Piaci és morális kényszer a fejlesztés

Nemcsak komoly termelési, hanem jelentős megtakarítási és környezetvédelmi előnyei is vannak-lennének a hazai zöldség-gyümölcságazat technikai-technológiai fejlesztésének.

…hogy ne kelljen a felét eldobni

Szakértői becslések szerint a világon termelt élelmiszer 30-40%-a a szemétben végzi. Szakértők szerint ráadásul ez a mérték meghaladhatja az 50%-ot is – jelentős mennyiségű élelmiszer-alapanyag ugyanis még azelőtt tönkremegy, hogy a piaci asztalokra vagy a boltok polcaira kerülne. Ennek oka a rossz betakarítási technológia, illetve a szüretelési eszközök, gépek alacsony műszaki színvonala, korszerűtlen volta: a szedési-betakarítási eljárásoktól egészen a hűtési, szállítási eszközökig, megoldásokig. Miután az élelmiszer-termelés közismerten környezetterhelő ágazat, a termelés hatékonyságának növelése nemcsak humánélelmezési, hanem ökológiai – azaz erkölcsi – fontosságú is.

Harmados növekedés lehetne

A magyar zöldség-gyümölcságazatban is komoly nagy tartalékok vannak, miután a magyar termelési színvonal messze nem éri el a nyugat-európai nívót. A versenyképesség javítható lenne az öntözés fejlesztése mellett a post harvest technológiák (szüretelés, tárolás, osztályozás, szállítás, feldolgozás stb.) fejlesztésével. A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) becslései szerint 1 millió tonnás termelésnövekedés is elérhető lenne a jelenlegi termőterületeken – igaz, ehhez szükség volna az említetteken túl a termelői szervezeteknél és az az adópolitikában is végrehajtott változásokra.

A magyar zöldség-gyümölcságazat elsődleges kibocsátása összességében évente bőven meghaladja az 1000 milliárd forintot, és 2,5 millió tonnát meghaladó mennyiséget állít elő, amelynek ráadásul az ötöde exportképes termék.

betakarítás élelmiszer fejlesztés gyümölcs növekedés technológia termelés