Egymástól élesen eltérő várakozások mentén közeledik Európában a tavaszi vetésű kultúrák betakarítása. Míg a nyugat-európai gazdák jó terméssel számolnak, a Közép- és Délkelet-Európát sújtó, olykor hetekig tartó hőhullámok elolvasztották a korábban rekordhozamokkal kecsegtető előrejelzéseket.
Kukorica
A teljes, globális képet szemlélve mondhatnánk, valójában „nincs itt semmi látnivaló”. Az összes jelentős elemző robusztus, 1,2 milliárd tonna feletti kukoricatermést és 300 millió tonna körüli fordulókészletet prognosztizál, a képzeletbeli mérleg másik serpenyőjében található kereslet érdemi bővülésére pedig kevés tér kínálkozik, különösen figyelembe véve a világgazdasági konjunktúra körüli bizonytalanságokat és a fennálló geopolitikai feszültségeket.
Különösen látványos a kínai gazdaság „bukdácsolása”. Az idei év 5% körüli GDP-növekedése már önmagában kiábrándító adat, amennyiben górcső alá vesszük az IMF (International Monetary Fund – Nemzetközi Valuta Alap) középtávú, évtized végéig előretekintő adatsorát: eszerint 2029-re a világ második legnagyobb gazdaságának növekedési üteme akár 3% körüli szintre is visszacsúszhat. Mindezek tükrében nem meglepő, hogy az egyre aktívabb búza- és kukoricaimportot bonyolító Kína keresletében nem körvonalazódik a további dinamikus bővülés lehetősége. Ráadásul az idei évben a kukoricatermesztés szempontjából kulcsfontosságú régiókban a kilátások kedvezően alakulnak, az IGC (International Grains Council) előrejelzése szerint a várható termés mennyisége elérheti akár a 296 millió tonnát (+2,5% év/év).
Úgy tűnik, a világ legnagyobb kukoricaexportőrei ismét jelentős készletekkel jelennek meg a nemzetközi piacokon: a brazil és argentin termés a várakozásoknak megfelelően alakult, az USA vetésterületén az állományok általános állapota – az előző év azonos időszakában tapasztaltakat felülmúlva – kifejezetten jónak mondható. Franciaországban és Németországban a nyáron hullott jelentős mennyiségű csapadék a búzának kevésbé, a kukoricának annál inkább segített. A teljes agrárgazdaságában – szerkezetében, kibocsátásban, hatékonyságban – látványos fejlődést felmutató, immáron Európa nagy kukoricatermesztő országai közé is bekerült Lengyelország az idei évben is jelentős volumenre számít. Míg a 2010-es évek elején csupán 2 millió, 2023-ban már 9 millió, az idei évben pedig a tavalyihoz hasonló mennyiséggel büszkélkedő lengyel szántóföldi növénytermesztés egyértelmű sikertörténet. Sajnos a fentiektől élesen eltérően alakul a délkelet-európai országok idei várható termése. A több hullámban érkező extrém, napokig, néhol hetekig tartó hőség jelentősen rontotta Ukrajna, Románia, Szerbia, Bulgária és Magyarország kukorica-terméskilátásait. Az érintett országokban az aszályos időjárás eredményeként megtermékenyülési, szemkitelítődési problémák egyaránt felmerültek, a terméskiesés már bizonyos, csupán annak mértéke lehet még kérdéses.
Miután jelenleg főként a fundamentális tényezők alakulása vezeti a piacokat (az elmúlt hónapokra jellemző „hot money” (forró pénz) be- és kiáramlásának hatásai háttérbe szorultak), a chicagói árutőzsde (CBOT) kukoricaszekciója lefelé mozgó trendet követ. Olyannyira, hogy augusztus 9-én a decemberi lejárat a lélektani 400 USDc/bu (dollárcent/bushel) szint alá süllyedt. A tőzsdei jegyzések mozgásait erősítik a befektetési alapok eladási (short) pozíciói: összességében a kedvező időjárás, a várható nagy termés, az emelkedő fordulókészletek és a visszafogott kereslet eredőjeként a CBOT nyitott kötésállományában az eladók – árfolyamcsökkenést várók – vannak túlsúlyban.
A párizsi árutőzsde (MATIF) kukorica határidős piaca némileg eltérő utat járt be: februárig a jegyzések látványosan estek, majd bekövetkezett egy erőteljes felpattanás, amely közel 20%-os emelkedést követően kifulladt, majd az elmúlt 3 hónapban – bár jelentős volatilitás mellett – az árak ismét lefelé mozogtak, reflektálva a kedvező nyugat-európai helyzetre.
Némileg kételkedve fogadták a piaci szereplők a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) július 31-én megjelent első hazai termésbecslését, mely szerint az idei szezonban kevéssel 5,8 millió tonna alatti kukoricamennyiség betakarítására van esély. Az Agrárminisztérium közleménye szerint ez a volumen elegendő lesz a belföldi felhasználás igényeinek kielégítéséhez, így importra nem lesz szükség. Miután a már fentebb említett környező országokban (Szerbia, Románia) hasonlóan kedvezőtlenül alakulnak a terméskilátások, az ukrán eredetű áru behozatala tiltott, így valójában érdemi importtal nem kalkulálhatunk. Fogalmazhatunk úgy: az előttünk álló gazdasági évben többé-kevésbé arra a mennyiségre számíthatunk, ami Magyarországon megterem.
A várható termés mennyisége körüli bizonytalanságok mellett fokozódnak a minőséggel kapcsolatos aggodalmak is. Sajnos már jól ismerjük az aflatoxint, a különböző Aspergillus gombafajok által termelt méreganyagot. Egyrészt látva az elmúlt hónapok meleg és száraz időjárását, másrészt a rovarkártétel mértékét, kijelenthetjük, az idei kukoricatermésben bizonyosan találhatunk majd fertőzött tételeket. A kérdés csupán az infekció mértéke és annak földrajzi eloszlása lehet.
Mindezek eredményeként a belföldi árak újfent elszakadtak az európai piactól, így az exportelképzelés nem játszik szerepet. A belföldi vevők a kockázatok miatt egyelőre óvatosak, távolabbi pozíciókat nem áraznak, tételeket csupán rövid szállítási határidőkre keresnek.
Búza
A búza globális kereslet-kínálatát monitorozó elemzőházak prognózisaiban változatlanul kiegyensúlyozott képet láthatunk. A piaci szereplők az USA-ban a vártnál kedvezőbb eredményekről számoltak be, ráadásul a termés Oroszországban sem lett annyira rossz, mint arról korábban hallgattunk. Olyannyira, hogy a közel-keleti vevők és a MAGHREB-országok tenderein rendre az orosz búza árazása a legkedvezőbb, megelőzve a francia és román ajánlatokat.
Európában lassan befejeződik a búza betakarítása. Az eredmények, különösen figyelembe véve a minőségi paramétereket, elmaradnak a korábbi várakozásoktól. A folyamatos esőzések egyrészt hátráltatták az aratást, másrészt jelentősen rontották a termés fehérjetartalmát, így Franciaországban és Németországban több takarmány és kevesebb étkezési minőségű búza került a tárolókba. Hasonló a helyzet Magyarországon is. A júniusi esőzések jelentősen rontották a búza minőségét, melyet vélhetően ellensúlyoznak a kiváló hozamok. A NAK július 16-i nyári munkák jelentése alapján 95%-os betakarítottság mellett a búza országos termésátlaga 5,78 tonna hektáronként. A KSH adatsorát szemlélve csupán egy évben, 2021-ben találkozhattunk magasabb termésátlaggal (5,93 tonna/hektár), így az alacsony vetésterület ellenére közel 5 millió tonnányi búza kerül a magtárakba.
Nem meglepő módon az exportvevők a jobb minőségű tételeket keresik, a takarmánybúza iránt a belföldi állattartók és keverőüzemek érdeklődnek. Az utóbbi kínálata megfelelő, a különböző minősítések közötti árolló folyamatosan nyílik, így a kifejezetten jó minőségű étkezési búzával a piacon jelentős prémiumok mellett kereskednek.
Reng Zoltán
Hungrana-vezérigazgató