Kombájn, vető- és öntözőgép a nagy vesztesek és nyertesek

Elképesztő átrendeződés megy végre a mezőgazdasági gépek forgalmazásában az utóbbi másfél évben. Bezuhan a betakarító-, vető-, permetező- és műtrágyaszóró gépek eladása, viszont kiugróan teljesített az öntözőgépek és kisebb részben a kapásnövény-adapterek, illetve a szárzúzók, rézsűkaszák és kultivátorok piaca. Íme, a részletek. Érdekesen változik a nagy gépforgalmazók piaci részesedése is.

Az ág is húzza az ágazatot

Mint nemrég megírtuk, tavaly óta folytatódik – igaz, a rendkívül magas 2022-es bázishoz mérten – a mezőgazdasági gépek forgalmazásának lassulása, csökkenése. Ennek döntően az uniós támogatások, az állami és banki hitelprogramok hiánya, kifutása mellett az alacsony termény- és magas inputanyagárak, továbbá a mind súlyosabb időjárás okozta károk az oka. Míg korábban láthatóan tervezetten korszerűsítették gépparkjukat a gazdaságok, addig az utóbbi egy-másfél évben úgy tűnik, a legszükségesebbeket vásárolják csak. Vagy felújítanak – erre utal például, hogy míg az újgépvásárlások száma a 2022-es 385 milliárdról 288ra csökkent, addig az eszköz- és alkatrészvásárlás dinamikája 2023-ban nem csökkent, sőt, még a magas 2022-eshez (80 milliárd) képest is nőtt 5 milliárddal.

Kombájnok, traktorok

Ami a mezőgéptípusokat illeti, az első látványos változás a kombájnok visszaesése az összes eladásokban. A legnagyobb mértékű visszaesés ezt a szegmenst érintette: 73 százalékkal csökkent az eladások száma, csupán 68 új arató-cséplő gép kelt el szűk 10 milliárdért (a tavalyi első félévben ez 256 darab volt bő 34 milliárdért). A kombájnokhoz 26 százalékkal kevesebb kukorica- és napraforgó-betakarító adaptert vettek júniusig, mint tavaly nyárig, ezek harmada volt magyar gyártású.

Nagy, bár korántsem ekkora a visszaesés a traktorok piacán. Az idei első félévben az egy évvel korábbihoz képest majdnem 500-zal kevesebb, azaz 864 új kerekes traktor frissítette a gépparkot 29 milliárd forintért. Itt a legnagyobb részarányt az 50 LE alatti és az 50–100 LE-s kategória képviselte 33, illetve 21 százalékkal. Ezzel a 100 LE alatti traktorok a teljes traktorértékesítés több mint felét adták 2024 első hat hónapjában, míg egy évvel korábban ugyanez az érték mindössze 35 százalék volt. Az 50 LE feletti traktorok kivételével valamennyi teljesítménykategóriában jelentősen visszaesett a kereslet.

A szárzúzók, kultivátorok tartották magukat

A mezőgazdasági munkagéppiacon is jelentősen visszaesett a kereslet a vizsgált időszakban. Kiemelkedően sokat adtak el szárzúzóból és rézsűkaszából (+35% a tavalyi első félévhez képest). A másik erős szegmens a kultivátoroké: csak 10 százalékkal csökkent az eladás. Ez akár jól jel is lehet: a klímaváltozáshoz alkalmazkodó, a forgatásos helyett a csökkentett bolygatásos talajművelés segít a nedvességmegőrzésben, a jobb talajszerkezet kialakításában. A talajművelő gépek terén általában így is 17 százalékkal csökkent a kereslet. A talajművelő gépeken belül a tárcsás talajművelőkből, a magágykészítőkből és a szárzúzókból vásárolták a legtöbbet a gazdálkodók. A szárzúzókból 35 százalékkal nőtt az értékesítés, a magágykészítőkből és a tárcsás talajművelőkből viszont 28, illetve 27 százalékkal csökkent a kereslet. A felmérés szerint az értékesített talajművelő gépek 29 százaléka volt hazai gyártású termék a vizsgált időszakban.

A felmérés szerint az értékesített talajművelő gépek 29 százaléka volt hazai gyártású termék.

Kevesebb rakodó kellett

Az önjáró rakodók értékesítése 29 százalékkal maradt el 2024 első hat hónapjában a bázisidőszak eladásaitól, ami 174 rakodógép eladását jelentette. Ezen belül továbbra is a teleszkópgémes rakodók iránt mutatkozott jelentősebb igény: az értékesített 126-ból 84-et a 7–9 méteres rakodási magasságú változatokból adtak el a kereskedők. A törzscsuklós homlokrakodókból 5, a csúszókormányos kisrakodókból 57 százalékkal csökkent az értékesítés. A traktorra szerelhető homlokrakodókból a bázisidőszakban eladott 251-gyel szemben 174 talált gazdára az első félévben, s ezek mintegy fele hazai gyártású.

A traktoros homlokrakodóknak pedig több mint a fele származott hazai gyártóüzemből.

Vetőgépből 66, permetezőből 40, bálázóból 70%-kal kevesebbet vettek

A gyümölcs- és szőlőápolás gépeiből 3 százalékkal mérséklődött a kereslet. Ebben a gépcsoportban az ültetvény szár- és venyigezúzók, valamint a kertészeti soralj- és tőközművelők voltak a legkeresettebbek. Tápanyag-kijuttató gépekből (279 darab) 53, vetőgépekből (231 darab) 59 százalékkal maradt el az értékesítés az egy évvel korábbitól. Előbbiből a legnagyobb részt a szilárdműtrágya-szórók (242 darab) képviselték. A vetőgépek közül a szemenkénti vetőgépekből értékesítették a legtöbbet (114 darab), ami 66 százalékkal maradt el a bázisidőszaki forgalomtól.

A növényvédő gépek iránti kereslet 38 százalékkal csökkent. A piacra került 439 növényvédő gép is jóval kevesebb, mint tavaly (712). A permetezők zöme (268) függesztett, illetve vontatott, míg 26 önjáró szántóföldi permetezőgép, 69 pedig ültetvénypermetező volt. A szálastakarmány-betakarítók értékesítése 41 százalékkal csökkent, ezen belül a rendkezelők és a fűkaszák forgalma 45, illetve 44 százalékkal maradt alatta az egy évvel korábbinak. A bálázógépekből 71 százalékkal értékesítettek kevesebbet, összesen 78-ra volt vevő. Mellettük 29 új bálacsomagoló gépet adtak el, 51 százalékkal kevesebbet, mint 2023 első fél évében.

Aszályban virul az öntözőgép-vásárlás

Az öntözőgépek forgalma – érthető okokból – 65 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi eladásokat. Az idei év első hat hónapjában 5,4 milliárd forintért értékesítettek lineáris, körforgó rendszerű, csévélődobos és csepegtető öntözőberendezéseket, míg 2023 azonos időszakában 3,3 milliárd forint értékben. A gazdaságokba került permetezőgépekből 36 százalék érkezett hazai gyártásból.

A mezőgazdasági célú szállítójárművek eladása 37 százalékkal csökkent, pótkocsikból 258 darabot adtak el az egy évvel korábbi 407-tel szemben, ezek 38 százaléka hazai gyártmány.

Nagy, de csökken a legnagyobbak részesedése

Évek óta közöljük az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) összesítése alapján a mezőgép-forgalmazók piaci részesedésének alakulását jelző számokat. Az utóbbi időben ebben is lassan módosuló, de egyértelmű trend rajzolódik ki. A mezőgazdasági gép- és eszközértékesítések 68 százalékát tíz forgalmazó szervezet bonyolította le. A gépeladások fele 3 nagy cég kezében van. Ezek a számok a piac decentralizációjára utalnak, ugyanis az első 10 cég és a 3 legnagyobb vállalkozás részesedése 11, illetve 9 százalékponttal csökkent a 2023. I. félévihez képest. Három éve, azaz 2021-ben az AKI akkori adatai szerint a gépeladások 71 százalékát 10 cég bonyolította le, míg a 3 legnagyobb vállalkozás az összes magyarországi mezőgépeladás 55 százalékát adta akkor októberig. 2022-ben is ez a trend érvényesült, igaz, kis mértékben: az eladások 70 százalékát 10 cég bonyolította, a 3 legnagyobb gépkereskedő hozta az eladások 54 százalékát.

A tőkekoncentráció persze nem csak ebben a szektorban létezik. Mint nemrég megírtuk, a műtrágya-forgalmazás hasonlóan koncentrált, mint például a vágóhidi vagy a mezőgazdaságigép-forgalmazási.