuk őket elérni. A levélrágás csökkenti az asszimilációs felületet, ami az aszályos időszakban még súlyosabb problémát jelent. A megrágott szár csökkentheti a növény magasságát, rontja a kondícióját, fogékonnyá teszi a fertőzésekre. A lárvák megrágják a fejlődő szemeket, ezzel elősegítik a mikotoxin-termelő gombák bejutását. A mikotoxinok hőstabilak, és ezeket sem fizikai, sem kémiai eljárással nem lehet eltávolítani a termésről A védekezés alapja a monitoring, amely a lepkék megjelenésének idejét mutatja meg a gazdálkodóknak. Az eredményes védekezés feltétele, hogy azelőtt, mielőtt a hernyók berágnak a növény belsejébe, védekezzünk, érjük el ezeket növényvédő szerrel. A nőstény lepkék megjelenése után általában 10 nappal már védekezni kell. Fontos a jó talaj-előkészítés, és az előrejelzésnek is óriási szerepe van a kukoricamoly elleni védekezésben. A hernyók a kukoricatarlón maradt kukoricaszárban is át tudnak telelni. A tarlóhántás itt is nagyon fontos. A gazdálkodók fénycsapdával, valamint biszexcsapdával is előre tudják jelezni a kukoricamoly jelenlétét.

Őshonos kártevők

Az őshonos kártevők közül a levéltetvek is kárt tudnak okozni. Mivel ez a csoport a párás, nedves időjárást és környezetet kedveli, így a csapadékos, párás években vagy az öntözött csemegekukoricákban találkozhatunk ezzel a kártevővel. A zselnicemeggy-levéltetű, a zöld kukorica-levéltetű, a fekete répalevéltetű is megjelenhet a kukoricában. A levéltetveknek (2. kép) évente több nemzedéke alakul ki. Ritkán találkozni azzal, hogy a szívogatásukkal terméskiesést okoznának a kukorica esetében.

Nem szabad azonban elhanyagolni őket, mert nem a közvetlen szívogatás okozta kártétel miatt érdemes ellenük védekezni. Szinte minden levéltetűfaj vírusterjesztő lehet, emiatt a tulajdonságuk miatt kell ellenük védekezni. Elsősorban a következő vírusokat tudják a kukoricának átadni: kukorica csíkos mozaik, kukorica klorotikus foltossága, árpa sárgatörpülés. Nem elhanyagolható, hogy a levéltetvek nagy mennyiségű mézharmatot ürítenek, mely kedvelt, édes táplálékot nyújt a hangyák számára. A fajok áttelelése tojás alakban történik. A kétfoltos takácsatka éppen ellenkező időjárási körülmények között jelenik meg (3. kép).

Ezek a fajok a száraz, alacsony páratartalmú időjárási körülményeket kedvelik. Ha egy táblán belül előfordul mély fekvésű, párás terület, akkor ott nem kell atkakártételre számítani. Az atkafajok nagyon ellenálló szervezetek, gyorsan szaporodnak, 10–15 generációjuk is kifejlődhet egy vegetációs ciklusban, így nagyon gyorsan rezisztenssé válhatnak az akaricidekre. A kukoricát már mag állapotában károsíthatja valamilyen kártevő vagy kórokozó. A kikelő csíranövényt a drótférgek lárvái, a közönséges gyökérfonálférgek, a cserebogárpajorok, az áldrótférgek is el tudják pusztítani. A fejlődő kis növényeket a kukoricabarkó (4. kép), a sároshátú bogár és lárvája, de a fekete tücsök és a lótücsök is károsít(hat)ja.

A kétszárnyúak közül a fritlégy, a gabonafutrinka lárvája és vetésfehérítő bogarak a csíranövények hajtását tudják elpusztítani. A vetésfehérítő áttelelő generációja augusztusban okoz kártételt (5. kép).

A csőkártevők ellen szintén szükséges védekezni, mert a rágásukkal utat nyitnak olyan gombabetegségeknek, amelyek mikotoxint termelnek (Fusarium, Aspergilus, Penicilium stb.). Ezek a mikotoxinok hőstabilak, a melegvérűekre erősen toxikusak, egy sor súlyos elváltozást okozhatnak. A gombák megfelelő körülmények között a terménytárolóban is képesek toxint termelni.

A kukoricabogár az új ellenség

Az utóbbi 30 évben megjelent kár- tevőfajok közül az amerikai kukoricabogár az, amely ellen mindenképp védekezni kell. Ez a faj szintén nagy károkat okoz, és már nem csak olyan területeken, ahol kukorica után kukorica kerül. Az amerikai kukoricabogár Európában, így hazánkban is ma már a legjelentősebb kukoricakártevők közé tartozik. A kártétele hektáronkénti 0,5–2 tonna veszteséget is okozhat. A kukoricabogárnak a kukoricamollyal ellentétben évente csak egy nemzedéke van. Az áttelelő képlet a talajban áttelelő tojás. A tojásból kikelő pici lárva talajlakó életet él, ott táplálkozik, és ott is fog bebábozódni. A lárva a kukoricanövény gyökereit fogyasztja, ezzel okozza a kárt. A fiatal lárvák a kitinizált rágó szájszervükből adódóan először a vékony gyökereket rágják meg. A harmadik stádiumú lárvák már a támasztógyökeret is meg tudják rágni (6. kép).

Az így károsított növények fejlődésükben visszamaradnak. Szeles területen a kukorica a rágás hatására kitörhet, elfekszik. Ez a betakarítást is megnehezíti. A rágás hatására másodlagos gyökérképződés indul. Ezek a gyökerek barnás, pirosas színűek, és azonkívül, hogy fogékonyak lesznek különböző kórokozókra, nem tudják funkciójukat ellátni.

A kukoricabogarak érési táplálkozás nélkül nem tudnak párosodni, ezért pollent és a nőivarú virágzaton a bajuszt (7. kép) fogyasztják.

A kukorica mellett a tök, a napraforgó és különböző gyomok vagy más virágzó kultúra virágporával is táplálkozhat. Ilyenkor ezekben a kultúrákban is károsítják a generatív szerveket.

Az első bogarak a kukoricatáblában már júniusban megjelennek. A rajzáscsúcs általában július elejétől kezdődik. Az imágók ellen egyszerűbb a fellépés, de a talajlakó forma elleni hatékony védekezés esetén kisebb lesz a kár. A lárvák ellen talajfertőtlenítő szerekkel lehet védekezni, az imágók ellen ez kontakt és felszívódó szerekkel lehetséges. Előrejelzésre rendelkezésre áll illatcsapda, mely mindkét nemet megfogja, a szexferomoncsapda csak a hímeket csalogatja. A termesztéstechnológiánál megfigyelt változás, hogy a kukorica vetése korábban kezdődik. A talajfertőtlenítő szerek általában 4 hétig fejtik ki hatásukat. A korán elvetett kukorica esetében ez a hatás nem tart a kukoricabogár-lárvák keléséig. A tojás egy ellenálló képlet, így arra a talajfertőtlenítő szereknek nincs letális hatásuk. Ezért érdemes megfontolni, hogy a korai vetés kifizetődő-e.

A lepke és a hernyó

Az utóbbi évtized súlyos károkat okozó kártevője a gyapottok-bagolylepke. Ez a lepke alapvetően egy mediterrán faj, amely az utóbbi 20 évben vált ismert és veszélyes kártevővé. A kártétele szinte minden növényen tetten érhető, legyen ez termesztett vagy vad növény. Az őszi időszakban a parlagfüvön is ki tud fejlődni!

Miért csak az utóbbi években vált ilyen veszélyessé? A klímaváltozás hatására, a téli hőmérsékleti maximumok növekedésével és a téli minimumok csökkenésével hazánkban is át tud már telelni, így már március végén, április elején repül a lepke. Ezért egy, de akár két generációval több is tud kifejlődni a Kárpát-medencében.

A tavaszi növényekben, például zöldborsóban már ekkor is kárt okoz. Ahogy sok kártevő rovarnak, ennek a fajnak is vannak „kedvenc” tápnövényei: a kukorica, a paradicsom, a dohány, a paprika, a kender, a bab, a lucerna.A hernyók rejtett életmódot folytatnak (8. kép).

A stratégiájuk az, hogy berágják magukat a kukoricacsövekbe, és ott táplálkoznak. A lepke igen jól tud hosszú távon repülni, a védekezésnél ezt figyelembe kell venni. Kiválóan alkalmasak az előrejelzésre a fény- és feromoncsapdák. Fontos tudnunk, hogy a kukoricacsőbe berágó fiatal hernyók ellen már nincs hatékony védekezés. A hernyók rágása nyomán nagyon nagy az esély a fuzárium megtelepedésére. A növényvédő szerek ellen kialakuló rezisztencia elkerülése érdekében fontos betartani a növényvédő szerek rotációját, illetve azt az elvet, hogy egy hatóanyagcsoportba tartozó növényvédő szereket se alkalmazzunk közvetlenül egymás után.

A méhkímélő technológia keretében méhekre mérsékelten veszélyes/mérsékelten kockázatos rovarölő szerek felhasználására kerülhet sor: méhekre mérsékelten veszélyes vagy mérsékelten kockázatos minősítésű növényvédő szer kijuttatása – amennyiben ezt a növényvédő szer engedélyokirata lehetővé teszi – kizárólag a házi méhek napi aktív repülésének befejezését követően, legkorábban a csillagászati naplemente előtt egy órával kezdhető meg, és legkésőbb 23 óráig tarthat.

A kukoricatermesztésben, a teljesség igénye nélkül, a következő hatóanyagok állnak a termesztők rendelkezésére a Nébih által üzemeltetett növényvédő szerek adatbázisa szerint 2024. 02. 11-ei adatok alapján:

– Védekezésre kiskerti körülmények között kukoricában a következő hatóanyagoknak van engedélyük levéltetvek ellen: lambda-cihalotrin és acetamiprid, deltametrin, flupiradifuron.

– Vetőmag-kukorica esetében atkák ellen: tebufenpirad, fenpiroximát.

– Amerikai kukoricabogár ellen: eszfenvalerát.

– Gyapottok-bagolylepke és kukoricamoly ellen: klórantraniliprol, tebufenozid, Trichogramma brassicae, cipermetrin, deltametrin, acetamiprid, Helicoverpa armigera sejtmagpoliéder-vírus, lambda-cihalotrin, teflutrin, Bacillus thuringiensis var. kurstaki.

Takács Attila
növényvédelmi entomológus