A világ népességének növekedése, a klímaváltozás, a Covid világjárvány és a szomszédban dúló háború gazdasági hatásainak következményeképpen egyre nő a világban az éhezők száma. Korunk egyik legnagyobb társadalmi kihívása az emberiség megfelelő mennyiségű, egészséges és tápláló élelmiszerrel való ellátása, valamint az élelmiszerpazarlás megfékezése, melyhez a mezőgazdasági szereplők is hozzá tudnak járulni.
Az ENSZ 2023-as jelentése szerint az elkövetkező évtizedekben a világ népessége várhatóan tovább fog nőni, bár fokozatosan lassuló ütemben. A nemzetközi szervezet előrejelzései szerint a világ népessége a 2080-as évekre 10,4 milliárd főre emelkedhet, majd stabilizálódhat, vagy fokozatos csökkenésnek indulhat. Ezzel egyidőben a FAO, IFAD, UNICEF, WFP and WHO által közösen kiadott 2024-es jelentés szerint 2023-ban 713-757 millió ember, azaz a világ népességének 8,9, illetve 9,4 százaléka éhezhetett. A középső értéket (733 millió) figyelembe véve ez mintegy 152 millióval több ember, mint 2019-ben. E két jelentés adatait figyelembe véve, egyértelmű, hogy a következő évtizedekben különös figyelmet kell fordítani az élelmiszer- és élelmezésbiztonság fenntartására és támogatására.
Az élelmiszertermelés és -fogyasztás egyik legnagyobb megoldandó problémája az élelmiszerpazarlás, melynek csökkentésével megelőzhető a befektetett erőforrások elpazarlása. Az ENSZ adatai alapján évenként 1,3 milliárd tonna, azaz a megtermelt élelmiszer mintegy egyharmada megy kárba világszerte és ezzel együtt az összes erőforrás, ami a megtermeléshez, előállításhoz szükséges. Tehát az élelmiszerpazarlás megfékezése nem csak társadalmi feladat, hanem jelentősen hozzájárulhat a környezet védelméhez és az erőforrások pazarlásának csökkentéséhez.
A Központi Statisztikai Hivatal adataiból jól látható, hogy hazánkban a Magyar Élelmiszerbank Egyesület által mentett élelmiszerfelesleg főleg a kereskedelmi szektor és feldolgozóipar felajánlásaiból tevődik össze, melyek mentésével az egyesület a rászorulókat támogatja. Ez a tevékenység egyúttal az élelmiszerpazarlás kapcsán elvesztegetett természeti erőforrások és a megsemmisítéskor felszabaduló káros anyagok felhasználását is megelőzi, így az Élelmiszerbank működése egyaránt szolgál szociális és környezetvédelmi célokat. A mezőgazdaság továbbra is az egyik terület, ahol Magyarországon egyelőre kevés élelmiszermentési együttműködés létezik, noha az agrárszektor hozzájárulása kiemelkedő fontosságú és jelentős lépéssel bírna a magyarországi élelmiszerfelesleg mentés előmozdítása terén. A mezőgazdaságból származó élelmiszerfeleslegek mentése az emberi fogyasztásra alkalmas, egészséges, feldolgozást nem igénylő zöldség és gyümölcsök átadását jelentik a Magyar Élelmiszerbank részére.
Ezért a Corteva Agriscience globális mezőgazdasági kutató-fejlesztő vállalat összhangban azon céljával, hogy javítsa a termelők és a fogyasztók életminőségét, fenntartva ezt a következő generációk számára, a Magyar Élelmiszerbankkal közösen hívja fel a figyelmet az élelmiszerfelesleg mentésére a mezőgazdaságból és teremti meg a lehetőséget, hogy a magyarországi zöldség- és gyümölcstermesztők felvehessék a kapcsolatot a szervezettel. A vállalat több mint 7000 partnere számára juttat el ismertető anyagokat, hogy népszerűsítse az élelmiszerfelesleg mentésének fontosságát. A Corteva hosszú távú célja, hogy a szervezettel közösen segítse az élelmezésbiztonságot és elősegítse a mezőgazdaságból származó élelmiszer-felesleg csökkenését. A magyar zöldség- és gyümölcstermesztők a felesleg átadásával hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a magyarországi rászorulók egészséges, magas tápértékű, vitaminokban és rostokban gazdag élelemhez jussanak.
A Magyar Élelmiszerbank Egyesület a [email protected] e-mail címen várja azoknak a magyar termelőknek a kéréseit és jelentkezését, akik nyitottak átadni a felesleget az egyesület számára, hogy azokat eljuttassák a nélkülöző emberekhez.
Sergii Kharin,
a Corteva Agriscience magyarországi ügyvezető igazgatója
